A sárgaszárnyú ara vörös-sárga-kék tollazatával és 120 centiméteres szárnyfesztávolságával az egyik legimpozánsabb megjelenésű papagájfaj.
Két sárgaszárnyú arával gazdagodott a debreceni állatkert, a papagájok a csehországi Ostrava állatkertjéből érkeztek a Nagyerdőbe.
Már a nagyközönség számára is megtekinthetőek
A fiatal hímek a papagáj röpdesoron figyelhetőek meg, amely immár 4 arafaj 14 egyedének ad otthont. Nagy Gergely Sándor, a Zoo Debrecen igazgatója elmondta, hogy reményeik szerint az arák tenyésztése terén rendszeres sikereket elérő park a későbbiekben tojót is fogadhat, és a majdani szaporulattal a faj megőrzéséhez is hozzájárulhat.
A Közép- és Dél-Amerika síkvidéki esőerdőiben és szavannáin őshonos sárgaszárnyú ara (más néven arakanga) vörös-sárga-kék tollazatával és 120 centiméteres szárnyfesztávolságával az egyik legimpozánsabb megjelenésű papagájfaj. Immár Debrecenben is megtekinthető déli alfaja (Ara macao macao), amely részben zöld szárnyfedőtollai alapján különböztethető meg ritkább északi rokonától.
A madarak életmódja
Az arákra jellemzően monogám párokat alkot, amelyek gyakran tömörülnek nagy csapatokba. Magvakból, gyümölcsökből, bogyókból és nektárból álló táplálékát nappal keresi, míg éjszaka csapatosan pihen. A párok fészküket pálmafák üregeibe rakják; a tojások kiköltése főként a tojó feladata, a fiókák 3-4 hónapon át tartó gondozásában azonban mindkét szülő részt vesz.
A természetben a kihalás fenyegeti
Nagy Gergely Sándor hozzátette: élőhelyének pusztulása és az orvvadászat miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A mai Honduras területén élő őslakosok nagy értéket tulajdonítottak neki, ennek nyomán a sárgaszárnyú ara az ország nemzeti madara. „A magyarországi állatkertekben viszonylag ritkának számít, Debrecen mellett csak két intézményben találkozhat vele a nagyközönség” – jelezte Nagy Gergely Sándor.
Forrás: MTI
Nyitókép: Zoo Debrecen Facebook
