Mámoros művészet a HAB-ban

Mi már megnéztük a HAB-ban nyílt Mámor a művészetben című kiállítást, és el is meséljük miért érdemes ezt nektek is megtenni november 24-ig.

Az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) újabb különleges időszaki kiállítással várja a látogatókat: a Mámor a művészetben című tárlat az alkoholfogyasztás képi megjelenítésének históriáját mutatja be a művészettörténet különböző korszakain átívelve. A kiállítás a tematikáján túl pedig azért is érdekes, mert korábban ilyen még nem volt Magyarországon. Az alkohol és a hedonista mulatozás kulturális ábrázolásait, illetve az alkohol okozta problémákat széles spektrumon felvonultató tárlat november 24-ig várja a téma, valamint a művészet iránt érdeklődő közönséget.

Mámor a művészetben Dinonüszosztól a kortársig

Révész Emese, a tárlat kurátora, négy fő tematikus egység köré szervezte meg a kiállítást. Ezeken keresztül pedig az alkoholfogyasztás különböző aspektusait tárja fel előttünk. Az első egység a görög Dionüszosz és római Bakkhosz, a bor és mulatság istenének megjelenítésével indít. A kiállítótérben ennek apropóján többek közt olyan műveket tekinthetünk meg, mint Pablo Picasso, Guilio Caprioni és Szinyei Merse Pál Bacchanália-i, de helyet kapott még Lotz Károly a pesti Vígadó étkezőtermének egy freskóterve is. A mitikus borünnepek ábrázolása ugyan az antik-reneszánsz művészetben született meg, de az a modern művészetben az életöröm és az érzéki felszabadulás jelképévé vált, melyet tökéletesen érzékeltet a kortárs alkotó, Bánki Ákos Dionüszosz álma című műve is, ami szintén központi szerephez jut a tárlaton.

Ezt követi az ivás színtereinek és testi jegyeinek bemutatása, mely a kocsmaképektől egészen a pálinkafőzdék látomásos világán át kalauzol minket tovább. A kocsmák és a kávéházak a különböző társadalmi típusok találkozóhelyeiként tökéletes színteret adnak ahhoz, hogy elvesszünk ebben a jellegzetes miliőben. Ahhoz pedig, hogy minél jobban elmerüljünk a témában, olyan művészek képei segítenek nekünk, mint Bukta Imre – Bárány a kocsmában, Jacob van Schuppen – Az ínyenc, vagy éppen Nyári István – Bossanova című alkotásai. De külön figyelmetekbe ajánljuk még az 1994-es születésű Balogh Kristóf – A bársony terem című fekete-fehér művét, melynek nemcsak csillogó részletei, hanem az ivás témájának megközelítése is ragyogó.

A harmadik egységben a hedonista mulatozás a magyar nemzeti karakter részeként jelenik meg. Rónay Jácint 1847-ben kiadott Jellemisme című kötetében kiemelte ugyanis a magyarok tüzes temperamentumát, dáridózó hajlamát és borivó alkatát. Ennek tükrében pedig nem is meglepő, hogy a korszak festészete gyakran választotta témájául a mutató – gyakran részeg – parasztot a nemzeti virtus kifejezőéül. A kiállítás ezen egységében nem kritikai felhanggal, hanem inkább mint a nemzeti karakter alapvető vonása jelenik meg az alkohol. Az itt megtekinthető, Munkácsy Mihály által készített rajzsorozat ugyanígy ezt hivatott bemutatni, mint a szintén kiállított Jankó János – Csokonai a lakodalomban című festmény.

Jankó János – Csokonai a lakodalomban (1869)

Végül pedig elérkezünk a tárlat azon szakaszához, amikor agitatív plakátokon és műveken át szemlélhetjük a túlzott alkoholfogyasztás veszélyeit. Ide kapcsolódik Willam Hogarth két rézmetszete, továbbá azon plakátok legjobbjai is, amelyeket a HAB alkotói ösztöndíjának támogatásával ‘Száraz november’ témában a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) növendékei készítettek. Emellett a látogatók Borsos Róbert sörösdobozokból készült szobrait, valamint Szolnoki József helyspecifikus installációját is megtekinthetik.