A március semmiképp nem volt eseménytelennek mondható, a havi zenei újdonságokat tekintve pedig főként nem. Így most őszintén mondom, nem volt könnyű dolgom, hogy kedvenceket válogassak.
Több tényező is nehezítette ugyanis az összeállítást. Egyrészt tényleg nagyon sok olyan újdonság volt, amit már akár március eleje óta napi szinten hallgattam, másrészt több album hónap végi megjelenését is régóta vártam. Így nem is szaporítanám a szót, lássuk, mik voltak azok a újdonságok, amik leginkább beakadtak nálunk márciusban.
Sum 41 – Heaven :x: Hell
A következő szavakat nagyon nehezen írom le, ugyanis a Heaven :x: Hell a Sum 41 utolsó albuma. Nem is igazán akarom ezt elhinni, de legalább annyi megnyugtat, hogy a formáció életművükhöz méltó hattyúdalokat rögzített az új korongra. Szám szerint húsz új nóta került arra, melyek közül előzetesen három már korábban napvilágot látott kislemez formájában. A Landmines, a Waiting On A Twist Fate és Rise Up is mind-mind sejtetni engedték, hogy az utolsó nagylemez is zseniális lesz. Annak ellenére, hogy Deryck Whibley már korábban elárulta, hogy nem tudatosan készült a búcsúra – vagyis pontosabban a dalok megírásákor még nem körvonalazódott, hogy ez lesz a Sum 41 utolsó albuma – mégis érződik, hogy ez bizony egy elköszönés. Azonban egyszerre van meg benne az a nosztalgiafaktor, ami visszarepít minket a tinédzser éveinkbe, de mégis frissnek és mainak hat. Így a lemez 2024-ben is tökéletesen rezonál az együttest régóta hallgató rajongókkal. Nekem így a végére pedig csak egy kérdésem maradt, az a sor ami az albumot záró How The Eng Begins-ben is elhangzik: „Why doesn’t anything good ever last?”
mgk & Trippie Redd – Genre : Sadboy
mgk és Trippie Redd esetében, mondhatni, egy összeszokott párosról beszélünk, hiszen a két zenész nem első alkalommal vonult együtt stúdióba. A 2019-es Candy-t, a 2020-as All I Know-t és a Red Sky-t azonban ezúttal egy egész kollablemez követte. A két előadó március 29-én egy tíz dalt tartalmazó EP-vel örvendeztette meg rajongóikat, mely a már a genre : sadboy címből következtetni engedett minket arra, hogy itt nem kell nagy vidámkodásra számítanunk. Ezt pedig a közös munka előfutáraként március 26-án megjelent lost boys is megerősített bennünk. A többi „emo rap” stílusban íródott dal esetében is előkerültek azok a mélyebb gondolatok, melyek már mgk múlt havi, dont let me go című nótájában is megjelentek, azonban néhol most az egész önsajnálatba süllyed. Bár én ezt sem bánom, mert bármit csinál, én mindig hallgatni fogom.
Beyoncé – Cowboy Carter
Nem kérdés, hogy a hónap legtöbbek által várt megjelenése Beyoncé Cowboy Carter albuma volt. Így ez annak ellenére sem maradhat le gyűjteményünből, hogy szinte már mindenki mindent tud a lemezről. Mint azt korábban már hosszasan kifejtettem Queen Bey nem tud hibázni és ezt most ismét bizonyította. A nagysikerű Renaissance-t követő lemezen olyan sztárok voltak a segítségére, hogy ismét tökéleteset alkosson, mint Post Malone vagy Miley Cyrus. Azonban a műfajból adódóan még a country királya, Willie Nelson se mondott neki nemet, ahogy az első igazán sikeres fekete női country énekes, Linda Martell is bevállalt egy közös dalt. Azt gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy ez nem csupán egy album, hanem egy zenetörténeti mérföldkő, aminek sikere már most megkérdőjelezhetetlen.
Justin Timberlake – Everything I Thought It Was
2018 után Justin Timberlake is új albummal rukkolt elő márciusban. A korábban megjelent Sefish és Drown című dalok után pedig tisztában voltunk azzal, hogy ő nem a nagy megújulásra készült az elmúlt években, hanem inkább a már évtizedeken át jól bevált recepthez nyúlt vissza. A tizennyolc dalos Everything I Thought It Was esetében viszont tényleg azt érezzük, hogy nem is lett volna semmi szükség bármin is változtatni. Az albumról pedig kár is lenne többet írni, minthogy akik szeretik a munkásságát, ezt is hallgatni fogják… de akik eddig nem rajongtak érte, nem ennek köszönhetően függenek majd rá a 2000-es évek ismerős ütemeire.
Beton.Hofi – 0
Végül pedig, azonban semmiképp sem utolsósorban itt kell, hogy szerepeljen Beton.Hofi „0” címet viselő mixtape-je is. Ez egyébként szintén több mint egy lemez, ugyanis a 2021-es Comic Sins-szel és a 2022-es Playbániával együtt egy egész alkotói fázist zár le az előadónál. Sokak szerint épp ezért „fáradt el” a dolog, azonban én ezt egyáltalán nem így látom. A „0” egy jól összerakott, koncepcióját és felépítését illetően is zseniális album, amit érdemes elejétől a végéig hallgatni. A lemezre egyébként olyan közreműködőket kért fel, mint Pogány Indulót, a Hofi-projektekben sokszor visszatérő Miller Dávidot és Hundred Sinst, vagy az elsőre talán sokaknak meglepő, de a Kint vagyok a soron című dalban kifejezetten jól működő, VZS-t. A kicsit sötétebb, másabb hangulatot és a számomra nagyon jól működő zenei sokszínűséget ANUBII$ produceri közreműködése adta meg, miközben a „kirakós” három darabját meghallgatva mégis összeáll a kép. Schwarz Ádám ismét megcsinálta ez ennyi.
Most pedig hallgassunk meg pár dalt is, hiszen abból is bőven akadt olyan márciusban, amit kár lenne kihagyni.
Pharrel Williams ft. Miley Cyrus – Doctor (Work It Out)
A hónap dalok tekintetében is magasra tette a lécet, főleg úgy, hogy a március Miley Cyrus és Pharrel Williams könnyed közösével robbant be. A Doctor egyébként igazán frissnek tűnik, úgy pedig főleg, hogy az előadók elárulták, hogy ez eredetileg egy tizenkét évvel ezelőtti közös projektjük volt. És hogy miért vártak vele eddig? Nos, az énekesnő egyszerűen úgy érezte, hogy most jött el karrierjének és életének az a pontja, amikor ki kell ezt adniuk.
Wellhello – Apró dolgok
Érkezik a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Wellhello Szerelmes dalok világvége esetére címet viselő albuma is. Ennek pedig első előfutára a nemrégiben megjelent Apró dolgok. A dalban visszaköszönnek a Diaz és Fluor által alkotott formációra jól jellemző részletek és ismét jól operáltak azzal is, hogy sokak azonosulni tudjanak az érzelmes sorokkal. Kellemes hallgatni és ettől több nem is kell.
Landon Barker – Over You
Azoknak is mutatunk újdonságot, akik a rózsaszín köd helyett éppen egy szakítást próbálnak feldolgozni. Ezt a hónapban Travis Barker fia, Landon szolgáltatta számunkra. Az Over You az előadói babérokra törő húsz éves srác második saját dala és azt kell mondanom, hogy én már alig várom a következőt. Remélem, azért addigra túl lesz ezeken a sérelmeken.
Carson Coma – Paul McCartney halott?
A Carson Coma a hónapban két újdonsággal is előrukkolt. A Beton.Hofi-val közös Frida Kahlo után pár héttel érkezett ugyanis a Paul McCartney halott? című nótájuk is. A címet egyébként egy konteóra építették és az együttes eddigi legromantikusabb szerzeményeként aposztrofálják, mindehhez pedig egy az 1950-es évek hangulatát megidéző, elsőre talán nagyon furcsának ható klipet is készítettek.
Molnár Tamás, Filo – Holnaptól
Az Anti Fitness Clubból megismert Molnár Tamás ezúttal egy újgenerációs előadóval állt össze. Az OTL-es Filoval március 1-jén jelentették meg Holnaptól című közös dalukat, mely tényleg egy minden részletében egy igazán jól sikerült kollaboráció lett. Egyszerre tartalmaz szintipopos elemeket és poppunk részleteket, és ez az elsőre talán kész káosznak tűnő műfaji találkozás meglepő mód tud remekül működni. Itt hallható is a bizonyíték.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
