Máig akadnak olyanok, akik minden év december 13-án barkácsolni kezdenek és művükön egészen december 25-ig dolgoznak. De miért olyan fontos, hogy elkészüljön a Luca széke?
A Luca-naphoz persze nemcsak a szék, hanem számos egyéb népszokás is kapcsolódik, ilyen a Lucázás, a Luca-tök vagy a Luca-naptár. Ezeknek a hagyományoknak nyomába eredtünk.
De miért olyan fontos Luca napja?
Kezdjük is elején, hiszen egész messzire kell visszautaznunk az időben ahhoz, hogy megtaláljuk a kulcsot az ehhez a naphoz fűződő hagyományok eredetéhez. A keresztények ezen a napon Szent Lúciára emlékeznek, aki az időszámításunk kezdetét követő 3. században élt a Római Birodalomban található Szicília területén. A lány szüzességi fogadalmat tett, gazdag családjának vagyonát szétosztotta a szegények között és Krisztusnak szentelte az életét. Szent Lúcia mártírhalált halt, mintsem hozzáment volna pogány kérőjéhez. Egyes legendák szerint még a szemét is kivájta, mert azt szépségét dicsérte. Az 5. századtól ő a vakok, a szemfájósok, a torokfájástól szenvedők, a prostituáltak és erős kontrasztban ugyan, de a menyasszonyok védőszentje is.
1582-ben sokat változott a nap hagyományköre, hiszen ekkor történt, hogy XIII. Gergely pápa rendelete szerint új naptárat vezettek be, ez azt jelentette, hogy október 4-ét másnap rögtön a hónap 15. napja követte. A naptárreformot a legtöbb katolikus országban 1585-től akalmazták. (Érdekességképpen megjegyeznénk, hogy a sokáig ortodox hitű Oroszországban például ugyanez csak 1918. januárjában történt meg.) Az ominózus naptárat megelőzően december 13. napján tartották az év legrövidebb napját, így a pogány hitrendszerben is számtalan „babona” lengte körül ezt a dátumot.
Luca-napi Halloween
Azok, akik azt mondják, hogy Magyarországon nincs Halloween, nagyot tévednek. Nagyon régóta van itt is, csak mi máskor tartjuk, történetesen december 13-án. Ugyanis a Dunántúlon ilyenkor tököt faragtak, hiszen ezen a napon, amikor hagyományosan a boszorkányok és a gonosz szellemek aktivitása erősödik, jobb félni, mint megijedni. A Luca-tök ugyanolyan rémisztő arcot vett fel, mint a halloweeni és célja is megegyezett azzal. Tehát egy mécsest helyeztek a kifaragott tökbe, ami az ablakba vagy az ajtó elé téve elrémisztette az ártó szellemeket.
Lucaszék a boszorkányok ellen
Akkor sem nyugodhatunk meg, ha a Halloweent megúsztuk mindenféle kísértet és ártó szellem nélkül, hiszen Luca napján még feltűnhetnek. Ezek miatt készül hát a lucaszék. A szék hagyományos alakja egy pentagramma, mely a következő elemeket jelképezi: víz, föld, levegő, tűz, idea. A széket olyan erősre kellett elkészíteni, hogy az egy felnőtt férfi súlyát is elbírja. De miért álltak rá? Nos, a december 25-én megrendezett éjféli misén ugyanis csak ezen állva lehetett megpillantani a szarvakat viselő boszorkányokat, akik csak akkor haltak kínhalált, ha a szék készítője otthon elégette alkotását. Tehát miután meglátták a boszikat, eszeveszett futásba kezdtek és otthonukat egy pentagrammával védték tőlük. Egyes kutatások szerint a lucaszék hét darabból áll, amihez egy 31 centiméter átmérőjű és nyolc centiméter vastag tölgyre, a lábakhoz certölgyre, akácra vagy kőrisre van szükség. A szék lábait bükk, fekete dió vagy szelíd dió köti össze, a csapoknak pedig úgy kell alakulnia, hogy egy-egy gyertyánból és cseresznyéből, kettő-kettő pedig hársból és fenyőből készüljön el.
Semmittevés a baj megelőzésre
Szintén a Luca napi szokásokhoz kapcsolódik, hogy ezt a napot sokáig egyfajta „dolog tiltó” napnak titulálták. Tehát ha ma felsepregettünk, kimostunk vagy éppen elmosogattunk, jobb ha odafigyelünk, hiszen ilyenkor, mint tudjuk, igazán résen vannak a boszorkányok. Ha meglátták, hogy elvégeztük a házimunkát, a Luca nevű banya megbosszulja, hogy névnapján ilyesmivel foglalkoztunk.
Egy este, amikor mindent lehet
Vidéken régebben ilyenkor a fiatal fiúk lelopkodták a kapukat, amit a tetőre vagy a szomszédhoz tettek. Szokás volt az is, hogy úgy bekötözték a ház ajtaját, hogy a bent lévők csak az ablakon keresztül tudtak kimászni és kikötözni a bejáratot. Ettől egy fokkal jobban jártak azok, akiknél csak a kilincset kenték be korommal vagy kukoricával dobálták meg ablakukat. Esetenként viszont az is előfordult, hogy az udvarokon álló szekereket darabjaira szedték és azt a padláson rakták újra össze.
Nyitókép: VladGlans/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Fekete fog és féregevés – ezek voltak a történelem legbizarabb szépségtrendjei
- Halloween a világ körül
- Ezt szereted a legjobban a karácsonyban a horoszkópod szerint
