Bár egyes rákbetegségek örökletesek, a legtöbb daganatos megbetegedés nem a hajlam eredménye. Egy friss kutatás rávilágít, hogy sokkal többet tehetünk a megelőzésért, mint eddig gondoltuk.
Azt már bizonyára hallottad vagy olvastad, hogy a gének csupán az egyik faktort jelentik a daganatos betegségek kialakulásánál, viszont – mint arra nemrég az Amerikai Rákellenes Társaság kutatóinak tanulmánya is felhívta a figyelmet – döntő szerep juthat az életmódnak a rákmegelőzés terén. Ez a tudományos munka újabb adatokkal egészíti ki azt a régóta fennálló kutatási anyagot, amely szerint az életmódbeli tényezők, az alkoholfogyasztástól kezdve a testmozgás elmaradásáig igencsak jelentős szerepet játszhatnak a rák kialakulásában.
Mit írnak a tanulmányban?
Az Amerikai Rákellenes Társaság kutatói szerint az Egyesült Államokban a rákos megbetegedések 40 százaléka és a rákos halálesetek mintegy fele a módosítható, vagyis az életmódból eredő kockázati tényezőknek tulajdonítható. Beleértve a dohányzást, a túlsúlyt, az alkoholfogyasztást, a mozgásszegény életmódot, a diétát és az olyan fertőzéseket, mint a HPV, amely méhnyakrákot és más rákos megbetegedéseket okozhat. De lehet, hogy ez a 40 százalék túl óvatos becslés.
„Ha hozzávesszük azokat a tényezőket, amelyekről még nem rendelkezünk elegendő adattal, mint például a víz- és légszennyezés hatása, akkor az életmódbeli tényezők 60 százalékos, vagy még magasabb arányban lehetnek felelősek” – fogalmaz a tanulmány vezető szerzője, Dr. Farhad Islami, PhD, az Amerikai Rákellenes Társaság rákkutatásért felelős tudományos igazgatója.
A teljesség kedvéért azért megemlítem, hogy a kutatók nem vizsgálták, a rákos megbetegedéseknek hány százalékát okozza a genetika vagy a rákkeltő vegyi anyagoknak való kitettség. Islami viszont kiemeli, hogy sok esetben, még ha valakinek genetikai hajlama is van egy bizonyos ráktípusra, ez a kockázat egészséges életmóddal és szűrővizsgálatokon való részvétellel csökkenthető.
Amit szabályozhatunk…
Az Amerikai Rákellenes Társaság szerint a rákmegelőzést segítő, módosítható kockázati tényezők a következők:
- A dohányzásról való leszokás – annál is inkább, mert a kutatás szerint az összes rákos eset közel 20%-ához és a rákos halálesetek 30%-ához járult hozzá
- Az alkohol fogyasztásának csökkentése vagy elhagyása
- Az egészséges testsúly fenntartása
- A HPV elleni védőoltások beadása
- Az UV-sugárzás elkerülése és napvédő krém használata, rendszeres anyajegyszűrés
- A vastagbélrák szűrése otthoni székletvizsgálattal és 10 évente elvégzett kolonoszkópiával
- Mammográfiás vizsgálat minden második évben (szükség esetén gyakrabban)
Bár a fenti „óvintézkedések” szó szerint életbevágóan fontosak lehetnek, Islami doktor szerint nem kell mindent egyszerre akarni, mert annak szinte biztosan csalódottság lesz a vége. Inkább beszélj a háziorvosoddal, és életmódod, igényeid és nem utolsósorban a családodban előfordult betegségek figyelembe vételével állítsatok fel egy sorrendet. Vagy ha úgy tetszik, akciótervet a változásért.
… és amit nem
A fentiekkel szemben van néhány tényező, amit nem tudsz befolyásolni. Egyes rákos megbetegedések örökletesek, de (és ez a tudósok szerint egy jó nagy DE) egyrészt ezekből nincs sok. Ezt Dr. Huma Rana, a bostoni Dana Farber Rákkutató Intézet egyik igazgatója is hangsúlyozza. „A rákos megbetegedések túlnyomó többsége véletlenszerűen alakul ki az úgynevezett sporadikus mutációk miatt. És csak 5-10 százalék az, ami a velünk született géneknek köszönhető” – mondta egy podcastben. Másrészt, ha valakinek előfordult is ilyen a családjában, még korántsem biztos, hogy ő maga is beteg lesz, mivel a legtöbb rákos megbetegedés nem az öröklött hajlam eredménye. Vannak azonban kivételek.
A Lynch-szindróma például olyan örökletes állapot, amely a vastagbélrákra és a méhrákra való nagyobb hajlamhoz kapcsolódik. Ez az állapot az összes vastagbélrák mintegy 3 százalékáért felelős, és minden 280 amerikaiból egyet érint, írja a Verywellhealth. A BRCA1 vagy BRCA2 génmutációt öröklő embereknél pedig többek között megnő az emlőrák és a petefészekrák kockázata is. Körülbelül minden 400 emberből egy él BRCA-mutációval, ami több mint 60 százalékra növeli a mellrák kialakulásának kockázatát.
Azt, hogy valaki örökölte-e a Lynch-szindrómát vagy a BRCA-mutációt, genetikai vizsgálattal ki lehet mutatni. Ha pedig az eredmény pozitív, az nagyobb kockázatot jelent, de még nem egyenlő a betegséggel. Dr. Michael Crupain, az Amerikai Prevenciós Orvosi Kollégium egyik régense és a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola oktatója szerint, idézem: „a rákkockázat általában nem a genetikai kódról szól, amit kaptunk; hanem arról, hogy ezt a genetikai kódot hogyan módosítja az életmód”.
És itt vissza is utalhatunk a tanulmány lényegi mondanivalójára, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások – például a dohányzásról való leszokás, az egészséges testsúly fenntartása és az alkoholfogyasztás csökkentése – milyen fontosak a rák kockázatának jelentős csökkentésében. Tehát, ha változtatsz az életmódodon, te is fontos lépéseket tehetsz a rákmegelőzés érdekében, illetve általános egészségi állapotod javításáért. Akár kisebb, akár nagyobb dolgokra vállalkozol, egy biztos: megéri változtatni, a tested meghálálja!
Forrás: Verywellhealth.com
Nyitókép: Westend61/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 6 kérdés, amelyet kötelező feltenned az orvosnak, mielőtt betöltöd az 50-et
- A bodza 10+1 csodálatos hatása a bőrödre, a hajadra és az egészségedre
- Az ókori görögök 7 sokkoló gyógymódja, a vándorló méhtől a testnedvek kóstolásáig
