A lelkes környezetvédő könyve kiemelt fontosságú, ha szeretnénk megérteni a klímaválság kérdését.
Greta Thunberget 15 éves korában ismerte meg a világ: ennyi idős volt, amikor először, és teljesen egyedül kiállt a svéd parlament elé egy óriási táblával a kezében, amelyen az állt, hogy Iskolasztrájk az éghajlatért. Az Asperger-szindrómával született lányról még a szülei sem gondolták, hogy képes lenne ilyesfajta megnyilvánulásra. Az első figyelemfelkeltő akciója után kapott hideget-meleget, de a lelkesedését és a tenni akarását nem tudta semmilyen körülmény elrettenteni. Azóta is folyamatosan küzd azért, hogy a világ jobb és élhetőbb hely legyen a következő generációk számára. Többször is nyilatkozta, hogy azt tartja a legnagyobb problémának, hogy nem vesszük komolyan a helyzetet, és a következményekre sem figyelünk kellőképpen.
Amíg van remény, addig kell és lehet cselekdeni
„Mi, akik a világ szerencsés részein élünk, felelősek vagyunk a klíma vészhelyzetért. Azt hiszem, hogy senki más nem adhat reményt, azt mindenkinek magának kell létrehoznia. Reménykedni pedig csak úgy lehet, ha cselekszünk is. Azaz a remény fogalmát kell újradefiniálni, hogy megértsük, amíg van remény, addig muszáj cselekedni is” – fogalmaz Greta, hogy miért kapaszkodik minden aprónak tűnő lehetőségbe is.
A napokban megjelent könyvével, a The Climate Book-kal is a cselekvésre próbálja felhívni a figyelmet. „Az ember társas lény, ezért van az, hogy lemásoljuk, a körülöttünk élők viselkedését. Ha a többiek nem változtatnak, hanem mindent ugyanúgy folytatnak, akkor mi is. Ha a másik nem ismeri fel a helyzet súlyosságát, akkor mi sem. De ha valaki jó példát mutat, és a többiek azt kezdik másolni, akkor mennyivel jobban járunk mind” – mondja, hogy miért érezte fontosnak, hogy a gondolatai könyv formájában is elérhetőek legyenek mindenki számára.
Greta Thunberg könyve cselekvésre szólít mindenkit
A mindössze tizenkilenc esztendős aktivista azonban nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy nála van a bölcsek köve, ezért a könyvében neves környezetvédők által írt gondolatok is vannak, ezeknek gyűjtése már önmagában véve sem kis vállalás. Az öt részből álló könyv bemutatja és megérteti, hogy működik az éghajlat, hogyan változik a bolygó, és mindez hogyan és miképpen hat ránk. Szembesít azzal is, hogy miként avatkoztunk be a természet rendjébe, és hol van a legégetőbb szükség az azonnali változtatásra. A könyvvel az olvasásra is ösztönöz, ahogy mondja: „ne csak a könyvet olvassátok, hanem a sorok között is. Kössétek össze a pontokat, hogy le tudjátok vonni a saját következtetéseiteket”. Fontos számára, hogy egyértelmű legyen, nem magára akarja felhívni a figyelmet, hanem arra az ügyre, amit képvisel. Mindannyiunk ügyére.
Bármilyen ellentmondásosnak is tűnik, Greta kiskorában rendkívül félénk és zárkózott volt. „Csupán négy emberrel beszéltem, és szinte mindig otthon voltam. Nem tudtam idegenekkel beszélni, mindig zavarban voltam. Ezért is döbbentett meg mindenkit az első sztrájkom, és ha őszinte akarok lenni, én sem voltam teljesen biztos abban, hogy meg tudom csinálni”. Amikor a Parlament előtt megjelent, nem volt hozzászokva a figyelemhez. Volt, hogy több fiú is közelített felé, és annyira megijedt, hogy elszaladt. Aztán idővel hozzászokott, hogy a valami mellett kiállás az azt is jelenti, hogy ő maga is érdekes lesz, és a figyelem központjába kerül. A klímamozgalom hatására pedig nemcsak az élete nyert új értelmet, hanem az aktivisták között számos barátra is lelt.
„A klímamozgalom célt adott nekem, megmutatta, hogy van mit tennem. Sokan élik céltalanul és értelmetlenül az életüket, miközben érzik, hogy nincsenek a helyükön, de megállás nélkül hajszolják a pénzt, vagy követőket gyűjtenek a közösségi oldalakon, vagy feleslegesen vásárolnak. Ha elengeded ezeket, akkor rájössz, hogy vannak ennél fontosabb dolgok, amitől az életed sokkal teljesebbé válik” – vallja Greta.
Forrás: Elle
Nyitókép: Minas Panagiotakis / Getty Images
