Az élet néha tartogat olyan meglepetéseket, amelyeket félve bontunk ki. Dóri azonban nem cukorból van, és a félelmet is csak hírből ismeri. Élete legjobb példája annak, hogyan kell a citromból limonádét készíteni.
Vannak láthatatlan szálak, amelyek bár néha kanyargós utakon vezetnek, de sorsunkat vezérlik. Dórinak ez a láthatatlan fonál biztosan a sport, hiszen egész életét áthatja valamilyen formában. „Már gyermekkoromban is erősen hajtott a kitartás és az elhivatottság. Élsportolóként úsztam, diákolimpiákon vettem részt, lovagoltam és a Testnevelési Főiskolára készültem minden idegszálammal.” Sajnos végül egy lovasbaleset mindezt meghiúsította.
„Akkor már szponzorált lovas voltam, a versenyre kapott lovat még nem lovagoltam be, nem ismertem annyira, mint a sajátomat, akivel minden nap gyakoroltam. Ráfordoltunk egy ugrásra, aminél a ló megtorpant, én pedig derékkal az akadályon találtam magam. Szerencsémre az incidenst megúsztam egy csoda kis sérvvel, de a hátsó lumbális részem hónapokig zsibbadt, és fájt, így akkor a TF-es álmaim teljesen szertefoszlottak. Ezt akkor szívbemarkolóan nehéz volt feldolgozni, még akkor is, ha tudtam, sokkal durvábban is végződhetett volna ez az esés.”
Dóri azonban, amikor a gyógytornász azt mondta neki és a családjának, hogy futni sem fog tudni, eldöntötte, számára nincs lehetetlen, ő akkor is megmutatja, hogy felépül. Kitartása, elhivatottsága és szorgalma pedig nem ismert határokat.
Nem esünk kétségbe
Bár élete hatalmas fordulatot vett, és sportdiploma helyett marketingesként végzett, a sok gyógytorna és terápia meghozta az eredményt. Hamarosan újra aktívan rótta a kilométereket, és nyűtte az edzőcipőket, miközben egy mulinál sales-esként is helytállt.
„A multinál töltött irodai évekből rengeteget tanultam, és, bár a versenysport a szívem csücske, és nagy álmom maradt akkor is, a mai napig jó érzéssel gondolok vissza azokra az évekre, amikor az íróasztal mögött ültem. Talán ez a sportolás szempontjából csendesebb időszak volt az, amikor lélekben és tudatban is összeállt bennem az, hogy ki vagyok, és mit szeretnék elérni az életben. Itt volt alkalmam megszerezni mindazt a tudást, amit aztán a későbbiekben, az élet más területein is tudtam kamatoztatni.”
Minden egyszerre
Debi, milyen meghökkentő, a sport révén találta meg élete szerelmét is. Amikor várandós lett, már tudta, gyermekvállalás után már nem szeretne napi nyolc órában irodában dolgozni. Az égieknek hála, a sors ekkor csodálatos lehetőséget hozott számára: az ADIDAS Runners Budapest által. A cég megkereste, hogy projektmenedzserként hozzon létre egy futóklubot. Dóri, az ADIDAS rugalmas feltételeinek hála, a gyermeknevelés mellett el tudta vállalni a feladatot, és összeállította a csapatot, amely azóta is működik. Kisfia bölcsibe kerülése után egyre több és több szerepet vállalt a közösségben, majd egy nap megérezte a hívást. Itt az idő, hogy a saját útjára lépjen.
„Hálásan gondolok vissza az Adidasnál töltött időszakomra, ami olyan volt, minta egyszerre két gyermekem is lett volna, hiszen végre visszatérhettem a sport világába, és ezzel egyidőben édesanyává is váltam, annak minden feladatával. A cégtől rengeteg mentális támogatást kaptam, nemzetközi továbbképzéseket, barátokat, Zalánnak még egy MINI CAPTAIN pólót is készítettek az enyém mintájára. Itt tapasztaltam meg, hogy milyen az, amikor egy multi nemcsak kommunikálja, de meg is valósítja azt, hogy a család az első. A kisfiam ugyanis néhány műtétre szorult, és ilyenkor mindig jószívvel, támogató közegből indulhattunk az orvosokhoz, ami a mai világban nagyon sokat jelent.”
Mindeközben Dóri minden szabadidejét kihasználva elvégezte az ELTE atlétikai szakedző képzését, hogy korábbi sérüléseit, és másokét is hatékonyan kezelve tudjon tovább edzeni. Jelenleg pedig a Garmin Running Club vezetőedzője. „Úgy érzem, a helyemre kerültem, mind a munka, mind az anyaság, mind a párkapcsolat, mind a család terén.”
Mondja Dóri, és minden bizonnyal így is van. Néhány éve létrehozta saját edzőtermét is. Privát óráin leggyakrabban ugyanis olyan nőkkel találkozik, akik egy-két-három gyermek után szeretnének visszarázódni az S-es farmerba. „Hálás vagyok a vendégeimért is, hiszen talán nem túlzás, de mindegyik a barátom. Örömmel látom, hogyan formálódik a testük és a lelkük, hogyan válnak leszegett fejű, gyakran görbe hátú szárnyaszegett madarakból főnixekké. Hogyan nyerik vissza saját munkájuk által az önbecsülésüket. Nekem ez adja a legnagyobb örömet.”
„Sokan mondják, hogy könnyű nekem, sportolónak nem születni kell, csak el kell kezdeni és kész! Hiába tűnik aprónak az első lépés, az is haladás. Azok az anyukák, akik hozzám járnak is elcsodálkoznak, hogy akkorát fejlődnek, hogy egy évvel később, csupán a bemelegítésük lesz az, amitől az elején még izomlázuk volt. Ilyenkor magamban mindig boldogan mosolygok, hiszen mindig az a célom, hogy mindenkiből kihozzam a maximumot.”
Nyitókép: @debreczenidora/Instagram
