Mennyire van egyensúlyban a munkád a magánéleteddel?

Nem szerencsés, ha az esti, baráti összejövetelen is a munkahelyi feladatokon kattog az agyad.

Szakértők szerint egyértelműen a koronavírus számlájára írható, hogy teljesen felborult a munka és magánélet közötti egyensúly. Vagyis nem is felborult, hanem összemosódtak a határok, ami viszont egyértelműen nem tesz jót a mentális állapotunknak.

Nem csak a home office-ban dolgozóknál tapasztalható a határok eltűnése, hanem azoknál is, akik a napi feladataikat egy irodában végzik. Az okoseszközöknek és okosalkalmazásoknak köszönhetően ugyanis a nap bármelyik szakában elérhetőek vagyunk, tehát hiába fejezzük be az irodai munka hivatalos részét, egy hívás vagy üzenet pillanatok alatt visszatereli a gondolatainkat a munkába. Pszichológusok és termelékenységet vizsgáló szakértők évtizedek óta végeznek kutatásokat annak érdekében, hogy jobban megértsék, mi teszi valójában boldoggá az embereket, és miképp javíthatják a munkakörnyezetet és az általános mentális egészségüket.

Hol a kikapcsolás gomb?

Túlterhelheti az embereket, ha az egyik szerepkör, például a munkahely követelményei, ütköznek a másik szerepkör követelményeivel, például a szülői feladatokkal” – mondja Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem szervezeti viselkedésének professzora. Az emberek többségének a célja, hogy úgy éljen, hogy produktívnak érzi magát, miközben nem merül ki (és/vagy le) teljesen a munkahelyén, hanem a napi munka után, a magánéletben is ki tudjon teljesedni. Vagyis egyértelmű, hogy senki nem vágyik arra, hogy hazavigye a munkát, nem csak fizikai, kézzelfogható valóságában, hanem még a gondolataiban sem.

Nem azzal van a gond, ha fejben rendszerezzük a másnapi teendőket, hanem amikor ez a gyerekeinkkel, partnerünkkel kapcsolatos kommunikáció vagy tevékenységek kárára megy. Csak azért, mert elméletileg bármikor, bárhonnan dolgozhatunk, nem jelenti azt, hogy állandóan és mindenhol dolgoznunk is kell. Még ha szeretjük is a munkánkat és különösen fontos szerepet tölt be az életünkben, akkor is szükségünk van a kiszámítható szabadságra, azaz olyan időszakokra, amelyekbe a munka egyáltalán nem szivárog be.

Ha munkahelyi gondolatokkal fekszünk, akkor nagy a valószínűsége, hogy ezekkel is fogunk ébredni, amelyek nem hagyják, hogy az agyunk, az elménk teljes mértékben kikapcsoljon. Tehát az agy úgy fog szundi üzemmódra váltani, hogy közben fenntart egy bizonyos készenléti állapotot, márpedig a tökéletes regenerálódáshoz teljes kikapcsolódásra van szükség.

8 óra munka, 8 óra pihenés

Ideális esetben a munkaidőnek van eleje és vége is, de ettől már jó ideje rendesen eltávolodtunk. Bármilyen furcsa, a folyamatos készenlét nemcsak a mentális egészség tekintetében mutatkozik meg, hanem hatékonyságban is. Ugyanis szimplán attól, hogy már reggel 6-kor elérhetőek vagyunk, nem vagyunk jobb munkaerők, még ha sokan ebben a téves képzetben is ringatják magukat. Sőt, minél jobban hagyjuk magunkat terhelni, annál több terhet is fognak ránk pakolni.

Egy tanulmány szerint azok a munkavállalók, akiktől rendszeresen elvárták, hogy a nap minden szakában (tehát akár kora reggel, és késő este is) ellenőrizzék az e-maileket, alacsonyabb egészségügyi és jóléti szintről számoltak be és kevésbé voltak elégedettek az életükkel. „A technológia szinte követhetetlen fejlődése és a rugalmas munkabeosztás sajnos a folyamatos munka szinonimájává vált, azaz, magától értetődőnek tartjuk azokat a kéréseket is, amelyekről pontosan tudjuk, hogy „abnormálisak.

5 tipp, ha úgy érzed borult az egyensúly

1. Használd okosan a technológiát

Sokszor bőven elég lenne az akaraterő a változáshoz, de túl fontos jelentőséget támasztunk az elérhetőségnek. Ha saját magunk is úgy gondoljuk, hogy nélkülözhetetlenek vagyunk, hogy non-stop elérhetőnek kell lennünk, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy ezzel visszaélnek. Onnantól fogva ugyanis, hogy a munkaidő végével felállunk az asztaltól, nem vagyunk kötelesek céges maileket nézni, válaszolni meg rájuk főleg nem. Ha azonban folyamatosan a telefonon lógsz és minden értesítésre azonnal reagálsz, akkor azt látják, hogy számodra ezzel nincsen gond, nem kell, hogy tekintettel legyenek rád. Ha változást szeretnél, akkor tarts nagyobb távolságot az okoseszközeidtől, legalábbis ami a céges felhasználásra vonatkozik. Némítsd le a telefonod, az otthoni vacsoránál vagy ha a barátaiddal találkozol, így te magad dönthetsz arról, hogy mikor korlátozod az elérhetőségedet.

2. Szabd meg a határaidat

Korábban léteztek fizikai és időbeli határok, amelyek segítettek élesen elválasztani egymástól a munkát és a magánéletet. Ha nem otthonról dolgozol, akkor egyértelmű a helyzet, igyekezd úgy szervezni a feladataidat, hogy beleférjenek a munkaidődbe. Bonyolultabb a mutatvány, ha otthonról dolgozol, ezért ilyenkor ajánlott kijelölnöd azokat az idősávokat, amikor csak a munkával foglalkozol.

3. Szakíts magadra időt, munka közben is

Természetesen nem arról van szó, hogy a munkaidődbe iktass be egy kényeztető kozmetikai kezelést, hanem a kisebb szünetek fontosságáról. Nem szerencsés sem az agyadnak, a szemednek és a testednek sem, ha reggeltől estig megállás nélkül görnyedve ülsz a monitor előtt. Két óránként (illetve tapasztald ki, hogy mennyi az az idő, ami után neked jólesik) állj fel, sétálj egyet, igyál vizet, nyújtózz, menj ki a friss levegőre, hívd fel a nagymamádat – tehát csinálj valami olyat, ami agyban is és fizikailag is kizökkent a munkából.

4. Beszélj a főnököddel

Ha úgy érzed, hogy nagy a nyomás rajtad a főnököd részéről, ami miatt a munkaidőd egyértelműen a magánéleted rovására megy, akkor beszélj erről őszintén a feletteseddel. Minden cégnél lehetnek olyan határidős feladatok, amelyek intenzívebb jelenlétet igényelnek, de ha ez rendszeressé válik, azt semmiképpen ne hagyd szó nélkül.

5. Törekedj olyan munkát találni, ami összhangban van az értékrendszereddel

A munka és a magánélet egyensúlya nemcsak arról szól, hogy világos határvonalakat húzz a 9-től 5-ig tartó életed és a magánéleted között, hanem a munka és a jólét kapcsolatáról is. Az a munka, ami összhangban van az értékrendszereddel, amit örömmel végzel, sokkal jobb fizikai és mentális egészséggel jár együtt, mint amitől már a munkaidő kezdetén szenvedsz. Lehet, hogy azért csúszol ki a munkaidő kereteiből, mert nem érdekel, amit csinálsz és nem is esik jól. Az a munka, amelyben örömmel veszel részt, nagymértékben erősíti az elégedettségedet, és a fizikai közérzetedet , tehát az egészségedet is.

Forrás: everydayhealth.com

Nyitókép: SrdjanPav /GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: