Mi a helyzet a maradékkal? Évente 1,8 millió tonna élelmiszer landol a kukákban

Te tudod, mennyi ételt dobsz a kukába? És azt, hogy ezzel hogyan növeled az ökológiai lábnyomodat?

Lassan két hete, hogy a lakótársam a munkája miatt külföldre utazott – ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy a hűtőben hagyott ételeinek nagy része megromoljon. Tegnap este úgy döntöttem, ideje megszabadulni tőlük, mielőtt valamelyik önként mászik le valamelyik polcról. Miközben az élelmiszereket válogattam és szaglásztam, elgondolkodtam azon, én vajon mennyi ételt pazarolok? Csak magamra kell főznöm, nem vagyok túl nagyétkű, és az az egy-két adagnyi étel, amit készítek, legtöbbször el is fogy. A bevásárlásnál viszont néha túllövök a célon és a kelleténél több friss zöldséget, gyümölcsöt veszek – a barnás, megfonnyadt egyedeket pedig gondolkodás nélkül a kukába dobom. Ami még eszembe jutott, hogy a néhány napos vidéki útjaim után rendszerint takarítanom kell a hűtőt, mivel az otthagyott ételek nem állják ki az idő próbáját.

Mindent összevetve: nem állok nagyon rosszul, de bőven van még hová fejlődnöm. A számolgatások után beugrott egy régi emlék a kollégiumi lakótársamról, aki minden napját a közeli pékségben indította, ahol 3-4 hatalmas méretű sós és édes finomságot vásárolt. Ezekből általában 1-2 darab megmaradt a nap végére, ami másnap reggel ment is a szemetesbe, mert a friss finomabb volt. Párszor rászóltunk, hogy inkább ajánlja fel másoknak, de ezt egy hét múlva el is felejtette. Nagyon kíváncsi lennék arra, négy év alatt mekkora mennyiséget pazarolt el. Valószínűleg, ha valaki megmutatná neki, el sem akarná hinni. De, hányan lennénk még így ezzel!

Megdöbbentő adatok

Amíg a világ egyes részein az éhezés jelent hatalmas problémát, addig máshol elképzelhetetlen mennyiségű, sokszor még fogyasztásra alkalmas élelmiszert dobnak ki az emberek. Amiről gyakran megfeledkezünk, hogy az ételpazarlást nemcsak a pénztárcánk bánja, hanem a klímaválságra is hatással van. És valljuk be, ennek a globális problémának a megoldásával továbbra sem állunk túl fényesen!

Annak ellenére, hogy egyre többet beszélünk a tudatos étkezésről, még mindig döbbenetes adatokat tudhatunk meg a World Resources Institute 2019-es felméréséből. Világviszonylatban az előállított élelmiszerek csaknem egyharmadát pazaroljuk el minden évben. A legnagyobb problémát nem is a kidobott ételek jelentik, hanem az, hogy ezeknek az előállítása rengeteg energiát igényel. A mezőgazdaságban felhasznált víz egynegyedét olyan élelmiszerek előállítására fordítják, amelyeket soha nem fogyasztanak el. A kidobott ételek megtermeléséhez Kína területével azonos méretű mezőgazdasági terület szükséges. Arról nem is beszélve, hogy üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe (az éves mennyiség 8%-a). 

Fejlődő vs. fejlett országok

Ez a mértéktelen pazarlás a világ más-más pontjain különböző megoldást igényel. A fejlődő országokban a termelőknek azzal kell megküzdeniük, hogy a termékeket időben el tudják adni – a rossz utak, a tárolási lehetőségek hiánya és még számos más körülmény nehezíti a munkájukat. A fejlett országokban a legnagyobb probléma egyértelműen a túltermelés és a kidobott ételek mennyisége. Ehhez társulnak még a műanyag csomagolások, a szállítás és a felesleges szabályozások. A termelők csak a tökéletes árut tudják eladni, hiszen a gyönyörű piros (és génkezelt) alma mellett labdába sem rúghat egy halovány, kicsit ütött-kopott termés. Az áruházak polcairól is rengeteg ételt selejteznek ki, hiszen a szavatossági idő lejárta után már nem adhatják el őket. Pedig tudjuk, hogy az étel nem egyik pillanatról a másikra romlik meg.

A 21. század csapdája

Az ételpazarlás a mindennapjaink része, pedig nem kellene, hogy az legyen. Elkényelmesedtünk és ha megtehetjük, gondolkodás nélkül kidobjuk a maradékot vagy idő/kedv hiányában ételt rendelünk, étterembe járunk. A globális adatokból egyértelműen leszűrhető, hogy minél gazdagabb egy ország, annál nagyobb a túltermelés és az ételpazarlás mértéke. Amerikában például kétszer annyi étel kerül a boltok polcaira, mint amennyire valóban szükség lenne. Többet vásárolunk, nagyobb mennyiséget készítünk, mint amit elfogyasztanánk, a maradékot pedig egyszerűen kidobjuk. Ezeken a rossz szokásokon könnyen változtathatunk, ha egy bevásárlólistával indulunk útnak és nem össze-vissza dobáljuk a termékeket a kosarunkba.

Mit tehetsz még a pazarlás ellen?

  • Tervezd meg a heti menüdet: ha előre tudod, milyen ételeket szeretnél elkészíteni, illetve ezekhez milyen és mennyi hozzávalóra van szükséged, akkor kevesebb az esélye annak, hogy valami ott árválkodik majd a hűtődben.
  • Ne engedd, hogy az akciók elcsábítsanak: hacsak nem tartós élelmiszerről van szó, akkor kétszer gondold meg, biztosan felhasználod-e, mielőtt megromlik.
  • Mindig írd fel, ha valami elfogyott: így nem fogsz a boltban azon agyalni, hogy van-e még otthon tejföl. Valamint nem fogsz a meglévő három mellé egy negyediket felsorakoztatni.
  • Tedd a régebben vásárolt terméket látható helyre: ezzel elkerülheted, hogy egy élelmiszer elbújjon a többi mögött és csak akkor kerüljön elő, amikor már megromlott.
  • Ne hámozd meg azokat a gyümölcsöket/zöldségeket, amiket nem feltétlenül szükséges: sokan így szeretik az uborkát, a körtét vagy az almát. De gondolj csak bele, ha minden nap csak egy alma tized részét dobod a kukába (amit egyébként elfogyaszthatnál) azzal egy év alatt milyen sok hulladékot termelsz.
  • Ha van rá lehetőséged, komposztálj!
  • A maradék ételt és azokat a hozzávalókat, amiket végül nem használtál fel, fagyaszd le.
  • Ha túl sokat főztél, ajánld fel másoknak: például egy üveg folyadékkal kiegészítve vidd el a legközelebbi Enni adok” utcai dobozba, ezzel segítve a rászorulókat. Az országban már 42 darab helyen megtalálod őket, a pontos címeket ezen a térképen megtalálod.
  • Az étteremben kérj kisebb adagot vagy csomagoltasd el a maradékot.

Nyitókép: Vadym Terelyuk / Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: