Ismét egy új kifejezés bukkant fel a TikTokon, és ahogy sokan mások, úgy először mi is teljesen értetlenül álltunk a “tanning dysmorphia” előtt, így utánajártunk, mit is jelent ez az egész.
A „barnulási diszmorfia” fogalma nem olyan rég jelent meg a közösségi médiában, különösen a TikTokon. A videók, amelyeken egy szűrőnek köszönhetően a fiatal lányok extrém sápadt bőrrel, majd hirtelen lebarnulva mutatják magukat, arra utalnak, hogy egyesek komoly testképzavart élnek át bőrszínükkel kapcsolatban. A jelenség, bár nem hivatalosan elismert pszichés állapot, arra utalhat, hogy testdiszmorf zavar (BDD) tüneteit élik át, amely során egy személy túlzottan foglalkozik egy vélt vagy esetenként valós testi hibával. A barnulási diszmorfia esetében ez a „hiba” a bőr túlzott fehérsége, amelyet mesterséges módon próbálnak „kijavítani”.
Az Egyesült Királyságban, ahol a szoláriumok és a barnaság iránti megszállottság igen elterjedt, a barnulás társadalmi normává vált. Egyes régiókban, például Essexben, a mély narancssárga árnyalatok elérésére való törekvés sokáig a szépségkultúra része volt. Az Egyesült Államokban az „indoor tanning”, vagyis a beltéri barnulás népszerűsége ugyan az elmúlt években visszaesett, de még mindig milliók használják a szoláriumokat. Ezzel együtt a közösségi médiában olyan kifejezések is megjelentek, mint a „tanorexia”, amely ironikus módon utal arra a megszállottságra, amit egyesek a barnulás iránt éreznek.
Az egészséges barnulás csak egy mítosz?
Bár a barnulás kultúrája régóta jelen van a szépségiparban, egyre többen veszik komolyan, hogy annak egészségügyi kockázatai óriásiak. A bőrrák a leggyakoribb rákos megbetegedés világszerte, és a napozás – akár természetes, akár mesterséges formában – jelentősen növeli annak kockázatát. Ahogy az sem lehet megnyugató, hogy a Skin Cancer Foundation szerint „nem létezik biztonságos vagy egészséges barnulás”. A statisztikák szerint, ha valaki öt vagy több alkalommal ég le, máris megduplázódik a melanoma kialakulásának esélye. A szoláriumok, amelyeket sokan a természetes napozás alternatívájaként használnak, még veszélyesebbek. A harminc év alatti szoláriumba járók között ugyanis nem kevesebb, mint 75%-kal nő a bőrrák kialakulásának kockázata.
A probléma azonban nemcsak egészségügyi vonatkozású, hanem társadalmi és pszichés aspektusai is vannak. A lebarnult bőr idealizálása gyakran nyomást helyez az emberekre, különösen a fiatal lányokra. Ez a nyomás súlyos elégedetlenséghez vezethet a saját bőrükkel kapcsolatban, és káros hatással lehet a testképre. A társadalom sok helyen a lebarnult bőrt vonzónak és kívánatosnak tartja, ami tovább fokozza a barnulás iránti vágyat, ugyanakkor a természetesen sötétebb bőrű emberek továbbra is a rasszizmus áldozatai lehetnek.
A TikTok a testképzavarra szavaz?
A TikTok-trendben a fiatalok a barnulást a sápadtságtól való megszabadulásként kezelik. A szűrők, amelyekkel sápadt kinézetet lehet elérni, egyre népszerűbbek, és számos felhasználó úgy érzi, hogy segítenek a barnulásuk miatti szorongás leküzdésében. A platformra ezekkel a filterekkel feltöltött videók olyan emberekkel kezdődnek, akik szinte kísértetiesen fehérek a szűrő alatt, majd hirtelen megváltozik a kép, és láthatóvá válik a valós (nagyon lebarnult) bőrük. Az egyik videó felirata: „barnulási diszmorfia? Nem ezzel a szűrővel”. Nincs bizonyíték arra, hogy a filtert erre a célra tervezték volna, de ennek ellenére mégis egy trend született belőle. Az emberek ezt arra használják, hogy „jobban érezzék magukat” a barnulásukkal kapcsolatban, és elkerüljék a még sötétebb bőrt.
Az ilyen trendek azonban továbbra is problémásak, mivel a barnulás és annak felerősítése a közösségi médiában súlyosbíthatja a testképünkkel kapcsolatos problémákat. A szakértők szerint a „barnulási diszmorfia” nem megfelelő kifejezés, de összefügghet a testdiszmorf zavarral. Dr. Katharine Phillips tanulmánya szerint a BDD-vel küzdők 25%-a túlzásba viszi a barnulást, mert túl sápadtnak érzi a bőrét. Ebben pedig a közösségi média szerepe sem elhanyagolható. A fiatalok folyamatosan másokhoz hasonlítják magukat, és testképüket az online platformokon látható idealizált, sokszor torz vagy éppen teljesen valótlan szépséghez igazítják. Ez az önmagukra irányuló negatív fókusz további szorongást okozhat, és ronthatja a valódi társas kapcsolatok kialakítását.
A „barnulási diszmorfia” kifejezést ugyan sokan szkeptikusan kezelik, de fontos felismerni, hogy a társadalmi szépségideálok súlyosan befolyásolhatják az egyének önértékelését. A barnulásra való kényszer nemcsak egészségügyi kockázatokkal jár, hanem pszichés terhet is jelenthet, különösen azon fiatalok számára, akik még keresik saját identitásukat. Az ilyen esetekben orvosi vagy pszichológiai segítségre lehet szükség, hogy az érintettek megtanuljanak egészségesebb kapcsolatot kialakítani megjelenésükkel. A barnulás kapcsán a pedig a legfontosabb tanács, hogy mindig viseljünk naptejet és legyünk tudatosak a bőrünk védelmében – mind egészségügyi, mind pszichés szempontból.
Nyitókép: AleksandarNakic / Getty Images
Forrás: Allure
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- A te arcod harmóniában van? Ezért ne a TikTokon keresd rá a választ!
- Az új TikTok-trend szerint így lehet a víz szexi
- Egy nagy visszatérő: a TikTok trendszetterei a francia kontyra esküsznek
