Hogyan kapcsolódik a szarvasmarha-tenyésztés a brazíliai erdőtűzhöz? És miért ilyen nagy a marhahús ökológia lábnyoma? Most mindent elmagyarázunk.
Korábbi cikkünkben már beszéltünk arról, hogy étkezési szokásaink nagy mértékben befolyásolják a klímaváltozás folyamatát. A legnagyobb ökolábnyomot a húsok, különösen a marha fogyasztásával hagyjuk magunk után – egy adag (10 dkg) hús feldolgozása során nagyjából 10 kg szén-dioxid kerül a levegőbe, a bárányhúsnál ez 5 kg, amíg a tofunál nagyjából 1 kg. De miért fontos még a marhahúsról és a szarvasmarha-tenyésztésről beszélnünk? Mert Brazília az egyik vezető ország ebben az iparágban.
Brazília gazdasága nagyrészt a mezőgazdasági exportra épül. Jair Bolsonarót, a brazil államfőt már megválasztása előtt erősen támogatta az agrárlobbi, amely folyamatosan újabb és újabb területekre tart igényt elsősorban a szarvasmarha-tenyésztéshez. Ezért Bolsonaro megígérte, hogy gazdasági okokból lehetővé teszi az esőerdő irtását. A brazil államvezetésben azonban nemcsak az államfő huny szemet a klímakatasztrófa felett, a brazil környezetvédelmi tárca vezetője szerint ez az egész klímaváltozás csak egy marxista összeesküvés, egy jól kitervelt propaganda. Ezek az okok vezethettek oda, hogy az Amazonas-vidékén rendszeressé váltak az illegális erdőirtások – az elmúlt 50 évben az esőerdő területének 20 százaléka tűnt el a természetes folyamatok és a mesterséges beavatkozások nyomán.
A Föld tüdejeként ismert Amazonas-esőerdő pedig most is lángokban áll és minden egyes pillanatban egyre közelebb kerülünk a katasztrófához. A The Intercept szerint, ha még egyszer ugyanennyi, nagyjából 780 ezer négyzetkilométernyi terület válik a tűz martalékává, akkor az esőerdő ökoszisztémája összeomlik és olyan mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe, aminek visszafordíthatatlan következményei lesznek. Mit tehetünk mi, hétköznapi emberek, hogy egy kicsit is tegyünk ez ellen? Csökkentsük a műanyaghasználatot, válasszunk minél több növényi eredetű ételt és iktassuk ki az étkezésünkből a marhahúst! De legalábbis fogyasszunk kevesebbet.
Miért pont a marha a mumus?
A növényeket megtermesztik, learatják és elszállítják, ezzel szemben az állatokat fel kell nevelni (etetni, itatni), feldolgozni a húsukat és azt elszállítani. Általánosságban nagyjából 3 kg gabona szükséges 1 kg hús kitermeléséhez. Igaz, az állatok olyan táplálékot is elfogyasztanak, amiket mi nem ennénk meg (például fű vagy a termések maradványai), de még így is nagyobb területre, több vízre és energiára van szükség, mint a növénytermesztés során. A szarvasmarhák emésztőrendszere pedig még egy lapáttal rátesz a környezetszennyezésre, hiszen az állatok az emésztés során metángázt termelnek, ami az üvegházhatást okozó gázok közé tartozik.
Nem mindegy, hogy a pampáról, vagy a szomszédból származik!
Amíg itthon adottak a körülmények a tenyésztéshez, addig például Brazíliában és Bolíviában több ezer négyzetkilométer erdőt irtottak ki, hogy a húsipar még nagyobb területhez juthasson. Ennek eredményeképpen a brazil marhahús ökológiai lábnyoma körülbelül tízszer nagyobb a hazaihoz képest. Igaz, nem is mi vagyunk a brazil húsipar első számú export célországa, hanem a világ egyik legnagyobb húsfogyasztó országa, az Amerikai Egyesült Államok.
Mi van, ha nem akarok vega lenni?
Természetesen nem azt mondjuk, hogy mindenki térjen át a növényi táplálkozásra. Sokan állítják, hogy az állati eredetű táplálékok előállítását is át lehetne úgy alakítani, hogy az sokkal környezetkímélőbb legyen. Hiszen az állatokat olyan területeken is fel lehetne nevelni, ami másra nem alkalmas, és olyan táplálékokkal is etethetnék őket, amik emberi fogyasztásra alkalmatlanok. A probléma ezzel az elgondolással az, hogy az emberek Amerikában, Európa több országában és Ausztráliában is sokkal több húst esznek, mint amennyire szükségük lenne. Ehhez a mennyiséghez pedig szükség van a természetes környezet iparosítására. A megoldás: minimalizáljuk a húsfogyasztást és ha tehetjük, válasszunk vegán opciókat.
Nyitókép: puhhha/Shutterstock
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Így egyél, hogy védd a bolygót! Az étkezési szokásaink is hatással vannak a klímaváltozásra
- Mi lesz, ha tényleg ránk dől a ház? – Az ökoszorongás létezik
- Így kerüljön több növényi étel a tányérodra: lépj túl a salátaparán!
