Elgondolkoztál már azon, vajon mi jár azoknak a fejében, akik gondolkodás nélkül bántanak másokat az online térben?
A kommentszekció lett a modern világ kénköves pokla. Persze, tudjuk, mindenkit a jószándék és a mély igazságérzet vezérel arra, hogy megossza a véleményét. Mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy a kommenteket egyszerűen a frusztráltság, gyűlölködés és kisebbségi komplexus lengi körbe. Teljesen mindegy, hogy eladó tárgyat hirdetünk meg, albérletet keresünk vagy egy cikket osztunk meg, mindig lesz valaki, akinek nem fog tetszeni valami és ennek hangot is ad. Legalábbis veszi a fáradtságot és bepötyög egy több soros hozzászólást, ami gyakran nem más, mint az ő személyes frusztrációinak megnyilvánulása.
Ez olykor olyan mértéket ölt, hogy szinte félelmetes. Például, amikor egy halálos baleset kapcsán valaki odakommenteli, hogy „megérdemelte” vagy éppen egy kisbabás fotó mellé odaírják, hogy „de ronda ez a gyerek…nem is gyerek: disznó”. Ilyenkor elgondolkodunk, és feltesszük magunkban a kérdést, hogy a képernyő másik oldalán is érző, értő emberek ülnek vagy sokkal inkább szörnyetegek? De vajon honnan bugyog fel ez a sok gonoszság?
A bántalmazók nem születnek – teremtjük őket
Az agresszív online viselkedés mögött gyakran mélyebb társadalmi és családi problémák állnak. Olyan tanult viselkedésnek lehetünk szemtanúi, ami remek csatornát talál magának az online világban. Hiszen az internet anonimitást biztosít, ami csökkenti az egyéni felelősségtudatot. Az emberi viselkedésre jellemző, hogy amikor nem kell vállalni a tettek következményeit, hajlamosabbak vagyunk kevésbé etikus vagy durvább viselkedést tanúsítani. Az online világban kialakult új kommunikációs normák kevésbé követik a hagyományos, face-to-face interakciókhoz kapcsolódó társadalmi szabályokat. Az, hogy egyes fórumok, közösségi oldalak tolerálják vagy akár bátorítják a bántó viselkedést, szintén hozzájárul ahhoz, hogy az emberek kevésbé érzik helytelennek ezt a fajta agressziót.
Ráadásul megjelenik a deindividualizáció is. Ami azt jelenti, hogy az emberek elvesztik saját identitásukat egy tömeg részeként és emiatt elmozdulnak olyan cselekedetek felé, amelyeket normális körülmények között nem tennének meg. Ez a magyarázat arra, hogy a való életben miért nem látunk olyat, aki odarohan a halálos áldozathoz és az arcába ordítja, hogy „MEGÉRDEMELTED!”.
Az elveszett empátia nyomában
Az online kommunikáció során nehezebben érzékeljük a másik fél érzelmeit, mivel nincs jelen testbeszéd, arckifejezés vagy hangszín. Ez jelentősen csökkenti az empátiaérzetet, ami egy fontos védőfaktor a bántó viselkedés ellen. Mivel az empátia távolodik, könnyebb megsérteni másokat, hiszen nincs közvetlen érzelmi visszacsatolás. Van azonban másfajta visszacsatolás. A közösségi média lehetőséget ad arra, hogy az emberek gyors visszajelzést kapjanak, legyen az akár egy „like” vagy egy újabb válasz. Ez az azonnali reakció serkenti az agy jutalmazó központját és sokszor felerősíti a negatív viselkedést, mivel a bántó kommentek gyakran több figyelmet kapnak. És így meg is érkezünk azokhoz a negatív érzelmekhez, amelyek az elfojtás medrében próbálnak utat törni maguknak.
Nem bírom ezt magamban, de könnyebb azt mondani, hogy téged nem bírlak
A stressz, a figyelemhiány, az irigység és számos más negatív érzelem is feltorlódik az emberi lélekben akkor, ha nem merünk ezekkel szembenézni a saját életünkben. Ezek aztán a projekció révén átirányulnak másokra, így tulajdonképpen kivetítjük őket a környezetünkre. A tudattalan azt gondolja: ha nem látod meg magadban, akkor egyértelműbbé teszem neked… és így elkezded észrevenni másokban. Azonban az érzelmileg éretlen emberek, ahelyett, hogy tanulnának ebből a folyamatból inkább csak azonosulnak a bántalmazó szerepével. A kommentszekciók egyfajta „biztonságos” terepet biztosítanak arra, hogy az egyén kivetítse a saját belső konfliktusait másokra, akik távol vannak és akikkel nincs valódi kapcsolata.
Az online viselkedés, mint társadalmi tükör
Az online agresszió valójában tükrözi azt, amit a valós világban megtapasztalunk. Sok esetben az emberek az online térben érzik először, hogy szabadon kifejezhetik a valódi érzéseiket, még akkor is, ha ezek az érzések negatívak. Az, hogy ennyien választják a kommentszekciókat a frusztrációik levezetésére, arra utal, hogy a társadalomban nincs elég hely a valódi, mély beszélgetésekre, ahol az érzelmi problémák egészségesen feldolgozhatók lennének.
A kommentszekciók így egyfajta szelepként működnek, ahol az emberek kimondhatják azt, amit más közegben talán nem mernének. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy társadalmunknak szüksége van egy érzelmileg intelligensebb kommunikációs kultúrára, ahol helyet kap a sebezhetőség, és ahol a különbözőségek tiszteletteljesen jelenhetnek meg.
Van kiút ebből is
Ha megértjük a fenti mozgatórugókat, akkor az is világossá válik, hogy mennyire egyszerű a megoldás. Ha foglalkozunk a saját frusztrációinkkal és azokat tudatosan kezeljük, akkor sokkal kevésbé leszünk hajlamosak arra, hogy másokon vezessük le őket. Ez a felismerés elvezethet minket egy empatikusabb, harmonikusabb online kultúrához, ahol a véleménykülönbségek és a kritika nem válik személyes támadássá.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a digitális platformok felelősséggel tartoznak a közösségeikért. A moderálás, a felelősségteljes kommunikáció elősegítése, valamint a bántó viselkedésre vonatkozó következmények világossá tétele mind szükséges lépések annak érdekében, hogy az online terek biztonságosabbak legyenek.
Az online világ csak annyira lesz emberi, amennyire mi magunk képesek vagyunk emberséget vinni bele.
Nyitókép: Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- A bántalmazó szavak is felérnek egy pofonnal
- Barátokkal az oldaladon a cyberbullying, azaz az online zaklatás ellen
- Cinkos, aki néma: a szemlélők megállíthatják a bullyingot
