Miért pont akkor ver le a betegség, amikor szabadságon vagyunk?

Egy betegség sosem jön jókor, de semmi sem bosszantóbb annál, mint amikor a megfázás a várva várt szabadsággal esik egybe.

Ki akar betegeskedni akkor, amikor végre itt lenne az alkalom a programozásra, pihenésre vagy éppen a családdal tudnánk egy kis időt tölteni? Ehelyett lázasan, gyógyszerekkel körbepakolva gubbasztunk az ágyban, mert valahogy mindig ilyenkor csap le ránk mindenféle kór. De vajon miért van ez így? Nos, nem szerencsétlen véletlenek együttállása ez, hanem egy olyan jelenség, amire fizikai, mentális, valamint pszichológiai tényezők egyaránt hatással vannak.

A felgyülemlett stressz azonnal leterít, amint lelassítunk

Senkinek sem kell bemutatni a stressz hosszú távú negatív hatásait. Az év közben felhalmozott feszültség sokáig csak lappang a szervezetünkben, azonban, amikor végre szabadságra megyünk és a munkanapok feszített tempója megszűnik, a testünk úgy érzékeli, hogy már nincs szükség a „készenléti üzemmódra”. Így a stresszhormonok – például a kortizol – szintje drámaian lecsökken. Ez a hirtelen váltás megviseli az immunrendszert, amely addig nagy erőkkel védekezett a környezetből érkező vírusok és baktériumok ellen. Vagy legalábbis úgy priorizált, hogy a feladataink fontosabbak, így ráérünk később lebetegedni, amikor már nem lesz ennyi elintéznivalónk. Amikor végre eljön a pillanat, hogy kipihenjük magunkat, a testünk hirtelen „engedélyt kap” arra, hogy lemerüljön, és megmutassa a felhalmozott fáradtság jeleit.

Elfelejtünk pihenni

A hétköznapok sodrásában sokszor nem veszünk tudomást a regeneráció fontosságáról. Kitűzünk egy késői dátumot, amikor majd elutazunk és akkora időzítjük a pihenést is. Addig pedig mehet ezerrel a munka és a magánélet menedzselése. A „majd később pihenek” hozzáállás azonban hosszú távon megbosszulja magát: a folyamatos terhelés felőrli a szervezetet, és mire elérkezik a szabadság ideje, testünk egyszerűen nem bír tovább működni. Azt hisszük, hogy majd a szabadság alatt bepótoljuk az elmulasztott regenerálódást, de a valóság az, hogy az elmaradt pihenés a legváratlanabb pillanatban csap le ránk, gyakran betegség formájában.

Rápakolunk még egy lapáttal

Ha a felgyűlt stressz és az elmulasztott pihenés nem lenne elég, akkor a nyaralás előtt rendszerint rápakolunk még egy nagy lapáttal a dologra. Mielőtt elmennénk szabadságra, úgy érezhetjük, hogy itt az ideje egy utolsó hajrának: ilyenkor megpróbálunk előre dolgozni, bepótolni a hiányosságokat és mindent elintézni az utazás előtt. Az amúgy is kimerült raktárainkat pedig teljesen felemésztjük, és mire tényleg odajutunk, hogy elkezdődne a szabadság már az ágyat nyomjuk.

„Csak most engedhetem meg magamnak”

A pszichológia is fontos szerepet játszik abban, hogy miért betegszünk meg szabadság alatt. Az emberek gyakran úgy érzik, hogy csak akkor engedhetik meg maguknak a betegséget, amikor az nem akadályozza meg őket a mindennapi feladataik elvégzésében. Csak akkor merjük kivonni magunkat a forgalomból, amikor úgy érezzük, nincs ránk éppen most szükség. Ez egyfajta tudatalatti „engedély”, amikor a test végre elengedi a védekezést, hiszen már nincs nyomás.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük a szabadság alatti betegséget?

Bár nem minden betegség kerülhető el, néhány praktikus tipp segíthet abban, hogy a pihenés időszakát valóban kikapcsolódásra fordíthassuk:

  1. Fokozatos átmenet a pihenés felé. Ne próbáljunk meg az utolsó pillanatig a maximumon teljesíteni. Ha már a szabadság előtt sikerül kicsit lelassítani, csökkenthetjük a stressz szintjét és kevésbé terheljük meg az immunrendszert.
  2. Rendszeres regeneráció a hétköznapokban. Ha hosszú távon elkerülnénk a szabadság alatti betegségeket, fontos, hogy ne csak akkor pihenjünk, amikor már muszáj. A rendszeres pihenés, a megfelelő mennyiségű alvás és az egészséges életmód fenntartása segít megelőzni a kimerülést.
  3. Immunerősítés előre. Kiemelten fontos, hogy még a szabadság előtt gondoskodjunk a szervezetünk megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottságáról. A D-vitamin, a C-vitamin és a cink különösen fontos szerepet játszanak az immunrendszer támogatásában.
  4. Stresszkezelés fejlesztése. A stressz csökkentését hosszú távon is érdemes célul kitűzni. Relaxációs technikák, mint a meditáció, a jóga vagy a légzésgyakorlatok rendszeres alkalmazása segíthet abban, hogy jobban ellenálljunk a stressznek és kevesebb eséllyel betegedjünk meg.

Nyitókép: Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)