A szex a mindennapi élet természetes része, de mégis gyakran érezzük magunkat kellemetlenül, ha szóba kerül. Vajon miért?
Tabu – rövid, tömör, csupán négybetűs szó. Mégis óriási erő van mögötte, nemcsak házasságokat, párkapcsolatokat, a szülők és gyerekek közötti viszonyt is megmérgezheti. Akár egy életre is. Pedig semmi mást nem kellene tennünk, mint nyíltan és egyértelműen kimondani dolgokat. De vajon miért nem vagyunk képesek erre? Magunkat csapjuk be, és vezetjük félre vagy a környezetünket? Netán mindkettőt? És miért jó ez? De ha nem jó, miért van mégis, mindenütt jelen? A szocializációnk része lenne?
A világ elképesztő módon változik és fejlődik, sokszor követni sem tudjuk az iramot. A fejlődéssel együtt pedig számtalan korábban zárt ajtó is tágra nyílik, de a szex valahogy az ajtó mögött maradt. Bárhol, bármilyen társaságban, ha szóba kerül, szemlesütve, zavartan állunk, mintha nem a világ legtermészetesebb és egyik legcsodálatosabb dolga lenne. Miért szégyelljük magunkat, ha ez a téma szóba kerül? A neves pszichológus, Carl Gustav Jung több könyvében is feszegeti a témát. Megfogalmazása szerint: „a szexualitás alapvető ösztön, mely legalább olyan fontos, mint a táplálkozás és ezen a – testileg szervezett és pszichikailag messze ágazó – funkción az egész emberiség jövője alapul”.
A média is rengeteget árthat
„Egyrészt a „világ” sem tud érzéssel bánni az erotikával: hirdetési célokra használja (a szexszel szinte minden eladható, legyen szó dezodor, jégkrém reklámról, sportautóról vagy csótányirtóról – „Én tudom, mitől döglik a légy!”), illetve egyre inkább az agresszió és az extrémitás irányába tolja el a közízlést: akár a pornófilmekre vagy épp a videóklipek szado-mazo képeire, kellékeire gondolunk. Másrészt, a szocializációnk feladata a szexuális tabuk kialakítása, ami azonban gyakran félrecsúszik és túl drasztikusra sikerül” – fogalmaz Dr. Hevesi Kriszta, egészségfejlesztő szakpszichológus, egyetemi oktató.
Sok generáció nőtt fel úgy, hogy otthon a szexualitás témájában egy szó nem hangzott el. Nyilván „a gólya hozza” történetet az sem vette komolyan, aki mondta, de sokszor jobbnak tűnt ebben megegyezni, mintsem feszegetni a témát. És sok családban nagyjából ennyivel el is volt intézve a szex témaköre, vagy ha a gyerek többre volt kíváncsi, hát majd megkérdezi a biológia tanárát. De nem feltétlenül hibáztathatók a szülők, hiszen őket is úgy nevelték, hogy a szex otthon tabu téma volt, azaz, nem is nagyon volt mintájuk arról, hogy kellene nekifutni ennek a párbeszédnek.
Sokszor kötődnek negatív érzések a szexhez
„Gyakran bűntudat, szorongás, szégyen, félelem, teljesítménykényszer vagy éppen undor érzése társul a testiséghez, mire felnövünk. Persze, a tabuk szükségesek is: a szülő és a gyerek közötti szexuális párbeszéd pedig azért annyira kényelmetlen, mivel a vérfertőzés tiltása ékelődik közé. Minden, ami a testiséggel kapcsolatos terület, valahogy rossz érzést vált ki belőlünk családon belül, nehogy szexuális izgalom lépjen fel a felek között. Ugyanígy a gyermek szemérmes (nem mások előtt végzett) maszturbációra szoktatásának lényege, hogy egy felnőtt érdeklődését nehogy felkeltse. Tehát ezek a korlátok mindannyiunk egészséges fejlődésének a védelmében állnak, azonban a hogyanja mégis a legtöbbünknél rosszul sikerül” – mondja Kriszta.
De akkor mi a megoldás? Az őszinteség. Már egész kiskortól kezdve. A gyermek kérdéseire a saját korának megfelelő, érthető válaszokat kell adni. Örüljünk neki, ha van bátorsága kérdezni, mert ez azt mutatja, hogy bízik bennünk, nem akar titkolózni előttünk. Ha pedig kellemetlen a téma, ne szégyelljünk egy szakértőtől segítséget kérni, hogy miképp tudunk erről gátlások nélkül, a saját gyerekünkkel beszélni. Mert abban az illúzióban nem érdemes ringatni magunkat, hogy nem lesznek kérdései. Sőt, legyenek is, mert ez szükséges a kiegyensúlyozott élethez, hogy később boldog párkapcsolatban élhessen.
Őszinte szülő, őszinte gyerek, őszinte kapcsolatok
A felnőttkori jól működő párkapcsolatokhoz elengedhetetlen a felek nyitottsága és őszintesége. Ezért is fontos, hogy már fiatal korban megtapasztaljuk, hogy a szexualitásról lehet beszélni és kérdezni. Mert így az őszinte kommunikáció válik természetessé és a fiatal ezt a nyitottságot viszi majd tovább a párkapcsolatába is. A szakember szerint ez azért is különösen fontos, mert: „az a párkapcsolat, ahol titkolni kell, hogy mi tenné boldoggá, mi tenné teljessé az életüket, az nem nyújt biztonságot. Ahol nem adhatjuk önmagunkat, ott mindig meg kell felelni saját magunk vagy más elvárásainak. A szexualitás a jó kapcsolat egyik fő alappillére, mely akkor tud biztos pont lenni egy kapcsolatban, ha őszinték vagyunk. Előfordulhat, hogy partnerünk nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni minden vágyunkat, de azzal, hogy megosztjuk vele kívánságainkat, tudja, hogy fontos számunkra, ezáltal ő is nyitottabbá válhat. Ennek köszönhetően talán a következő generációval már merünk beszélni a szexualitásról, és nem lesz a téma továbbra is tabu”.
Nyitókép: gilaxia / Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Miért tartjuk fontosnak, hogy mit gondolnak rólunk mások? Dr. Hevesi Krisztát kérdeztük
- 7 fontos lecke a szexualitásról és a vágyról
- Ez a különbség a szexuális és a romantikus vonzalom között
