Újabb diéta látott napvilágot, amelyről az a hír járja, hogy ugyanolyan egészséges, mint mediterrán társa – ráadásul környezetvédelmi szempontból is tudatosabb étkezésre ösztönöz mindenkit.
A skandináv diétát nyugodtan azonosíthatjuk a mediterrán diéta testvéreként, hiszen sok szempontból nagyon hasonlítanak egymáshoz: egyszerűen betarthatók, a minőségi táplálékra helyezi a hangsúlyt és nem ösztönöz szükségtelen koplalásra vagy kalóriaszámlálásra. A legnagyobb különbség, hogy – amíg a mediterrán diéta régi hagyományokon alapul – a skandináv diéta csak 2010 óta létezik. Ugyanis ekkor dolgozta ki egy táplálkozási és élelmiszer-szakértőkből álló bizottság, akiknek a munkáját szakácsok, élelmiszertörténészek és környezetvédők is segítették. A céljuk az volt, hogy fenntartható módon javítsák a táplálkozási irányelveket a skandináv országokban, miközben az élelmiszerekhez és a kultúrához kapcsolódó helyi identitás megteremtését is lehetővé teszik.
A skandináv diéta alapvető összetevői a teljes kiőrlésű gabonák (különösen a rozs, az árpa és a zab), a gyümölcsök és a gyökérzöldségek (például cékla, sárgarépa és fehérrépa), valamint a zsíros halak, a hüvelyesek és az alacsony zsírtartalmú tejtermékek. Emellett alapvető szabálynak számít, hogy amennyire csak tudjuk, kerüljük a feldolgozott élelmiszereket; illetve minél többször fogyasszunk növényi eredetű ételeket. A skandináv diéta kulcsfontosságú jellemzője, hogy a lokálisan elérhető élelmiszerek (például mohák, magvak, zöldségek és gyógynövények) fogyasztására ösztönzi az embereket. Ez az oka annak, hogy a bogyós gyümölcsök (például a vörösáfonya) a skandináv étrend központi elemei, míg a citrusfélék és a trópusi gyümölcsök minimális szerepet kapnak benne.
A skandináv diéta egészségügyi előnyei
A szakértők egyetértenek abban, hogy – mivel a skandináv diéta hivatalosan csak 2010 óta létezik – valószínűleg még korai lenne kijelenteni, csökkenti-e a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Azonban néhány tanulmány, amely utólag vizsgálta az emberek étkezési szokásait, azt mutatja, hogy azok, akik a mai skandináv diétához hasonló étrendet követték, általában egészségesebbek voltak társaiknál. Például a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség ritkábban jelentkezett náluk. Az a tény, hogy az említett kutatásban résztvevők nem tudatosan követték a skandináv diétát, megnehezíti a helyzetet. Hiszen így lehetetlen megállapítani, hogy a náluk tapasztalt egészségügyi előnyök magának a skandináv diétának köszönhetők-e.
A diétával kapcsolatos közelmúltbeli tanulmányok (amelyekből egyelőre nincs sok) arra engednek következtetni, hogy ez a fajta étkezés valóban csökkentheti azoknak a tényezőknek a kialakulását, amelyek komoly betegségeket okozhatnak. Például a magas testsúlyt és a magas LDL-koleszterinszintet (amit gyakran „rossz” koleszterinnek is neveznek). De nem észleltek jelentős javulást a vérnyomást vagy az összkoleszterint illetően. A szakemberek ennek ellenére azt gondolják, hogy a skandináv diéta nyugodtan egy lapon említhető a mediterránnal. Alapvetően azért, mert fő elemei (beleértve a teljes kiőrlésű gabonákat és az olajos halakat) önmagukban is összefüggnek a jobb egészséggel. Beleértve a szívbetegségek kockázatának csökkentését.
Éljenek a lokálisan termelt élelmiszerek!
A skandináv diéta nem csak az egészségről szól. Kidolgozása során ugyanis nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy környezetvédelmi szempontból is előnyös legyen. Hiszen arra ösztönzi az embereket, hogy helyi és fenntartható élelmiszerek felhasználásával alakítsanak ki egészségesebb étrendet, így az ökolábnyomuk csökkentéséhez is hozzájárul.
Talán ez a legfontosabb, amit a skandináv diéta megtaníthat nekünk: használjuk ki, hogy a hazai mezőgazdaság és a lokálisan elérhető termékek segítségével milyen sokszínű étrendet alakíthatunk ki. Természetesen emellett vegyük figyelembe azt az alapelvet is, amit a mediterrán és a skandináv diéta egyaránt követ: kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, együnk sok zöldséget és csökkentsük a húsfogyasztást. Viszont mi ne avokádóval vagy lazaccal tegyük egészségesebbé az ételeket (hiszen ezzel igencsak nagy terhet róvunk a bolygóra), hanem őshonos magyar halfajtákkal, lokálisan termelt zöldségekkel, gyümölcsökkel, hüvelyesekkel és gabonákkal, valamint háztáji gazdaságból származó termékekkel. Ha így teszünk, az egészségünknek és a környezetnek is jót teszünk.
Forrás: Inverse
Nyitókép: Maskot/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- A mediterrán diétapiramis segít eldönteni, miből, mennyit egyél
- 3 finomság Jane Goodall első receptkönyvéből, amellyel az egészségedért és a bolygóért is tehetsz
- Tökéletes alternatíva avokádókrémre: mockamole
