Minden nőben lakozik egy férfi lélekrész: te hagyod érvényesülni?

Gyakran halljuk, hogy a nők elférfiasodtak, a férfiak pedig elnőiesedtek. Miért van ez? Előfordulhat, hogy köze van a nőkben élő férfi és a férfiben élő női lélekrésznek a dologhoz?

Pistike óriási krokodilkönnyekkel sír a játszótéren. Mit csinál az anyukája? Természetesen rászól, hogy a fiúk nem sírnak. No, meg persze úgyis katona dolog. Ja, és Sárikának is sokkal jobb lenne, ha a Barbie babával és nem a Transformers robotokkal játszana. Mégis milyen nő lesz így belőle? Ezzel a beskatulyázással, már gyerekként elfojtjták a bennünk rejlő férfit, a fiúknál a nőt. Ugyanis minden emberben rejlik egy ellenkező nemű lélekrész, ami olyan tulajdonságokban nyilvánulhat meg, amire a társadalom azt mondja, nem helyénvaló. A nők ne legyenek hatalmas multicégek keménykezű vezetői, a férfiak meg ne beszéljenek az érzéseikről. Viszont attól, hogy nem veszünk tudomást a bennünk rejlő férfi vagy adott esetben női lélekrészről, még létezik. Akkor mégis miért próbáljuk leszoktatni magunkat és a gyerekeket arról, hogy megéljék a teljes valójukat? Ha nem fogadjuk el önmagunkat, azzal hosszú távon számtalan kellemetlen élményt, rossz tapasztalatot szerezhetünk. Mutatunk néhány hétköznapi helyzetet, amelyben lehet, hogy már te is felfedezted az elnyomott férfi lélekrészt.

A velünk született belső kép

Jung, svájci pszichológus fedezte fel az Animust és az Animát, ami egy-egy archetípusos alak. Szerinte az Animus a férfi jelleg veleszületett képe a nő tudatában, az Anima pedig a női archetípus a férfiaknál. Mindannyiunknak van egy belső képe arról, hogy milyennek kell lennie az ellenkező nemnek. Emlékszem, én régebben mindig azt gondoltam, hogy az „igazi” férfi 180 centi magasságnál kezdődik. Mindenesetre, ehhez elég jó alapot nyújtott a 190 centiméter magas apukám is. Tehát legelőször az édesapánk, a későbbiekben pedig az életünkben megforduló férfiak formálják ezt a képet. Idővel a belső elképzelés változik, mert van egy saját fejlődési üteme. Kezdetben a puszta férfierőt részesítjük előnyben, később a romantikus csábítókat, majd azokat, akiktől tanulhatunk és felnézhetünk rájuk. A legutolsó szakaszban eljutunk odáig, hogy a férfi egyfajta ideállá válik.

Szerelem első látásra

Elsőre a gondolat, hogy van benned egy titokzatos másik fél elrugaszkodottnak tűnhet. Ugyanakkor, ha megfigyeled magad, akkor a leghétköznapibb helyzetekben is tetten érheted, és rádöbbensz arra, hogy természetes jelenségről van szó. A leggyakrabban akkor fedezheted fel a benned rejlő férfi lélekrészt, amikor első látásra szerelembe esel. Ki ne ismerné a meglátni és megszeretni mámorító érzését? Ha nem tudod elfogadni, hogy vannak férfias jegyeid, akkor megpróbálod azokat teljesen figyelmen kívül hagyni és elfojtani. De az első adandó alkalommal, amikor szembemész egy idegennel, akiben meglátod önmagad, akaratlanul elkezdesz hozzá vonzódni. Ugye így már világos, hogy nem az észveszejtő mosolya ejtett rabul, hanem sokkal inkább az, amit látni szeretnél benne? De a kapcsolatok elején is van, hogy elhangzik a mondat: – „Olyan, mintha már ezer éve ismernélek.” És te valóban olyan közel érzed magad hozzá, mintha mindig ismerted volna. Ez nem véletlen, csakhogy nem a másik az, aki ismerős neked, hanem azok a benne lévő tulajdonságok, amiket te is birtokolsz. Így valójában nem őt, hanem magadból egy darabot ismersz fel.

Olyan legyél, amilyen én nem tudok lenni

A legnagyobb veszélye annak, ha nem tudjuk megélni önmagunkat mindkét minőségünkben, hogy elkezdjük elvárni másoktól azt, hogy olyanok legyenek, amilyenek mi szeretnénk lenni. Lehet, hogy nőként te erős, független, magabiztos lennél, aki mindent megold, de ezt a külső nyomás miatt nem engedheted meg magadnak. Így aztán majd a párodtól várod el, hogy kemény pasi legyen, aki mindent kézben tart. Miközben lehet, hogy neki meg egy sokkal szelídebb, nőiesebb minősége van, de te próbálod ráerőltetni a saját akaratod. Végül ő megkapja a papucs jelzőt, te pedig az erőszakos házisárkány szerepében ragadsz.

Minden férfi csak csalódást okoz

Ebből egyenesen következik, hogy azt fogod érezni, neked mindenki csak csalódást okoz. Kiábrándulás lesz a pasi, akit megláttál és megszerettél és csalódás lesz az a férfi is, aki nem tud megfelelni az elvárásaidnak. Ebből fakadóan aztán te leszel az a nő, aki teljes vállszélességgel állítja: minden pasi hülye. Pedig csak annyit kellene tenned, hogy leveszed azt a szemüveget, amin eddig szemlélted a világot és magadba nézel. Majd tedd a következő kérdést: ki vagyok én? Önazonos vagyok, vagy csak megalkuszom? Milyen lennék, ha nem a világ elvárásaira koncentrálnék? Ha képesek vagyunk mindkét nemnek megfelelően önazonosan viselkedni, akkor azzal megteremtjük a teljesség érzését, a harmóniát. Nem kell magunkat a saját nemünk elé támasztott keretek közé kényszeríteni, igenis lehetnek férfias vonásaink, mindeközben pedig lehetünk teljes értékű nők.

Nyitókép: Kiuikson/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: