Ahány ember, annyi félét hallani. Tehéntejet már reszketve fogyasztunk, de mi a helyzet a növényi tejpótlóval? Melyik egészséges számunkra és melyik az, amelyik fogyasztásával ártunk bolygónknak?
Ma már mindenhol rendelhetsz különféle növényi tejet a kávédhoz és a közértek folyosói is nagy választékot kínálnak. Ha ételérzékenységgel küzdesz, ez persze, egy szuper dolog, azonban a bőség zavarában a megfelelő tej kiválasztása – ha tudatosak vagyunk – még így is bonyolultabb lehet, mint gondolnánk. Ha te sem azok közé tartozol, akik az első szembe jövő dobozt belehajítják a kosárba, hanem mérlegeled a saját ízlésedet, egészségedet és a környezetedet, sőt olykor az összetevők címkéjét is elolvasod, akkor ezt a cikket imádni fogod.
Ami az egyiknek jó, nem biztos, hogy a másiknak is megfelelő
A tej csomagolásának óriási környezeti lábnyoma van, ha nem újrahasznosítható vagy lebomló anyagból készül. És lehet, hogy egy problémát megoldunk azzal, hogy növényi tejet használunk, de lehet, hogy egy sokkal nagyobbat hozunk létre a csomagolással. Ezért akármelyik tejet is választod, ügyelj arra, hogy a csomagolása is megfelelő legyen.
TEHÉNTEJ
Tápanyag: a növényi tejekhez képest a tehéntej tápanyagdúsabb. Körülbelül 8,2 gramm fehérjét tartalmaz „adagonként”. Ez fedezi a napi kalcium, foszfor és B2-vitamin (riboflavin) szükséglet 20%-át, valamint a D-vitamin 10%-át. Ezen felül körülbelül 11 gramm cukrot is találsz benne.
Környezetvédelem: A tehéntej jól ismert a magas környezeti lábnyomáról, ideértve a földhasználatot, az üvegházhatású gázkibocsátást, a friss vízfelhasználást és az eutrofizációt (a víztömegben a mikroorganizmusok gyors növekedése, amelyet a lefolyó víz okoz és amely oxigénhiányhoz vezet). Környezeti hatása legalább kétszer magasabb, mint az összes növényi alapú tejválasztéké.
SZÓJATEJ
Tápanyag: A növényi alapú tejek közül a szójában van a legtöbb tápanyag. Egy bögrében 92% víztartalom mellett, 6 gramm fehérje, valamint a kalcium és a B2-vitamin szükséglet 20, a foszfor és D-vitamin szükséglet 10%-a található meg, a 9,7 gramm cukron felül. Ezen kívül tartalmazza az összes szükséges esszenciális aminosavat is. A szójatej fogyasztásának triglicerid és koleszterincsökkentő hatása van, olyan izoflavonokat tartalmaz (genisztein, daidzein), amelyek vérnyomáscsökkentő hatásait régóta ismerjük.
Környezetvédelem: Mivel a szója hüvelyes, nagyon jót tesz a talajnak, hiszen megköti a légkörből származó nitrogént és a növények számára hasznosíthatóvá alakítja. Ez megkönnyíti a trágyázást és nincs szükség plusz műtrágyára.
MANDULATEJ
Tápanyag: Annak ellenére, hogy a legeladottabb növényi tej az Egyesült Államokban, nagyon kevés tápértékkel bír. A mandulatejek zöme víz és csak 1%-ban tartalmaznak fehérjét, ami az egyik legalacsonyabb arány a többi növényi tejhez képest. Ezt csak a kókusz és a rizs múlja alul. Ehhez képest viszonylag sok, 6 gramm cukrot tartalmaz. Kalciumszintje azonban a legmagasabb a többi alternatív tejhez képest, mert meghaladja a napi érték 20%-át és a D-vitamin napi értékének 10%-át is fedezi.
Környezetvédelem: A mandulatej környezeti hatása az egyik legnagyobb a növényi alapú tejek között. Egy liter előállításához 372 liter víz szükséges, miközben a rizstejhez 270, a zabtejhez 48, a szójához pedig csak 28 kell.
ZABTEJ
Tápanyag: Egy adag zabtej körülbelül 91% vizet tartalmaz, körülbelül 2,7 gramm fehérjét, valamint a kalcium, foszfor és D-vitamin napi értékének 10 %-át. B-vitaminból 20%-ot fedezhetünk vele 10 gramm cukorbevitel mellett, ami vércukorszint emelkedést okozhat. Sok mindenhez használható és diétában is remekül megállja a helyét, mert alacsony a kalória- és zsírtartalma.
Környezetvédelem: Talán a zabtej ökológiai lábnyoma a legkisebb. Környezeti behatása alacsoy, mivel azonban általában monokultúraként termesztik, sebezhetővé teszi mindenféle rovarral és kártevővel szemben. Így azonban megnövekedett a különböző peszticidek alkalmazása a termesztés folyamán, amelyekről köztudott: potenciálisan mérgező hatásúak.
KÓKUSZTEJ
Tápanyag: A tejhelyettesítő kókusztej – nem összekeverendő a sütéshez használt, sűrű kókusztejjel – a másik közkedvelt tejpótló. Adagonként 0.5 gramm fehérjét, a kálcium napi értékének több mint 20 %-át tartalmazza. D-vitaminból a napi érték 10%-át és csak 3 gramm cukrot rejt, viszont magas a telített zsírsav tartalma.
Környezetvédelem: A kókusztejnek az egyik legalacsonyabb a környezeti lábnyoma a növényi tejek közül. Mindössze 3 liter vízre van szükség a literenkénti előállításához. A kókusztej iránt megnövekedett kereslet azonban nagy hatással volt a bolygóra, mert esőerdőket vágtak ki, hogy újabb kókuszültetvényeknek adjanak helyet. Ezzel pedig az élővilágot pusztították ki.
RIZSTEJ
Tápanyag: Egy pohár rizstej 89% vizet, 0,7 gramm fehérjét és 12 gramm cukrot tartalmaz. Ezen kívül fedezi a kalcium és B2-vitamin napi értékének 20%-át, valamint a foszfor és D-vitamin szükséglet 10%-át.
Környezetvédelem: A rizsnek azonban nagyobb a vízlábnyoma. Körülbelül a tehéntej fele, és a szénlábnyoma is jóval magasabb a többi növényi tejhez képest. A rizs termesztésekor ráadásul metán képződik, ami erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ugyanakkor – mivel termesztéséhez nincs szükség sok földre, ami viszont szennyezett lehet arzénnal, nehézfémekkel, mitotoxinokkal – az egyik leghatékonyabb földhasználat szempontjából. Míg a tehéntej esetén 9 m2 terület kell egy liter tej előállításához, a rizséhez csak 0,3. A zabnál ez 0,76 m2, a szója 0,66 a mandula pedig 0,5 m2 földterületet igényel.
A többi alternatív tej, mint a mogyoró, a makadámia, vagy a kender, vajmi kevés tápanyagot tartalmaznak, de még mindig jó opciók lehetnek. Főleg a kender, amely nagyon sokoldaló, hiszen a növény szinte minden része felhasználásra kerül. Van, amelyik részéből aztán kötelet, táskákat, sőt építőanyagot is készítenek. Éppen ezért nagyon előremutató. Ugyanakkor, mivel kontinentális éghajlatra, vagyis hideg, hosszú télre és forró nyárra van szükség a termesztéséhez, időbe telhet a forgalomba hozatalának elterjedése. A másik, amit mérlegelni kell, amikor a bevásárlóközpontban a tejsorok között barangolunk, hogy milyen messziről érkezett a kávéba valónk. Dél-Európában a mogyoró a legközelebb elérhető növényi tej, míg Ausztráliában és Dél-Afrikában a makadámból készült diótej. Itthon jó döntés lehet még a máktej, de szinte csak házi manufaktúrákból elérhető még.
Fentieket mérlegelve azt láthatjuk, hogy a legjobb választás az, ha változatosan, mindegyik növényi tejből fogyasztunk. Azzal, ha nem növeljük meg csupán egy tejtípus iránt a keresletet, esélyt adunk a környezetnek, hogy lépést tudjon tartani a termelés okozta környezeti hatásokkal. De a termékek váltakozása nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a mikrobiomnak is. A változatos étrend változatos mikrobiomot teremt, ami egészségünk alapja. És tudjuk: fő az egészség!
Fotó: robert reader/GettyImages
Forrás: goop
