Minden szülő rémálma, hogy gyermekét az iskolában vagy az interneten zaklatják. Ám ha hirtelen felindulásból cselekszünk, akkor még ronthatunk is a helyzeten. A higgadt konfliktuskezelés megoldhatja a problémát.
Amikor az iskolai – bár interneten is előfordulhat – zaklatás kerül szóba, még mindig sokszor hallani, hogy mi is felnőttünk valahogy, nem mimózákat kell nevelni. Sokáig azt hittem, csak a férfiak állnak ilyen zord lelkülettel a témához. Egészen addig, amíg saját fülemmel nem hallottam a játszótéren egy anyuka eszmefuttatását – akinek a gyermeke egyébként majdnem az egész osztályt piszkálta – arról, hogy keményebbnek kellene nevelni a mai gyerekeket. Ez sajnos nem ilyen egyszerű, a téma komoly, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a zaklatások nagyon gyakran torkollanak tragédiába.
Felkészítés az életre
A bullying tekintetében jelenleg semmilyen prevenció nincs az oktatási tervben, pedig a gyermekek felvilágosítása és lehetséges megoldások felvázolása számukra kulcsfontosságú. Szülőként sokat tehetünk, ha már egészen kicsi korban felvilágosítjuk gyermekünket arról, hogy ilyesmi megtörténhet. Nyilván minden gyermek esetében a saját életkorának megfelelő példákkal, mesékkel. Megtaníthatjuk arra, hol vannak azok a határok, amelyeket mások nem léphetnek át vele kapcsolatban, és amelyeket neki is be kell tartani.
Fontos megtanítani a privát testrészeinek ismeretére és védelmére is, bár ez már egy szigorúbb téma, a zaklatásból könnyen lehet bántalmazás is. Jó ha gyermekünk már néhány éves korában tisztában van azzal, mások hol érinthetik meg, és hol nem. Minden délután vagy este szakítsunk néhány percet arra, hogy megbeszéljük, kivel mi történt aznap. Mi volt a legjobb a napjában, és mi a legrosszabb. Tudnunk kell, kik a barátai, melyik tanárral van jóban, és ki az aki esetleg pikkel rá. Vonjuk be az otthoni teendőkbe, amelynek során kapcsolódhatunk vele, és fontosnak hatékonynak érzi magát.
Beszélgetés, megfigyelés, hideg fej
Szülőként, ha jó a kapcsolatunk a gyermekünkkel és a bizalmába fogadva elmeséli, hogy zaklatták, akkor semmiképp se kezdjük el hibáztatni, hogy esetleg az ő viselkedése adhatott okot a zaklatásra. Ez ugyanis további önmarcangoláshoz vezethet. Próbáljunk nyugodtak és higgadtak maradni, minél több információt begyűjteni arról, pontosan kik vettek részt zaklatóként, illetve szemlélőként. Ki az, aki esetleg közbelépett, hol történt az eset, volt e elérhető felnőtt a közelben. Bármilyen információ fontos lehet. Ha az iskola falain belül történt, akkor azonnal forduljunk az illetékesekhez, pedagógusokhoz. Ha pedig iskolán kívül, akkor szintén érdemes tájékoztatni az iskolát, de érdemes felvenni a kapcsolatot a többi szülővel és esetleg egy mediátorral is, aki normális mederben fogja tudni tartani a kommunikációt, mert ilyenkor könnyen elszabadulnak az indulatok.
Pedagógus-szövetséges
A tanárnak mindenképpen jelentsük az esetet, vagy eseteket, mert a bullying mindig szorosan kapcsolódik az iskolai légkörhöz. Ha az adott iskola gyorsan reagál a zaklatásokra, azt közvetítve, hogy a káros viselkedésforma nincs rendben, azzal gyorsan elejét tudja venni a többi zaklatásnak is. Illetve az iskola tudja a szemlélők biztonságát is garantálni, hogy ne féljenek megvédeni társukat. Ha a szemlélők támogatást mernek nyújtani a zaklatottnak, az kulcsfontosságú a bullying megszűntetésében. A zaklatás ugyanis gyakorta státuszért folyik, amelyhez elengedhetetlenek a mellékszereplők, akiknek a műsor szól.
Hogyan segítsünk gyermekünknek?
Nagyon fontos, hogy megértessük gyermekünkkel, hogy azért mert esetleg ebben a helyzetben áldozat volt, a kialakult helyzetről nem ő tehet. El kell magyarázni neki, hogy egyesek ilyen eszközökkel próbálnak megfelelni a népszerűségért folytatott küzdelemben, és beszélgessünk nagyon sokat vele. Sokat segíthet, ha saját gyermekkori tapasztalatunkat megosztjuk vele, ha elmeséljük, ez bárkivel előfordulhat. Ha továbbra is szomorú, motiválatlan, esetleg a jegyei romlanak, forduljunk szakemberhez, pszichológus, kineziológus, családállítás nagyon sokat segíthet.
A család ereje
Mivel a gyerekek egész nap az iskolapadban ülnek, a stressz levezetésére nagyon kevés idejük van. Ilyenkor akár egy-egy napot kicsíphetünk akár az iskolából is, és elmehetünk vele túrázni, természetbe, biciklizni, sportolni, hiszen a mentális és lelki egészsége a legfontosabb. Érezze szeretetünket és támogatásunkat, de soha ne a sajnálatunkat. Erősítsük önbizalmát azzal, hogy beszélgetünk arról, mennyi mindent ért már el, és mennyi mindenre lesz képes még. Próbáljuk közösen megfejteni, mi az, amit meg lehet tanulni a helyzetből, és az előnyére fordítani. Hívjuk át a barátait játszani, vagy szervezzünk velük minél több közös programot, esetleg tágítsuk a baráti körét, vigyük új csoportokba, táncolni, focizni, karatézni, vagy balettozni, jógázni. Ha találunk olyan közösséget a számára, ahol jól érzi magát, védőhálóként fogja őt körülvenni, és erőt ad neki az iskolai közösségben is.
Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk továbbra is motiválatlan, rosszkedvű, esetleg zárkózott, vagy betegségekre hivatkozva próbálja elkerülni az iskolát, akkor gondolkodjunk el az iskolaváltáson, mert olykor tényleg csak a környezetváltozás segít.
Én elég liberális anyukának tartom magam, és a lelkem mélyén hiszem, hogy a zaklató gyermekek éppúgy áldozatok, akikbe valahol mélyen belemart az élet kígyója. Segélykiáltásuk azt üzeni társadalmunknak, nemcsak a bennük lévő mérget kell semlegesíteni, de érdemes lenne azt a méregfogat is eltávolítani, amely az ő sebüket okozta.
Nyitókép: rudi_suardi/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- „Megtaláltam életem szerelmét, de a párom gyermeke éket ver közénk”
- Mozaikcsaládban az élet: 5 dolog, ami eleinte fejtörést okozott, és a megoldás, ami neked is segíthet
- Hogyan neveld a sárkányodat? Avagy létezhet a közös, harmonikus gyermeknevelés válás után?
