A legfontosabb, amit magunkért tehetünk, hogy mindig figyelünk a testünk jelzéseire, és nem söpörjük szőnyeg alá, ha valami szokatlant, furcsát tapasztalunk.
Amikor 23 évvel ezelőtt egy barátnőmnél autoimmun betegséget állapítottak meg, akkor hallottam először ezt a szóösszetételt. Ő a diagnózis hallatán teljesen kétségbeesett, mert azt érezte, hogy ezt a kifejezést azokra a problémákra használják gyűjtőnévként, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni. Esetleg fel sem ismerik őket. És ha ez így van, akkor hogy és ki fog segíteni rajta? Némileg igazolódott is a félelme, hiszen sok évnek és számtalan kezelésnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön a valódi problémája. Tény, hogy abban az időben ez még ritkaságnak számított, ma viszont már sajnos nagyon sok ember él együtt a különböző autoimmun betegségekkel.
Mitől alakul ki az autoimmun betegség?
„Az autoimmun betegségek olyan állapotok, amelyekben az immunrendszer tévedésből megtámadja a szervezetet. Az immunrendszer általában védekezik a baktériumok és vírusok ellen, és amikor észleli ezeket az idegen betolakodókat, akkor rengeteg harcos sejtet küld, hogy megtámadják őket. Általában az immunrendszer képes különbséget tenni az idegen sejtek és a saját sejtjei között, autoimmun betegség esetén azonban az immunrendszer idegennek tekinti a test egy részét, például az ízületeket vagy a bőrt. Autoantitesteknek nevezett fehérjéket szabadít fel, amelyek megtámadják az egészséges sejteket. Egyes autoimmun betegségek csak egy szervet érintenek, de léteznek olyanok is, amelyek az egész testre kihatnak” – foglalja össze Dr. Révész Júlia, háziorvos.
Bár folyamatosak a kutatások, vizsgálatok a betegség hátterét illetően, nem lehet pontosan meghatározni, hogy konkrétan mi váltja ki az immunrendszer téves reakcióját. Az, hogy napjainkban az autoimmun betegségek ennyire gyakoriak lettek, összefüggésben lehet a civilizációs változásokkal. Előfordulhat, hogy a helytelen étkezési szokásoknak „köszönhető” emésztőszervi gyulladás áll a háttérben, de a környezeti hatások, a sok vegyszerhasználat, az egyes fertőzések, vagy akár a genetikai hajlam is felelős lehet a kialakulásukért.
Több mint 80 féle autoimmun betegség létezik, az alábbi 9 a leggyakrabban előforduló:
1-es típusú cukorbetegség
A hasnyálmirigy termeli az inzulin hormont, amely segít szabályozni a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz esetén az immunrendszer támadást indít, és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. A sejtek pusztulása miatt elfogy az inzulin, amit így kívülről kell pótolni. A magas vércukorszint károsíthatja az ereket és a szerveket, beleértve a szívet, a vesét, a szemet és az idegeket.
Reuma
A rheumatoid arthritis olyan tartós megbetegedés, amikor az immunrendszer megtámadja az ízületeket, ami gyulladást és fájdalmat okoz. Ezek a tünetek lehetnek folyamatosak, de periodikusak is, ilyenkor a tünetek akár teljesen meg is szűnhetnek. A betegség melegséget, erős fájdalmat és merevséget okozhat az ízületekben. A probléma elsősorban az idősebb korosztályt érinti, de manapság egyre gyakrabban fordul elő a fiatalabb korosztályban is.
Sclerosis multiplex
A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség. A SM zsibbadáshoz, gyengeséghez, egyensúlyi problémákhoz és járási nehézségekhez vezethet. A betegségnek több formája van, amelyek különböző ütemben fejlődnek. Egy 2012-es tanulmány szerint az SM-ben szenvedők felének járási segítségre lesz szüksége a betegség kialakulását követő 15 éven belül.
Lupus
A lupus több szervet is érinthető betegség, amelynek nem folyamatosan egyforma mértékűek a tünetei. 200 évvel ezelőtt bőrbetegségként tekintettek rá, mivel főleg kiütéseket okozott, manapság már bebizonyosodott, hogy több szervet is érinthet. A szívre, az agyra és a vesékre is kihatással lehet.
Gyulladásos bélbetegség
A gyulladásos bélbetegségek olyan krónikus betegségek, amelyek a bélfal nyálkahártyájában okoznak gyulladásokat. Két fő típusa van: a Crohn-betegség, és a fekélyes vastagbélgyulladás.
Addison-kór
Az Addison-kór a mellékveséket érintő betegség, amelyek nagyon súlyos esetben komoly anyagcsere problémákat okozhat. Tünetei lehetnek a rendszeres gyengeség, fáradtság érzése, az alacsony vércukorszint, vagy az indokolatlannak tűnő fogyás.
Hashimoto
A Hashimoto pajzsmirigygyulladás során a pajzsmirigyhormonok termelése lelassul és hiányt okoz. A hirtelen hízás, a hajhullás, a pajzsmirigy duzzadt állapota és a hidegérzékenység mind figyelmeztető jelei a betegségnek.
Vérszegénység
A kóros vérszegénység állapotában nincs elég vörösvérsejt a szervezetben, emiatt alacsony a hemoglobinszint, és nem tudják ellátni a funkciójukat. Emiatt nem tudnak megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot juttatni a sejtekhez.
Cöliákia
A cöliákiában szenvedők nem fogyaszthatnak glutént, mert ha az a vékonybélbe kerül, a szervezet saját maga ellen indít károsító immunválaszt, ami a bélbolyhok pusztulását okozza.
Mit tehetsz?
A legfontosabb, hogy étkezz egészségesen. Ez ugyan önmagában nem mentesít az autoimmun betegségek alól, de a kiegyensúlyozott és tápláló étkezések nagymértékben csökkenthetik a szervezetben kialakuló gyulladások esélyét. A már meglévő autoimmun betegségekhez gyakran társulhat másik is, emiatt is érdemes magunkon tartani a szemünket.
A rendszeres testmozgás is segíthet abban, hogy jobban érezd magad.
Ha bármilyen szokatlan tünetet észlelsz magadon, akkor haladéktalanul fordulj orvoshoz. Évente egyszer akkor is csináltass egy komplett vér-és vizeletvizsgálatot, ha látszólag semmilyen problémád és tüneted nincsen.
A betegségek kezelése során a gyulladások csökkentése, és a túlműködő immunválasz csillapítása a cél. Ez történhet gyógyszerek vagy különböző kezelési lehetőségek segítségével.
Forrás: healthline.com
Nyitókép: stefanamer/GettyImages
