A gyerekek sokszor, ha nehézséggel néznek szembe, inkább feladják, pedig az életben kitartásra van szükség. Hogyan nevelhetünk kitartó gyermeket, és mit tegyünk, ha éppen készül feladni?
Már voltatok szertornázni, jártatok három hónapig judozni, kipróbáltátok a lovaglást, a teniszt, de a gyerek egy idő után mindegyiket abbahagyta? De az is lehet, hogy már évek óta jártok valamire, és egyszer csak elege lett. Szülőként néha nehéz eldönteni, mi az értelmes és hosszú távon is működő döntés, ami a gyerek érdekeit is szem előtt tartja. Egyfelől az életben fontos a kitartás, másfelől arra mindig oda kell figyeljünk, hogy gyermekünk nem azért született, hogy a mi meg nem valósult álmainkat beteljesítse. Hideg futkároz a hátamon a focipálya mellett idegbeteg módjára, önkéntes edzővé avanzsált apukáktól, akik a gyerekük egy-egy elhibázott lövése után úgy beszélnek velük, mint a kutyákkal. Ilyenkor az ember mindig szomorúan konstatálja, hogy lélekben valójában apuka szeretne a grundon szaladgálni, csak a súlyfelesleg, meg ki tudja mi miatt, neki már nem megy… a gyerek pedig az első adandó alkalommal ott fogja hagyni a francba az egészet.
De mi a helyzet akkor, ha a gyerek mondjuk tehetséges és úgy akarja abbahagyni a sportot? Hol van az az egészséges határ, amin még érdemes áttolni, és hol van az a pont, amikor fejet kell hajtani csemetéd akarata előtt? Mit tehetünk akkor, ha a gyerek fel akarja adni?
Tudatos odafigyelés
Először is, ahhoz, hogy kitartó gyereket neveljünk, meg kell találnunk számára a megfelelő tevékenységet. Ez pedig némileg paradoxon, ugyanis azzal jár, hogy sok mindent kipróbál, mire eldönti, mi az, ami vonzza. Ugyanakkor neked is rá kell hangolódnod a gyermekedre és ismerned annyira, hogy megtaláld azokat a dolgokat, amik érdeklik, amelyekben tehetséges. Ma már vannak sportválasztó mérések gyerekeknek, de tudnod kell, hogy ezek sincsenek kőbe vésve. Lehet, hogy a gyermeked magassága a kosárlabdázást indokolná, de mondjuk jobban érdekli a tollaslabda vagy az úszás. Ha nem egyből az olimpiai ötkarika lebeg a szemed előtt, akkor érdemes ráhagyni a döntést. Amit szenvedéllyel szeretünk, többet ér, mint amiben esetleg tehetségesek vagyunk, de nincs kedvünk hozzá. Ki tudja, lehet, hogy pár év vagy némi kitérő kell még neki, mielőtt megtalálja élete sportját.
Bort iszik, de közben…
Nagyon fontos ugyanakkor abban, hogy kitartó gyermeket tudj nevelni, hogy magad is jó példával járj elöl. Legyél példakép, hiszen a gyerekeknek nem az számít, amit nagy mellénnyel előadsz, hanem az, amit lát. Ha azt látja, hogy anya a második balettórán az angolspárgát várja el, ugyanakkor neki lehajolni is nehezen megy, nehéz lesz autentikusan képviselni az elvárásaidat. Sportolj te is rendszeresen, lássa azt, hogy téged sem tántorít el a kedvenc sorozatod és mindenféle kifogás a sporttól.
Előfordul az is, hogy magának a gyereknek vannak hatalmas elvárásai maga felé. Ez szuper dolog, ha egészséges keretek között van tartva. Ebben az esetben jó egy növekedési tervet felállítani, esetleg egy edzővel közösen, hogy a gyerek ne hajszolja bele magát valamibe, ami korai kiégéshez vezet.
Miért akarja abbahagyni?
Fontos megvizsgálni az okot is, ami miatt a gyerek be szeretné fejezni a pályafutását. Ennek számtalan oka lehet, de a tények ismeretében könnyebben át tudod segíteni a nehézségeken, vagy könnyebben tudtok megoldást találni. Lehet, hogy túl sok teher nehezedik rá a tanulással és a sporttal együtt, lehet, hogy valamelyik csapattársa piszkálja, de az is előfordulhat, hogy maga az edző kekeckedik vele és azért utálta meg a sportot. Mindezekre felnőtt fejjel könnyű megtalálni a megoldást, így mindig érdemes alaposan kivesézni az okokat, és naponta beszélgetni arról, hogyan érzi magát a gyerek.
„A legnagyobb dicsőség nem az, hogy soha nem vallunk kudarcot, hanem hogy minden bukás után képesek vagyunk felelmelkedni.” – Nelson Mandela
Bogozd ki
Ha „csak” fáradt, vegyetek ki valamit a napirendből, könnyítsetek a terhein. Ha úgy érzi, a többiek piszkálják, jó alkalom arra, hogy akár egy szakértő segítségét bevonva beszéljetek arról, hogyan kell megoldani a problémát. Talán ilyen esetben a gyereket is bevonva jó az edzőhöz fordulni, vagy ahhoz a csapattárshoz, akivel a problémája van. Ez segít a gyereknek abban, hogy megtanuljon kiállni maga mellett, hogy tudja, számíthat rád, és hogy megtanulja, megfelelő kommunikációval szinte mindenre van megoldás. Ha esetleg maga az edző zaklatja a gyereket, akkor viszont neked van feladatod az ügyet rövidre zárni. Még mindig vannak olyan edzők, akik abban hisznek, hogy piszkálással, lelki terrorral a gyereket motiválhatják. A sport kemény tud lenni, és az életre nevel, de fontos a mentális jólét is. Fel kell nyitni a szemeket, és kezdeményezned kell a zaklató kezelésének módjairól.
Nyúlcipő
Ha pedig mindezek után is abba szeretné hagyni, akkor teljesen megérthető. A jó döntések meghozatala alapvető fontosságú az életben. Ha átbeszéltetek minden tényezőt, és kezeltétek a problémákat, akkor engedd, hogy ő döntsön. Ha nem olyan volumenű a probléma, bíztasd arra, hogy a szezon végéig még tartson ki, és akkor választhat magának egy másik sportot.
Ugyanis minden gyereknek legalább napi egy órát kell fizikai aktivitással töltenie, hogy fitt és egészséges maradjon.
Nyitókép: Image Source/GettyImages
