Bár az ókori világ egyik leghíresebb vezetője volt, Kleopátra élete, halála és huszonkét éven ét tartó egyiptomi uralkodása telis tele van rejtélyekkel.
Kleopátra a legendák szerint rettenthetetlen uraékodó volt. Annak érdekében, hogy megszerezze, amit akart, könnyedén elcsábította a legnagyobb hatalommal rendelkező férfiakat és gond nélkül megölte azokat, akik az útjában álltak. Utóbbi alól még saját testvérei sem számítottak kivételnek. Azonban ennek a képnek nagy része Hollywoodnak és az egyiptomi királynőt bemutató popkulturális ábrázolásoknak köszönhető. Elizabeth Taylor színésznő ugyan legendásan formálta meg őt az 1963-as, nagy költségvetésű Kleopátra című filmben, és számos más művészeti, irodalmi és filmes ábrázolás is fennmaradt róla, ezek többsége mégis tele van anakronizmusokkal és túlzásokkal. Na meg, persze a történelmi pontosság is hiányzik belőlük.
Ilyen volt a valódi Kleopátra
A történészek viszont tudják, hogy amikor Kleopátra apja, XII. Ptolemaiosz Kr. e. 51-ben meghalt, akkor 18 éves lánya lett az utódja. Uralkodása alatt két testvérével és legidősebb fiával közösen kormányozta Egyiptomot. Kleopátra azonban csak és kizárólag a hatalmat akarta, és szövetségeket kötött Róma két legerősebb hadvezérével, hogy megőrizze pozícióját. Ezért pedig semmi sem volt számára drága. Kr. e. 47-ben törvénytelen fiút szült Julius Caesarnak, akit Caesariónnak, azaz „kis Caesarnak” neveztek el, néhány évvel később, Kr. e. 44-ben viszont Kleopátra és Caesar kapcsolata hirtelen véget ért. Amikor a római vezetőt meggyilkolták, az új stratégiai szövetségek keresésére kényszerítette a királynőt, hogy biztosítsa uralmát. Az egyiptomi királynő Caesar barátjában és szövetségesében, Marcus Antoniusban talált új politikai és romantikus partnerre. Antoniusszal folytatta politikai szövetségét Rómával, és három gyermekük is született. Azonban Caesar fogadott fia, Octavianus háborút hirdetett a pár ellen, ami végül korai halálukhoz vezetett. Kleopátra Kr. e. 30-ban halt meg, 39 évesen, Egyiptom utolsó királynőjeként és utolsó előtti fáraójaként. (Octavianus néhány nappal később megölette az utolsó fáraót, Kleopátra és Caesar 17 éves fiát, Caesariónt.) Octavianus később Augustus Caesar néven Róma első császára lett, magáénak vallva Caesar örökségét, és ezzel véget vetett a Ptolemaida királyságnak.
Kleopátra halála óta igaz több mint 2000 év telt el, de lenyűgöző élete még mindig foglalkoztat minket. Éppen ezért összegyűjtöttünk öt népszerű mítoszt, amelyek elválasztják az igazságot a legendától.
1. Kleopátra egyiptomi volt
Kleopátra Egyiptom történelmének egyik legismertebb alakja, de kevesen tudják, hogy nem egyiptomi származású volt. Bár Kr. e. 69 körül Alexandriában, Egyiptomban született, családfája a Macedón Görögországra vezethető vissza. XII. Ptolemaiosz lánya volt, aki I. Ptolemaiosz Sótér Nagy Sándor macedón hadvezérként szerzett hírnevet, és ő alapította meg a később Egyiptomban uralkodó Ptolemaida dinasztiát. A történészek nem biztosak Kleopátra édesanyjának személyében, de az elméletek szerint vagy Ptolemaiosz első felesége, V. Kleopátra, vagy második, ismeretlen nevű felesége, esetleg egy ágyas lehetett az anyja.
2. Klepátrát nem uralkodásra szánták
Keveset tudunk Kleopátra királynői mivoltját megelőző életéről, de a Ptolemaida királyi család tagjaként biztosak lehetünk abban, hogy magasan képzett volt és átfogó hellenisztikus oktatásban részesült, amely retorikát, filozófiát, csillagászatot, zenét és görög irodalmat foglalt magában. Körülbelül kilenc nyelvet beszélt (egyiptomi, görög, latin, szír, arab, héber, etióp, perzsa és arámi), és ő volt az első a Ptolemaida dinasztiában, aki megtanulta az egyiptomi nyelvet. Intellektusát dicsérték és az olyan témákban, mint a gazdaság, a katonai stratégia, a jog és a nyelvészet is otthonosan mozgott.
3. Klepátra a szépségéről volt ismert
A Kleopátra életéről szóló beszámolók gyakran gyönyörű csábítóként ábrázolják őt, amely mítosz valószínűleg Octavianus Marcus Antoniusszal szembeni rivalizálásának igazolására jött létre. Ugyanakkor igencsak evés ókori történetíró jellemezte Kleopátrát szépnek, és a fennmaradt tárgyak, amelyek az ő arcvonásait ábrázolják, nem mutatnak következetességet. Néhány pénzérmén például férfiasabb vonásokkal jelenik meg, így például erős állkapocs, lejtős homlok és ívelt orr, amellyel talán vezetői erejét hangsúlyozták. Más ábrázolások inkább hagyományosabb nőies megjelenést mutatnak, kiemelve kerekded orcáit, divatosan göndör haját és kis állát. Bár a legenda Kleopátra hatalmát szépségének tulajdonítja, valójában az intellektusa és karizmája volt az, amely mások elköteleződését kiváltotta. Plutarkhosz, görög filozófus és történész 75-ben írt Antonius élete című művében így írta le Kleopátrát: „a valódi szépsége – úgy mondják – önmagában nem volt annyira rendkívüli, hogy senki sem mérhető össze vele… de a jelenléte, ha együtt éltél vele, ellenállhatatlan volt”.
4. Kleopátra nem volt jó vezető
Királyi családban születve Kleopátra élete során a világ leggazdagabb asszonya volt, Ízisz istennő élő megtestesüléseként azonosította magát, gyönyörű szövetekbe és felbecsülhetetlen ékszerekbe öltözött, miközben pazar és fényűző életet élt. De Kleopátrára távolról sem tekinthetünk csupán egy bábfiguraként; ügyes „PR-szakember” volt, a politikai és a katonai taktikák mestere. Aktív szerepet vállalt Egyiptom irányításában, intelligenciáját és karizmáját felhasználva értékes stratégiai szövetségeket épített ki, hogy megvédje országa függetlenségét a Római Birodalomtól. Kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki a keleti nemzetekkel, ezzel növelte Egyiptom gazdaságát és megerősítette annak világpolitikai pozícióját.
5. Kleopátra a szerelmi bánatba halt bele
Kr. e. 31-ben Antonius és Kleopátra Octavianus hatalmas erőivel szemben alulmaradtak az actiumi csatában, és visszavonulásra kényszerültek Alexandriába. Ahogy a háború folytatódott, a szerelmesek megállapodtak abban, hogy saját életüket oltják ki, ahelyett hogy Octavianus fogságába kerülnének. Amikor Octavianus serege Kr. e. 30-ban bevonult Alexandriába, Antonius, azt hívén, hogy Kleopátra már halott, kardjába dőlt. Kleopátra azonban még életben volt, és az általa épített tengerparti mauzóleumba zárkózott be. Kleopátra haláláról szóló legismertebb legenda egy gyászoló királynőt ábrázol, aki rávesz egy mérges viperát vagy kobrát, hogy megmarja. Általánosan elfogadott, hogy Kleopátra öngyilkosságot követett el, de annak pontos módja talán soha nem derül ki. Valószínűtlennek tűnik, hogy egy pontatlan módszert, például kígyómarást alkalmazott volna. Sok történész szerint inkább mérget ihatott vagy mérgező kenőcsöt használt. Bár ettől függetlenül Kleopátra valószínűleg gyászolta Antonius halálát a rákövetkező napokban, inkább az motiválhatta, hogy elkerülje, hogy Octavianus foglyaként végighurcolják az utcákon, mintsem a bánat.
Nyitókép: Silver Screen Collection/Getty Images
Forrás: HistoryFacts.
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- A történelem legnagyobb hadvezére: Nagy Sándor
- Anasztaszija Romanova igaz története
- Mítoszok nyomában: történelmi tévhitek
