Mondd csak, te is a szerelembe vagy szerelmes?

Mindenkinek van egy olyan barátnője, aki hetente elújságolja, hogy megtalálta élete párját, és most tényleg ő lesz az igazi. De vajon normális, ha túl könnyen esünk szerelembe?

Szerelmesnek lenni, vagy szerelembe esni. Te melyiket szereted jobban? Ha inkább az utóbbit, akkor könnyen meglehet, hogy hajlamos vagy egyik kapcsolatból a másikba szaladni, hogy hajtsd azt a feledhetetlen, csodás érzést, amit egy új partner felfedezése és megismerése ad neked. Persze ez nem egy olyan viselkedés, amin ne lehetne változtatni, de érdemes megismerni, hogy mi is áll a hátterében. Hallottál már az emophiliáról? 

Emophilia, a kimondhatatlan nevű szerelembetegség

Igen, ilyen is van, Emophilianak nevezzük azt a hajlamot, amikor valaki könnyen és gyorsan lesz szerelmes. A pszichológusok arra a következtetésre jutottak, hogy akik emophiliaban szenvednek, általában válogatás és kritériumok nélkül képesek szerelmi kötelékeket kialakítani másokkal. Azonnali vonzalmat éreznek egy potenciális partnerrel szemben, és elveszítik a józan ítélőképességet, gyakran nem veszik figyelembe, hogy az affér végkimenetele akár könnyen csalódáshoz, bánathoz is vezethet. A pszichológiai kutatások során kiderült, ha valaki magas pontszámmal rendelkezik az emophilia skáláján, akkor valószínűleg sok romantikus kapcsolatban van vagy volt része életében. A nők körében az emphoilia gyakran úgy nyilvánul meg, hogy hajlamosak fiatalon házasságot kötni, de erre utalhat az is, ha egy nőnek több férfitől születnek gyerekei.

Akarom, vagy szükségem van rá?

Daniel Jones, a nevadai egyetem pszichológusa úttörő az emophilia kutatásában. Jones szerint az emophilia lehet a magyarázat arra, hogy egyesek könnyebben és gyorsabban képesek romantikus kapcsolatot kialakítani, míg mások egy egész életen át akár egyetlen partnerrel is beérik. Fontos azonban tisztázni egy alapvető különbséget. Vannak, akiknek azért van „szükségük” társra, mert félnek az elhagyatottságtól. A kötődéstől érzik magukat biztonságban, és attól, hogy van valaki, akivel fizikai közelségben lehetnek, megérinthetik, vagy odabújhatnak hozzá. Ez azonban nem az emophilia jellemzője, hanem a szorongó kötődésé. Az utóbbi csoportba tartozók valamelyest rászorulnak a párjuk jelenlétére. Az olyan kapcsolatokban, ahol valaki szorongó kötődő, alacsonyabb például a válási arány, ami persze nem feltétlen jelenti azt, hogy a pár tagjai tökéletesen boldogok. Ezzel szemben, az emophilia inkább egy vágy, ami arra irányul, hogy az illető szeretne állandóan romantikus kapcsolatot megélni, akár sok emberrel egyszerre. Az emophiliban szenvedők (ha nevezhetjük szenvedésnek) élvezik hajszolni a szerelmet, persze könnyedén meg is találják, de nem okoz nekik problémát, ha csak rövid távra szól.

Halmozzák az élvezeteket

Daniel Jones a szexualitás terén is vizsgálta az emophilia jelenségét. A pszichológus arra a megállapításra jutott, hogy akik a szerelembe szerelmesek, sokkal könnyebben létesítenek intim viszonyt, és sokkal több partnerük is van életük során. Továbbá kevésbé szégyenlősök és szemérmesek. Akik magas pontszámot érnek el az emophilia skáláján, könnyebben képesek elengedni magukat, és hamarabb alakítanak ki érzelmi kötődést. Mindez talán nem is hangzik olyan ördögtől való dolognak, hiszen ki ne szeretné könnyedén, és gátlástalanul önmagát adni, azonban a kutatás során arra is fény derült, hogy az emophiliával küzdők hajlamosabbak felelőtlenül kezelni a szexuális életüket. Tény, hogy valószínűleg több partnerük van, és nem szabnak határt a vágyaiknak, ugyanakkor a biztonságos szexualitásra sem fordítanak kellő figyelmet.

Sötét hármas

Jacqueline Lechuga az El-Paso-i Texas Egyetem pszichológusa Daniel Jones-szal közös, új tanulmányában, megerősítik, hogy azok, akik magas emophilia eredményeket érnek el, hajlamosabbak figyelmen kívül hagyni a baljós jeleket. Ők azok, akik könnyen belesodródnak egy rossz kilátásokkal rendelkező kapcsolatba. A „sötét hármas” egy pszichológiai kifejezés, amely a nárcizmust, a pszichopátiát és a machiavellizmust, vagyis gátlástalanságot foglalja magába. Akkor illik valakire a „sötét hármas” jelző, ha a személyiségében egyszerre jelen van ez a három tulajdonság. A machivellisztikus ember manipulatív, éppen ezért elsőre úgy érezzük, hogy elbűvölő, bájos teremtés. Éppen ezt használja fel céljai elérésre, és kihasználja a körülötte lévőket. A pszichopátia magas impulzitással jár, az ilyen ember, képes figyelmen kívül hagyni a szabályokat. A nárcizmus, ami talán a legismertebb a „sötét hármas” jegyei közül nagy fokú önelégültséggel jár. Hogy miért fontos számunkra ez? A vizsgálatok során a kutatók arra jutottak, hogy az emophiliaval küzdők nagyobb arányban vonzódnak azokhoz, akikben fellelhetők a fenti személyiségjegyek. 

Szerző: Simon Eszter
Forrás: PsychologyToday
Nyitókép: Image Source/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: