Nagy titkokat őriznek a történelem megoldatlan rejtélyei

Egy könyv, amit senki sem tud megfejteni, rejtélyes uralkodók és a megoldatlan bűncselekmények sora, melyeknek titkai mindmáig megoldásra várnak.

A tudomány fejlődésével persze napjainkban már sok, eddig megoldatlannak tűnő rejtélyre kaptunk választ, viszont vannak olyan titkok, melyeket még a legfejlettebb technika sem képes felfedni. Hiszen a szemtanúk sosem beszéltek, ha pedig mégis, akkor azok írásos feljegyzései a viharos évszázadok során mind elvesztek – de talán soha nem is léteztek. Szemezgessünk együtt a történelem legnagyobb rejtélyei között!

Hol van Kleopátra sírja?

VII. Kleopátra, a Ptolemaida-dinasztia és Egyiptom utolsó uralkodójaként máig titkokat rejteget. A modern történelem egyik, ha nem a legnagyobb régészeti lelete lenne, ha megtalálnák sírhelyét. A probléma azonban az, hogy senki nem tudja, hol keresse, vagy legalábbis sokak szerint annak helye teljesen megközelíthetetlen. A fáraót, időszámításunk előtti 30-ban bekövetkezett halálát követően, nagy valószínűséggel alexandriai palotája mellett helyezhették végső nyughelyére, a probléma azonban ott kezdődik, hogy az jelenleg a Földközi-tenger mélyén fekszik. Másik teória is létezik ám a temetkezési hely meghatározására, mégpedig az, hogy a sír az Alexandriától körülbelül 30 kilométerre elhelyezkedő Taposiris Magna térségében található, szintén a föld alatt. Egy korábban csatornaként használt, 1305 méter hosszú alagútban ugyanis már több holttestet is találtak, illetve Kleopátra képmásaival díszített érmék, valamint műtárgyak is előkerültek onnan. Igaz, az egykori uralkodó nyughelye még ott sem került felfedezésre, hiszen a Taposiris Magna-i templom szerkezete és állapota megnehezíti az ott 2002 óta kutató régészek munkáját. Azonban azok a teljes a feltárásig nem adják fel a reményt, hogy történelmet írhatnak a világ egyik leghíresebb uralkodójának köszönhetően.

Arthur király maga is csak legenda?

Arthur király története a nyugati kultúra egyik legnagyobb hatású és legszélesebb körben tanulmányozott témája, azonban még így sem tudunk róla mindent – igazából azt sem, hogy tényleg létezett-e. Igaz, az időszámításunk után 6. és 7. század között keltezett elégiák sorozatából álló Y Gododdin, egy középkori walesi költemény utalást tesz egy Arthur nevű hősre, így azt gondolnánk, hogy ő valójában egy élő személy volt. Azonban a történet mégsem ilyen egyszerű, hiszen annak ellenére, hogy ez a rész a napjainkban fennmaradt művekben is szerepel, még semmit sem bizonyít. Ugyanis nem tudjuk biztosra, hogy az eredetileg is szerepelt-e a műben vagy a tizenharmadik században keletkezett kiegészítésben került bele. 

Az első, egyértelmű beszámolók a 9. századi Historia Brittonumból származnak, amely tizenkét, a szászok ellen vívott, Arthur által vezetett csatát dokumentál. Arthur bravúrjai eszerint enyhén szólva lenyűgözőek voltak. A tizenkettedik csatában állítólag több mint 900 ellenséges katonával végzett. Ezt követően a 12. században Geoffrey of Monmouth, latin nyelven író középkori angol krónikás, a Historia Regum Britanniae-ben öregbítette a feltételezett hős hírnevét. Utóbbit egészítették ki később a Szent Grál és Kerekasztal legendáival is. A ma ismert Arthur-mítoszok viszont az 1500-as években forrtak ki, Thomas Malory Morte d’Arthur című művében. Amikor Arthur király legendáján gondolkodunk, érdemes kiválasztani, hogy annak melyik aspektusát szemléljük. Ha az Európát végigverő, szinte legyőzhetetlen uralkodóét, akkor valószínű nem bizonyosodik be létezése. Hiszen valljuk be, kevés esély van rá, hogy egy ilyen hatalmas király kimaradt volna a történelemkönyvekből. Azonban ha a harci cselekedeteit vesszük alapul, mégis lehetséges, hogy létezett egy ilyen bátor katonai vezető.

Ki ölte meg Fekete Dáliát?

A történelem tele van megoldatlan gyilkosságokkal, V. Edward király halálának és fiainak 1483-as eltűnésétől és feltételezett meggyilkolásától kezdve, az 1960-as években a Bay Area-t terrorizáló Zodiákus-gyilkosságokig. De egyik sem keltette fel annyira az amerikai popkultúra figyelmét, mint Elizabeth Short szörnyű meggyilkolása. A fiatal nőé, akit örökké a sajtó által adott becenévvel fogunk ismerni. De mi történt Fekete Dáliával? A nő holttestét 1947. január 15-én fedezték fel Los Angeles egy üresen álló telkén, azonban arra, amit ott láttak, senki nem volt felkészülve. A mindössze huszonhárom éves Elizabeth ugyanis szörnyű halált halt. Arcát groteszk módon eltorzították, testét kettévágták, szerveit eltávolították, mellét pedig megcsonkították. A viszgálatok alapján kínzásai a halál előtt és után is folyamatosak voltak. Mindennek ellenére soha senkit nem tartóztattak le a brutális gyilkosság miatt. A rendőrség több tucat gyanúsítottat kihallgatott, köztük George Hodel sebészt is, akit később a Zodiákus gyilkos rejtélyes személyével is párhuzamba vontak. 2018-ban viszont az esettel sokat foglalkozó Piu Eatwell más elmélettel állt elő: a Black Dahlia, Red Rose című könyvében ő összeesküvők csoportjának tulajdonítja az esetet. Eeatweel szerint az elkövetők Leslie Dillon boncolási asszisztens, Mark Hansen klubtulaj és Jeff Connors triója voltak. Azonban a feltételezése nem nyert tanúbizonyságot.

Mit rejt a Voynich-kézirat?

A Voynich-kézirat maga a megoldatlan rejtély szinonimája, hiszen nem csak azt nem tudjuk, hogy mikor, ki és hol írta, de arról végképp nincs fogalmunk, hogy mit tartalmaz. A könyvet 1912 óta tartó folyamatos vizsgálata ellenére máig teljes homály fedi. A bizarr ábrákkal teletűzdelt, asztrológia táblázatokat, furcsa biológai ábrákat és össze-vissza tekeredő növényeket tartalmazó mű ugyanis egy teljesen ismeretlen nyelven íródott. Ez azért is kifejezetten furcsa, mert a történészek annak keletkezését a rajzok alapján 1450 és 1520 közé datálják. Azonban az vagy szintetikus, vagy holt nyelven íródott, bár az sem kizárt, hogy megfejtendő kódok sorozatát tartalmazza. Egyes feltételezések szerint egy alkimista, egy híres cseh orvos és valószínűleg egy Erzsébet-korabeli okkultista udvari asztrológus, John Dee birtokában is volt. Viszont ha ők el is tudták olvasni, a titkot megtartották maguknak. A művet egyébként 1969 óta a Yale Egyetemen őrzik és több, de inkább kevesebb sikerrel tanulmányozzák. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@fascinatinghorror által megosztott bejegyzés

Nyitókép: Ai
Forrás: Mental Floss

Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:

Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)