Egy ideje mintha mormota üzemmódba kapcsoltál volna? Ezt okozhatják életmódbeli változások (több munka, még nagyobb terhelés) vagy például az időjárás, de idősebb korban a nappali álmosság betegség tünete is lehet.
Az őszi teendők megsokasodásával, na meg az időjárás szürkébbre, sötétebbre fordulásával talán te is úgy érzed, legszívesebben egész nap ki sem mozdulnál a lakásból. Sőt, ha lehet, akkor az ágyból sem. Ahogy a férjem mondja, ez a medve üzemmód kezdete, vagyis amikor elvonulunk a téli lelassulást, feltöltődést keresni. Azonban egy új kutatás szerint ez nem összetévesztendő azzal, ha valakinek – különösen idősebb korban – nehézséget okoz, hogy a nappali órákban ébren maradjon, szinte semmi motivációja a hétköznapi tevékenységekhez, mint például a bevásárlás elintézése, a munka, egy telefonbeszélgetés vagy egy gyors takarítás. Akiknél ilyesmi áll fenn, azoknál a tudósok szerint nagyobb valószínűséggel alakulhat ki egy olyan szindróma, amely demenciához vezethet.
A tanulmányhoz a kutatók 445 felnőtt adatait vizsgálták, akik átlagosan 76 évesek voltak, és a kutatásig senkinél nem diagnosztizáltak demenciát. A vizsgálat kezdetén a résztvevők részletes alvási kérdőíveket töltöttek ki. Ezek arra irányultak, hogy milyen gyakran volt gondjuk az elalvással, ébredtek-e fel az éjszaka közepén vagy szedtek-e gyógyszereket, amelyek segítették az elalvást. A kérdőívek felmérték a nappali álmosságot is, beleértve azt is, hogy ez milyen gyakran zavarta őket a napi tevékenységek elvégzésében vagy a tevékenységek iránti lelkesedésükben.
Ezek a felmérések 42 olyan személyt azonosítottak, akiknél úgynevezett motoros kognitív kockázati szindróma állt fenn. Ez azzal is együtt jár, hogy a séta sebessége lelassul, jelentkezhetnek memóriaproblémák, már a demencia kialakulása előtt. A tudósok később, a majdnem hároméves átlagos követési időszak végén azt látták, hogy további 36 embernél alakult ki motoros kognitív kockázati szindróma.
A Neurology című szaklapban közzétett vizsgálati eredmények szerint a túlzott nappali álmossággal és a tevékenységek iránti lelkesedés hiányával küzdő embereknél több mint háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki motoros kognitív kockázati szindróma a vizsgálati időszak alatt, mint azoknál, akiknek nem voltak ilyen alvással kapcsolatos problémáik.
„Tanulmányunk megmutatja, mennyire értékes az alvás megőrzése – mondja a tanulmány vezető szerzője, Victoire Leroy, a bronxi Albert Einstein College of Medicine munkatársa. – Úgy tűnik, a nappali ébrenlétet befolyásoló alvásproblémák állnak leginkább összefüggésben a későbbi kognitív kockázattal.”
Az új tanulmányt nem arra tervezték, hogy bebizonyítsa, hogy a nappali álmosság vagy a tevékenységek iránti lelkesedés hiánya közvetlenül okozhat-e vagy hogyan okozhat motoros kognitív kockázati szindrómát. És azt sem volt hivatott kimutatni, hogy a motoros kognitív kockázati szindróma hogyan okozhat közvetlenül demenciát. A tudományos munka egyik korlátja, hogy a kutatók nem mérték objektíven az alvás mennyiségét vagy minőségét, ehelyett bemondásos alapon dolgoztak. Vagyis arra támaszkodtak, hogy a résztvevők pontosan felidézzék és beszámoljanak arról, hogy szerintük mennyire jól aludtak. És hogy az alvásproblémák hogyan befolyásolhatják mindennapi életüket.
Ezért olyan fontos az alvás az agy egészsége szempontjából
A rossz alvás egyike azon egészségügyi állapotoknak – mint például a szívbetegség, a depresszió, az elhízás és a stroke –, amelyek motoros kognitív kockázati szindrómát okozhatnak, mondja Dr. Glen Finney, a pennsylvaniai Geisinger College of Health Sciences neurológus professzora, aki nem vett részt az új tanulmányban. Mint ő is kiemelte: a szervezetnek alvásra van szüksége ahhoz, hogy több biológiai funkciót újraindítson. „Az agyban számos, az aktív napok során keletkezett salakanyag jobban kiürül a nyugodt alvás során. A neurotranszmitterek, vagyis a neuronok közötti kémiai hírvivő anyagok is jobban fel tudnak töltődni. Az agy a napközben tanult információkat is jobban konszolidálja alvás közben” – fogalmaz a professzor.
Mi lehet tehát a legfontosabb módja annak, hogy megakadályozzuk, hogy a rossz alvás negatívan befolyásolja az egészségünket? Marie-Pierre St-Onge, a Columbia Egyetem Irving Medical Center táplálkozástudományi docense és az alvás- és cirkadián kutatásokkal foglalkozó kiválósági központ igazgatója szerint az, ha kiderítjük az alvászavarok kiváltó okait, hogy azokat a lehető leghatékonyabban lehessen kezelni.
Például, ha túl sok zaj vagy fény van a szobában, túl meleg vagy túl hideg a szoba, akkor tegyünk ellene. „Hasznos lehet a zajcsökkentő sötétítő függönyök használata, és a hűvös szoba biztosítása, esetleg szellőztetéssel. Ezek segíthetnek a jó alvásban” – mondja. A naplóírás pedig hasznos annak felismerésében, ha az életünkben felmerülő konkrét problémák, például a munkahelyi stressz, a rossz étrend vagy a testmozgás hiánya hozzájárulhat az alvási problémákhoz, tanácsolja St-Onge.
Forrás: Everydayhealth.com
Nyitókép: nikkimeel / Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 10 korai jel, amiről nem is gondolnád, hogy demenciára utalhat
- Tippek a pihentetőbb éjszakákért
- Vedd fel a harcot a stresszel belülről is: ezt edd ellene!
