Még hetekkel később is Fürkész szavai jártak az eszemben. Harper Lee önéletrajzi ihletésű regénye örökérvényű, rendkívüli alkotás!
Az amerikai irodalom egészen eddig nem tudott bebújni a bőröm alá. Szerettem ugyan Salinger, Fitzgerald, Hemingway vagy éppen Steven King történeteit, de az életre szóló élmény mindezidáig váratott magára. Harper Lee Pulitzer-díjas művével kapcsolatban is voltak fenntartásaim, ugyanis az ilyen nagy horderejű alkotásoktól rendszerint túl sokat várok. De a Ne bántsátok a feketerigót! című regénynek sikerült felülmúlnia a várakozásaimat.
Fürkész, Jean Louise Finch, egy talpraesett kislány. Az ő szemén keresztül nyerünk betekintést az 1930-as évek Amerikájába, ahol délen még javában dúl a faji megkülönböztetés, és ahol egy fekete bőrű ember szava semmit nem ér egy fehér emberével szemben. Fürkész testvérével, Jemmel és édesapjukkal Atticus-szal az alabamai Maycomb városában élnek, ahol az apa ügyvédként dolgozik. A történet magja, hogy Atticus elvállalja egy színes bőrű férfi védelmét a bíróságon, akit egy fehér nő megerőszakolásával vádolnak. A könyv legnagyobb erénye az, ahogyan a cselekmény építkezik. Az elején még talán unalmasnak tűnhet a város, illetve a család alapos bemutatása, de később minden apró részlet értelmet nyer. Így van ez az első részben felbukkanó Boo Radley-val, akinek figurája csupán az utolsó oldalakon tud kiteljesedni, ettől válik igazán megható és letaglózó élménnyé a Ne bántsátok a feketerigót!.
Miközben olvastam, a saját gyerekkorom helyszínei elevenedtek meg előttem. A nagyszüleim háza, a faluban élő pletykák és mendemondák, és nem utolsósorban a romákkal kapcsolatos történetek és előítéletek. Tudtam azonosulni Atticus-szal, aki egyedül is (Calpurina, a házvezetőnő segítségével) képes klassz gyerekeket nevelni, olyanokat, akiktől a felnőtteknek is lenne mit tanulniuk.
Nem, Jem, én azt hiszem, csak egyféle emberek vannak. Emberek.
És a történetben egyszerre azonosultam Fürkésszel is, aki vagány, óriási csibész, ugyanakkor nagyszerű ember. Ezt a könyvet érdemes lenne felvenni a kötelező olvasmányok listájára, ugyanis egy gyermek szemén keresztül sokkal jobban megértheti az ifjúság, hogy tulajdonképpen mi a gond az előítéletekkel.
Nyitókép: Thought Catalog/Unsplash
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Három filmpremier, amit vétek lenne kihagyni márciusban
- 10 klasszikus filmjelenet, ami meghozza a kedved a hétvégéhez
- 7 remek színházi előadás, párral, családdal, vagy anélkül!