Szabó Magda írásai kiállják az idő próbáját, olyannyira, hogy a mai napig tanítanak nekünk valami újat. Ha figyelmesen olvassuk őket, akkor megfejthetjük az élet nagy rejtélyeit.
Titok. Milyen sejtelmes szó, és milyen kevesen kíváncsiak rá igazán. Mégis vannak néhányan, akik egész életükben keresik, kutatják az emberi lélek titkait. Nem félnek az igazságtól, sőt küldetésüknek érzik megtalálni azt. Ha szerencsések vagyunk, leírják nekünk a felfedezéseiket, hogy mi is választ kapjunk a soha fel nem tett kérdéseinkre. Szabó Magda: Nekem a titok kell című könyve pont ilyen olvasmány.
A könyv, korábbi, kötetben meg nem jelent írásokat tartalmaz, novellák, tárcák, vallomások, versek, az írónővel készített interjúk és az ő levelezései színesítik a lapjait. Annyira akartam hogy tetsszen, hogy néhány napig csak kerülgettem a lakásban. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy az ágyban, a buszon, de még a metrón is ezt olvasom. A félelmem pedig az első novellánál elpárolgott. Szabó Magda, hol bájos, vicces, hol filozofikus, kemény sorai azonnal lekötötték a figyelmemet, sajátossága, hogy beleshetünk az írónő magánéletébe, bensőséges levelezései egészen új fényben tüntetik fel őt. Olvastam tőle már jó pár kötetet, de ennél fogalmazódott meg bennem először az, hogy Szabó Magda, igazán rátermett nő lehetett. Őt bizony megdobálta az élet, de a rengeteg megpróbáltatás ellenére sem adta fel. Élete végig hajtotta a kíváncsiság, hogy megtalálja az élet nagy összefüggéseire a választ, belelásson azoknak a lelkébe, akik nyugodt szívvel rábízzák a titkaikat. Hiszen minden háziasszonynak van legalább egy olyan története, amit még senkinek nem mondott el, ami hajtja előre, vagy éppen beárnyékolja az életét. Olvasás közben én is vágytam erre a vakmerőségre. Igenis szeretnék a válaszok után menni, nem félni attól, hogy a környezetem mit fog szólni a kíváncsiságomhoz. Milyen jó lenne beutazni a világot, szólni azok helyett, akik képtelenek rá! Bátran kellene élni: ez volt az egyik fontos lecke, amit ez a könyv megtanított nekem.
A másik fontos dolog, amire rávilágított a kötet, az az igaz érzések és gondolatok örökérvényűsége. Hogy legyen akármilyen a politikai helyzet, változzon bármekkorát a világ, bizonyos dolgok időtlenek maradnak. Ilyen volt az a kötetben szereplő történet, amit Szabó Magda 1961-ben írt Kusu macskájuk elvesztéséről, a szeretetről és gondoskodásról. Pár éve én is elvesztettem Lucát, aki tizenhárom évig dorombolt minden este az ágyam szélén. A történetet olvasva újra magam előtt láttam szeretett beteg cicámat, és a vele kapcsolatos jól elnyomott érzések újra rámtaláltak. Eddig még nem gyűjtöttem bátorságot, hogy írjak erről a veszteségről, de az írónő hatására a közeljövőben még ez is megtörténhet, hogy kifogalmazom magamból ezt az emléket.
Nyitókép: hedgehog94/iStock/Getty Images Plus
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Fényt hoz az életedbe: Harminc év napsütés – Könyvajánló
- Az én sorsom, a te sorsod, a mi sorsunk: Péterfy Novák Éva: Egyasszony – Könyvajánló
- Vedd észre a hétköznapi csodákat: Párarajzok – Könyvajánló
