Nem vér köt össze minket, hanem a zserbó illata

Avagy ahhoz, hogy egy család legyünk, nem mindig kell vérrokonság

Mindig nagy családról ábrándoztál, de soha nem volt részed benne? Előfordulhat, hogy nem a vérrokonság adja meg számodra, amire vágysz, és a család, amiről régóta álmodozol, ott van az orrod előtt.

Kicsit mindig irigykedve néztem azokra a nagycsaládos barátaimra, akik vasárnaponként alig tudják körbeülni az ebédlőasztalt, mert annyian vannak. Úgy gondoltam, biztosan jó érzés, ha az embernek több testvére van, rendszeresen találkozhat a rokonaival, sőt a nagymamák és nagypapák is az élete részei. Aztán feltettem magamnak a kérdést: egyáltalán mitől család a család? Attól, hogy egy vérből származunk, esetleg azonos a vezetéknevünk? A válaszra a párom nővérénél találtam rá egy tálca zserbó felett üldögélve.

Már a sokadik süteményt majszoltam, amikor a sógornőm megsimította a hátamat, és ugyanolyan lelkesen kezdte ecsetelni a jó töltelék titkát, mint odahaza az anyukám. Ez volt az első pillanat, hogy otthon éreztem magam egy számomra még ismeretlen családban. Azóta egyre több közös főzésben, süteményevésben, kirándulásban és késő estig tartó borozgatásban volt részem, és mindegyik alkalom újabb lehetőséget adott, hogy jobban megismerjem őket, és rájöhessek arra, hogy azonos értékekkel rendelkezünk. Amikor a párkapcsolati kihívásokról beszélgetek a sógornőmmel a Balaton partján, a lányaival együtt keresgéljük a keservesen nyávogó kóbor macskát a málnabokrok között, és mindannyiunkat ugyanúgy szétcsípnek a szúnyogok, vagy, amikor régi történeteket mesélnek nekem a nagyszüleikről, akkor úgy érzem, hogy egy család vagyunk. Sajnos, ezt a fajta nyitottságot korábban sehol nem tapasztaltam, és mindig éreztem egy falat köztem és az exeim rokonai között. Rossz belegondolni, hány kínkeserves vasárnapi ebédet kellett végigülnöm, ahol úgy néztek rám, mint egy betolakodóra. Valami most mégis változni látszik, és az én aprócska családom hirtelen nem is tűnik annyira kicsinek, nővéreket, húgokat, vicces nagybácsikat kaptam az élettől, akiket azelőtt nem is ismertem. Hiszen nem attól lesz valaki a családod tagja, hogy rokoni szálak fűznek hozzá, hanem a közös világnézet, értékek és élmények kötik össze igazán az embereket. Előfordulhat, hogy a legjobb barátodat ugyanúgy a testvérednek tekinted, mint a vér szerinti tesódat, és ez így van rendjén. William Chopik, pszichológus 2017-es kutatásából kiderült, hogy a barátságok hosszú távon boldogabbá tehetik és sokkal inkább befolyásolhatják az emberek egészségi állapotát, mint a rokoni kapcsolatok.

Nyitókép: Yevgen Timashov/Cultura/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezt is olvasd el:

Legnépszerűbb cikkek: