Winter is coming – a mondat, amit minden Trónok Harca rajongó jól ismer. De nem Westeros az egyetlen hely, ahol a tél hosszú évekig is tartott: ha a 6. században éltünk volna, mi is tudnánk, milyen 10 éven keresztül nélkülözni a nyári napsütést.
Hihetetlen felfogni, hogy egyik kedvenc sorozatunk, a Trónok Harca több mint 2 éve véget ért. Ez az idő elég volt ahhoz, hogy elfelejtsük azokat a csalódásokat, amelyeket az utolsó évad okozott. És így már kellemesebb szájízzel gondolunk vissza arra a kilenc évre (bizony ilyen sokáig műsoron volt a sorozat), amikor izgatottan vártuk, hogy George R. R. Martin milyen váratlan fordulattal sokkol minket. A legnagyobb rajongók jól tudják, hogy az író aprólékosan megtervezett fantáziavilágában a tél (és valójában az összes évszak) hossza változó volt, ez tette őket olyan veszélyessé. Eltarthattak egy, két-három évig, egy évtizedig vagy még tovább. Soha nem tudhattad, pontosan meddig fog tartani, amíg véget nem ért. Csak abban reménykedhettél, hogy lesz elég élelmed, hogy túléld.
De gondoltad volna, hogy az évekig tartó tél nem csak a Trónok Harcában jelentett problémát? Nagyjából 1500 évvel ezelőtt a mi világunk rendjét is felborította egy tél, amely a mendemondák szerint „soha nem ért véget”. Ma már tudományos bizonyítékokkal tudják alátámasztani, hogy a históriás könyvek nem hazudtak. Valóban volt egy olyan tél, amely 10 évig tartott.
A fantázia szüleménye vagy tudományosan megalapozott tény?
A 6. században több Európában és Ázsiában élő tudós is arról számolt be, hogy az 536-os tél és az azt követő évek rettenetesen hideg időjárást hoztak. Írásaik szerint olyan körülmények uralkodtak ezeken a területeken, amelyek a napfogyatkozásra emlékeztették őket. Azt állították, hogy a „nap tartósan kicsi maradt” és még nyáron is megfagyott a termés. Ebben az évtizedben a nagy éhínség, a pestis és a háborúk is pokollá tették az emberek életét – ma már azt gondolják, valószínűleg ezeket a szokatlan időjárás is kiválthatta. Hiszen az élelemhiány miatt sokan éheztek, megromlott az egészségügyi állapotuk és a termékenyebb földek reményében felbolygatták a velük szomszédos régiókat.
Colin Barras tudományos író a New Scientist folyóiratban publikálta azt a cikket, amelyben feltárja, van-e valóságalapja ezeknek a jelentéseknek. A tudósok éveken keresztül tanulmányozták a fagyűrűket és a jégmagokat, olyan nyomokat kerestek, amelyek megmagyarázzák, hogy az extrém időjárás változást egy szupervulkán okozta-e (amelyről ismert, hogy jelentősen lehűti a bolygót). Több forrás is arra utal, hogy ténylegesen szuperkitörés történhetett El Salvadorban. Ez azt is megmagyarázza, hogy a közeli maja településeken rejtélyes módon miért nem maradt fenn egyetlen írásos feljegyzés sem. De ez az esemény sem ad választ arra, miért maradt ilyen sokáig hideg a Földön. Mivel egy szupervulkán kitörése általában legfeljebb egy évig befolyásolja az időjárást.
