Színes, fantáziadús és varázslatos világot ajándékozhatunk a gyerekeknek, ha megtanítjuk őket az olvasás szeretetére. A következő 4+1 lépés ezen a nemes feladaton vezethet végig minket szülőként.
Minél bonyolultabbá válik körülöttünk az élet, annál inkább szeretnénk leegyszerűsíteni a dolgokat. Ezért nagyon hamar átvették az uralmat az instant módszerek, amelyek azonnali eredményt hoznak, kevés munkabefektetéssel. Nincs ez másként a szórakozással sem. Ha kikapcsolódásra vágyunk, sokkal hamarabb nyúlunk a telefonunk után, mint egy könyvért. Habár mi felnőttek még olykor erőt veszünk magunkon és átrágjuk magunkat egy regényen, hiszen ismerjük a digitalizáció előtti életet,
a gyerekek már ebbe az azonnal elérhető világba születtek bele.
Nem meglepő, ha az olvasás háttérbe szorult, hiszen annyi más gyorsabb és könnyebb szórakozási lehetőség van. Olvasni ugyanis – a közvéleménnyel ellentétben – kezdetben nem könnyű. Nem azonnal bontakozik ki a cselekmény, nincsenek benne színes mozgó képek, amelyek lekötik a figyelmünket, hosszú leírások tarkítják és rengeteg fantáziatevékenységre van szükség hozzájuk. Viszont nem engedhetjük, hogy a könyvek iránti szeretet elhalványuljon vagy ki se alakuljon a gyerekekben, mert akkor egy értékes tapasztalattól, a könyvbe merülés páratlan élményétől fosztjuk meg őket.
Így nevelj könyvmoly gyermeket:
1. Egy történettel kezdődik
Ha olvasásról van szó, akkor az iskoláskor előtti mesélés kulcsfontosságú tényező. Azt jól tudjuk, hogy azok a gyerekek, akik esti mese mellett nőnek fel, később nagyobb valószínűséggel válnak maguk is olvasóvá. Az azonban már kevésbé köztudott, hogy a valódi mesék 4-5 éves korig nem igazán keltik fel a gyerekek figyelmét. Az óvodáskor vége felé kezdődik el ugyanis az az intellektuális érés, amikor már értő figyelemmel és érdeklődéssel tudnak a mesék felé fordulni, addig viszont sokkal fontosabbak a hétköznapi történetek, amiket már egy, másfél éves kortól el lehet kezdeni mesélni. Ezek kezdetben csak arról szólnak, hogy a szülő elmeséli mi történt aznap a gyerekkel, vagy egy egyszerű, hétköznapi történetet egy kedvelt állatfigurával. Akár a kedvenc plüssjáték, autó, kisvonat is a kitalált történetek főszereplőjévé válhat. Számos egyszerű történetet és sok színes képet tartalmazó lapozót találunk a könyvesboltok polcain, amelyek már 1,5-2 éves kortól leköthetik a kicsiket. Mindig figyeljünk arra, hogy a gyermek számára jól értelmezhető történetet válasszunk, amit leszűrhetünk abból, hogy a felolvasás után kicsit beszélgetünk a meséről.
2. Fotelbe szippantó könyvélmények
A négy-nyolc év közötti korosztályt még a mesék kötik le a leginkább. Ebben az időszakban a mi kezünkben van a felelősség, hogy milyen könyveket ismertetünk meg velük és ezek mennyire fogják lekötni, érdekelni őket. Ha már pici korától mesélünk a gyereknek, akkor hamar felsejlik előttünk, hogy milyen témák érdeklik leginkább, és milyen történetek kötik le. Így könnyen ki tudjuk választani a megfelelő könyveket, amelyek tényleg valódi szórakozást és fotelbe szippantós könyvélményt jelentenek számukra. A legfontosabb talán az, hogy ezek olyan szövegek legyenek, amihez a gyerek érzelmileg kötődhet. Legyen benne egy hasonulásra alkalmas főszereplő, gazdag cselekmény és néhány csoda.
3. Örömolvasás
Boldizsár Ildikó meseterapeuta szerint az alsó tagozat az utolsó állomás, amikor még a gyerekekben fel lehet ébreszteni az olvasókedvet. Azonban nehéz dolgunk van, mert számos esetben az iskola töri le az első szárnypróbálgatásokat az olvasás terén a gyerekekben. Az iskolában az olvasás elvárássá válik, így teljesítménykényszer vegyül mellé. A tanárok és szülők feladata az, hogy ezt a gyerek a lehető legkönnyebben tudja megugorni és ne szeressen ki a könyvekből. Az olvasás persze a szókincsfejlődés, a figyelem és az új ismeretek megszerzése szempontjából is kiemelten fontos, de ne feledkezzünk meg az örömolvasás jelentőségéről. Arról, amikor azért olvasunk, mert jól esik, mert általa be lehet lépni egy különleges világba és hátrahagyni a sajátunkat. Segítsünk a gyereknek a betűk világába belépni és az iskolai feladatokat teljesíteni, de közben szorgalmazzuk azt, hogy olyan könyvek felé forduljon, amelyek valóban érdeklik.
4. Esztétikai élmény
Amikor a könyvekről esik szó, akkor szeretjük mindig a belbecsre terelni a figyelmet és lesújtó a gondolat, hogy valaki borító vagy illusztrációk alapján válasszon könyvet. Pedig az esztétikai élmény az olvasásfejlődés során egyáltalán nem elhanyagolható. Minél kisebbek a gyerekek, annál fontosabbak az illusztrációk. Hiszen ezek vesznek részt a szemléltetésben és a vizuális élmények, képek összekapcsolják a hallottakat vagy olvasottakat a saját belső világunk képeivel. Az illusztrációk minél inkább illeszkednek a gyerek életkorához és érdeklődéséhez, annál jobban beszippantja a könyv és annál hosszabb ideig képes fenntartani a figyelmét is. Bátran válasszunk tehát élénk, színes, jó minőségű illusztrációkkal megalkotott könyveket.
+1 Lelki nyugalom
Egy másik olyan tényező, amire kevés figyelmet fordítunk, az a lelki nyugalom. Ahhoz, hogy egy történet meg tudja érinteni a gyereket, elengedhetetlen, hogy oda tudjon figyelni rá. Márpedig egy zaklatott, fáradt, túlingerelt gyerek nem fog odafigyelni. Ha szeretnénk olvasni szerető gyereket nevelni, akkor a lelkiállapotot is figyelembe kell vennünk. Ebben segítségünkre lehet, ha már az elején kialakítunk olvasási rituálékat. Például egy meleg esti fürdő után, kakaót szürcsölve, összebújva olvasni az ágyon egy szép és kedves családi rítus lehet, szemben azzal, hogy kikapjuk a gyerek kezéből a telefont és helyette könyvet nyomunk eléje büntetésként. Ha úgy érezzük, hogy a gyereknek nehéz érzésekkel kell szembenézni, előbb jöjjön egy érzelmi tűzoltás és utána a mese segítségével akár hathatunk is az érzelmi életre, de ez sose legyen kényszer, vagy esetleg a fegyelmezés eszköze.
Nyitókép: Catherine Delahaye/ Getty Images
