A legrégebbi ismert meteorrajról szóló feljegyzések közel 3000 évesek. Az ókori Kína csillagászai által megfigyelt jelenségnek most mi is a részesei lehetünk, ha április 22-én az égre szegezzük a tekintetünket.
A Lyridák az év első meteorzápora, ami – csillagászati szakzsargonnal élve – véget vet a meteor aszálynak. Ugyanis január és április közötti nem, vagy csak alig észlelhetünk hullócsillagot az égbolton. Ez a tavaszi meteorraj jellemzően április közepe és vége között aktív, idén a hónap 22. napján lesz a leglátványosabb ez a természeti jelenség. A látványt azonban néhány dolog ronthatja. Óránként csupán néhány, 10-15 meteor érkezhet a jelenségnek nevet adó Lant (Lyra) csillagkép irányából. Sajnos a növekvő hold fénye is erőteljes lesz, és a 77 százalékos megvilágítottságnál kevésbé lesznek észlelhetőek az év első hulló csillagai.
Bárhol is legyünk a Földön, a meteorraj megfigyelésre legalkalmasabb az éjfél és a hajnal közötti időszak, ugyanis addigra a holdnyugta már bekövetkezik, így a légkörben elégő meteorok fénye sokkal látványosabbá válik. A Lyridák az egyik legrégebb óta ismert meteorraj. Története nagy múltra tekint vissza, az égi jelenségről szóló első feljegyezések körülbelül 2700 évesek. Az ókori kínai csillagászok már időszámításunk előtt 687-ben megfigyelték a meteorokat, amik a feljegyzések szerint esőként hullottak alá az éjszakai égbolton.
Ez a meteorzápor nem tartozik a legjelentősebbek közé, de ez az egyik legrégebben megfigyelt csillaghullás. Időnként valódi kitörést produkál, és óránként közel 100 meteor ég el légkörben és kápráztatja el az égbolt megfigyelőit. Ennek az oka az, hogy a Föld körülbelül 60 évenként találkozik a Tatcher üstökössel – amiből a meteorok is származnak – és annak sűrű, anyagszemcsékből álló felhőjével. Ezt utoljára 1982-ben észlelték amerikai megfigyelők. Egy újabb, hasonlóan látványos jelenségre még várnunk kell néhány évtizedet.
Forrás: Időkép
Nyitókép: John Crux Photography/GettyImages
