Bár az öngyönyörszerzés pozitív hatással van a nők magabiztosságára, boldogságára és a párkapcsolataikra is, máig nem beszélhetnek róla nyíltan, anélkül, hogy akár elítélnék őket.
Annak ellenére, hogy órákig lehetne vitázni arról a kapcsolatról, amit E. L. James „A szürke ötven árnyalata” című regényében bemutatott, a 2011-ben kiadott kötet szemléletformáló hatása tagadhatatlan. Egyre több, nőknek szóló pornókönyv jelent meg a piacon, miközben a szerző (akarva vagy akaratlanul) ráirányította a reflektorfényt egy, a nemek között máig élő egyenlőtlenségre. Még mindig tabuként kezeljük, hogy a nők is fogyasztanak szexuális tartalmakat: aki megteszi, azt gyakran nimfománnak, vagy könnyűvérűnek titulálja a társadalom, míg azt, aki elzárkózik tőle, prűdnek kiáltják ki. Pontosan így van ez a női maszturbációval is. Ritkán hallani, hogy a nők nyíltan beszélnének az önkielégítésről, akár csak egymás között is. Alig esik szó az öngyönyörszerzésről, annak ellenére, hogy óriási hatással lehet a boldogságukra, a magabiztosságukra – és igen, a párkapcsolataikra is! A női maszturbáció fontosságának kérdéséről Oláh Barbarát, a Sacred Garden alapítóját kérdeztük.
„Oláh Barbara vagyok, én honosítottam meg Magyarországon a Jóni-tojásokat, majd később az ásvány gyönyörrudakat is. Küldetésem megmutatni az embereknek, milyen az életet orgazmikusan élni. Szeretek inspirálni nőket és férfiakat, feltárni előttük erotikus lényem. Hiszem, hogy a meztelenség a legtermészetesebb állapotunk. A célom minél több nőhöz eljutni és megosztani velük, az őserőnk abban rejlik, hogyan kapcsolódunk a jóninkkal.
Ha szeretnél betekintést nyerni hétköznapjaimba, akkor kövess instagramon; @_barbaraolah.
Ez az a platform, ahol most a legaktívabban élem meg a kreativitásom, a #testimesék hashtag alatt pedig személyes megéléseimet olvashatod.”
Orgazmus, feltöltődés nélkül
Barbi azt mondja, ő maga is sokáig abban a tudatban élt, hogy a nőiség meg nem élése nem probléma. „Ez, illetve a maszturbáció, a testemmel való kapcsolódás egyáltalán nem élveztek prioritást az életemben. Nem éreztem űrt ezzel kapcsolatban, így nem gondoltam, hogy foglalkoznom kellene vele” – vallotta be. A fordulópontot az életében a kislánya születése hozta el 2014-ben. „Akkor egy hatalmas átalakuláson mentem keresztül: nőből anya lettem. Aztán amikor a gyermekem 2017 őszén elkezdett közösségbe járni, hirtelen sok szabadidőm lett, engem pedig elkezdett nagyon izgatni, hogy mivégre is vagyok itt ezen a Földön.” Barbi ekkor jött rá, hogy korábban a szeretkezései során nem elégült ki lelkileg, pusztán testi orgazmusban volt része. „Nem értettem, mi lehet ennek az oka. Ezért kutatásba fogtam, miért is van az, hogy a feltöltődés helyett inkább csak üresnek érzem magam az orgazmusok után. Hiány keletkezett bennem ilyenkor a szív területén.”
A tudatlanság csapdájában
Valerie Brooks „Tantrikus ébredés – Egy nő lépései a gyönyör ösvényein” és Michaela Riedl „Jóni-masszázs – Ismerd meg a női érzékiség kiapadhatatlan forrását!” című könyvének elolvasása után döbbent rá, hogy bizonyos kultúrákban a nők felnevelésében fontos szerepet kap a vaginájukkal, a méhükkel, a mellükkel való kapcsolódás, vagy az önkényeztetés is. „Kijózanító volt számomra, hogy már szültem egy kislányt, tehát átestem az egyik legnagyobb beavatáson az életemben, ennek ellenére semmilyen kapcsolatom nincs a nemi szervemmel. Utólag ráébredtem arra, hányszor engedtem meg úgy partneremnek a behatolást, hogy még nem álltam készen teljesen. Most már tudom, ha egy nő készen áll, az azt jelenti, hogy testtel, puncival, szívvel, elmével akarja az adott partnerét.” Barbi ezért úgy döntött, nem akar többé az a nő lenni, aki csak használja a testét: meg akarja élni a nemiségét.
Egyszer volt, hol nem volt…
De vajon honnan eredhet a női szexualitás ilyen fokú tabusítása? Barbi szerint a gondok főként abból fakadnak, hogy már gyerekkorunktól arra vagyunk szocializálva, a nők kizárólag szerelemből tudnak felizgulni és a szexet is csak akkor tartják igazán áttörőnek, ha éreznek valamit a másik iránt. „Ha egy tinédzser fiú elmegy az első randijára, egyből a kezébe nyomnak egy óvszert, míg egy 16-17 éves lány esetében fel sem merül, hogy már az első alkalommal lefeküdjön valakivel. Ha megtenné, szajhának neveznék. Neki jól kell viselkednie, ’húznia’ kell a srácokat, várnia kell 5-6 találkozóig. Így egy láthatatlan teher máris ránehezedik a lányokra: miszerint, ha vágyódnak valaki után, az egyenlő a szerelemmel” – emeli ki. „Ösztönlények vagyunk, a két dolgot külön kellene választani. Ugyanis érzelmek nélkül is felizgulhatunk.” Barbi úgy látja, ezt súlyosbítja az is, hogy amikor egy kisfiú szexualitása elkezd ébredezni 5-7 évesen, arra sokkal inkább büszkék a szülők, a kislányokra azonban rászólnak, hogy ne nyúljanak magukhoz. „Megszégyenítik, hogy rossz az, amit tesz, miközben a gyermek valójában élvezte, amit csinált.”
Nincs jó szex maszturbálás nélkül?
Barbit a mai napig sok felnőtt nő keresi fel azzal a dilemmával, hogy gond-e, ha gyönyöreszközt vásárol magának, miközben van partnere. A nők nem tudják, van-e létjogosultsága például egy vibrátornak, ha kapcsolatban élnek. „Az az elképzelés él a köztudatban, ha valaki a párja mellett maszturbál, akkor nem kap meg valamit a társától. Ez önostorozást indít be az emberekben, azt érzik, nem elég jók a másik szemében. Persze az sose jó, ha az önkielégítés a párkapcsolat rovására megy, ha leredukálódnak a szexuális együttléteink emiatt. De azt gondolom, hogy az öngyönyörszerzés az egyik alapja annak, hogy megismerjük a testünket. Senki nem születik gondolatolvasónak.” Barbi kiemeli, nem várhatjuk el a partnerünktől, hogy magától kitalálja, mire vágyunk, nekünk kell rájönnünk, mi esik jól és ebben támogatunk kell a másikat. „Hiszem, hogy erre a tudásra szükségünk van a kielégítő szexhez. Ezeket az ismereteket pedig a maszturbáció során tudjuk megszerezni.”
Légy önmagad szeretője!
A Sacred Garden alapítója azt javasolja minden nőnek, aki még mindig egyfajta blokkot érez magában a nőiségének megélésével kapcsolatban, hogy első lépésként barátkozzon meg a meztelen testével. „Tudom, hogy ez sokak számára nagyon nehéz feladat. De én ebben már csak ilyen gyakorlatias vagyok: álljunk be a tükör elé, és nézzük meg magunkat, a puncinkat ruha nélkül! Érjünk hozzá, fogjuk meg a melleinket is. Nyúljunk bele a vaginánkba, tapasztaljuk meg, milyen érzés lehet a partnerünknek, ha behatol. Reggel, ébredés után ne a telefonunkhoz kapjunk elsőként, hanem kapcsolódjunk az intim testrészeinkkel, és vegyünk mély lélegzeteket. Először biztosan furcsa lesz meztelenül vizsgálni magunkat, de szerintem sokat ad az embereknek, ha önmaguk szeretőjévé válnak. Ne egy másik ember miatt akarjunk csábítók lenni, hanem a saját érdekünkben! Éljük meg az őserőnket, az erotikus lényünket – ez önmagunk felszabadítása.”
A csoda bennünk van
De nemcsak magunkat, hanem a partnerünket is feloldozhatjuk, ha megfogadjuk Barbi tanácsait. „Én korábban a férfiakra vetítettem ki a vágyaimat, úgymond istenként tekintettem rájuk: úgy gondoltam, az ő dolguk, hogy a mennyekbe repítsenek. Nem voltam tisztában azzal, mit szeretnék. Átütő élmény volt, amikor elkezdtem kapcsolódni ahhoz a belső istennőhöz, aki bennem van” – emeli ki, majd azt is hozzáteszi, ezáltal magabiztosabbá vált. „A kapcsolataim így már engem szolgálnak, gyümölcsözőek és nem is sérülök bennük. Szerintem éppen azért ijesztő sokaknak, hogy felébresszék magukban az erotikus lényt, mert akkor már rajtuk van a felelősség. Ne egy másik embertől várjuk a csodát!”
A „Jóni” elnevezés a szanszkrit nyelvből ered, amelynek jelentése „szent templom”, magába foglalja a női belső és külső nemi szerveket.
A Jóni-tojások kristályból készülnek, emberi kezek által, így 100% természetesek. Egy olyan eszköz ez, amely segít a medencealapi izmok tónusossá tételében, az ott lévő izmok erősítésében, amelyek egy tartó lemezként terülnek el legfontosabb belsőszerveink alatt.
A Jóni-tojások története:
A Jóni-tojások valódi eredete ismeretlen régészeti források hiányában, viszont több tantrikus és taoista tanító is megemlíti könyveiben, hogy 5000 évvel ezelőttre nyúlik vissza a császári Kínához. A legenda szerint a császárnők és az ágyasok Nefrit-jádéből készült Jóni-tojásokat használtak annak érdekében, hogy erősítsék a hüvelyükben lévő izmaikat, ezzel táplálva szexualitásukat, nőiségüket, mert hitték, hogy a szexuális energia életenergia. Hosszú éveken át ez az ősi, titkos gyakorlat csak a királyi család számára volt elérhető és a kiválasztott taoisták számára.
Mindent az orgazmusért?
Barbi felhívja a figyelmet arra is, mennyire „célorientáltak” lettek az együttlétek: a szexuális forradalom hatására a nők kényszeresen ragaszkodnak az orgazmus eléréséhez, amihez régen, évtizedekkel, vagy évszázadokkal korábban „nem volt joguk”, legfeljebb a prostituáltaknak. „Én úgy látom, éppen ez a görcsösség áll az utunkba. Már-már haragot táplálunk például a férfiak felé azért, mert sokáig megfosztottak minket az orgazmustól, nem törődtek velünk, vagy nem tartották fontosnak az előjátékot. De ezzel éppen azokat frusztráljuk, akiknek fontos a párjuk gyönyöre, míg ahhoz, akihez kellene, el sem jut ez az üzenet.” Tévhitnek tartja azt is, hogy egy férfi attól férfi, ha minél többször ki tud elégíteni egy nőt. Ennek hatására úgy adnak orgazmust a párjuknak, hogy igazából elvesznek vele: pusztán visszacsatolást akarnak, a nő úgymond projektté válik a szemükben. „A nőnek ébernek kell maradnia, hogy észrevegye ezt, hiszen az efféle szex energetikailag káros. Ezért van szükség a testtudatosságra: így amikor kapcsolódunk valakihez, mindketten a saját gyönyörünket keressük a másikban. Nem az a dolgunk, hogy a másikat kiszolgáljuk.” Barbi azt mondja, mivel ő képes kapcsolódni a saját nemiségével, a partnere bízhat abban, hogy jelzi a határait, amivel nagy biztonságot ad a másiknak. „Nem kell aggódnia, mert tudja, hogy figyelmeztetni fogom, ha valami nem esik jól, és nem csak később vágom a fejéhez a sérelmeimet.” Tehát, ha megismerjük önmagunkat, a vágyainkat, azzal levesszük a felelősség terhét a párunkról, ezáltal bimbózó lehet a kapcsolatunk.
A pornó ötven árnyalata
A női maszturbációhoz hasonlóan úgyszintén máig inkább tabunak számít az, ha a „gyengébbik nem” pornót néz vagy olvas, de szerencsére már egyre több, kifejezetten nekik szánt tartalom érhető el. És hogy mit gondol Barbi az olyan, a nők körében ma hihetetlenül népszerű (ám történetileg erőteljesen megkérdőjelezhető) könyvekről és filmekről, mint A szürke ötven árnyalata, vagy a 365 nap? „Ha tudatos vagy, akkor könnyedén ki tudod szűrni, hogy mi az, ami valóságos ezekből a sztorikból. Például egy filmben izgalmas lehet, hogy álmaink pasija (aki tényleg gyönyörű és tökéletes) elrabol egy nőt. De tisztában kell lenni azzal, hogy ez igazából egy beteges elképzelés, amire senki sem vágyna. Sajnos olyan világban élünk, ahol a tudatlanság miatt károsak lehetnek ezek a gondolatok. De ha megfelelően fel lenne mindenki világosítva, akkor senki sem tartaná őket meseszerűnek. Egyszerűen csak kiszakítana egy-egy ilyen történet a mindennapokból.” Barbi egyébként Hoppál Bori „Kebelbarátnők”, Nancy Friday „Női szexuális ábrándok”, Aimen Klimmeron „Káma Púra” és Marnia Robinson „Cupido mérgezett nyila” című könyveit ajánlja a témában, #testimesék hashtag alatt pedig elolvashatod Instagramon a személyes megéléseit.
Nyitókép: Igor Ustynskyy/GettyImages
