Te is gyakran elmerülsz a múlt legszebb pillanataiban? Ezzel semmi gond. Sőt, kifejezetten ajánlott rendszeresen megtenni, mert a nosztalgiázás pozitív hatást gyakorol a mentális egészségre.
Nyugodtan kijelenthetjük: sosem volt még ilyen menő nosztalgiázni! A korábbi évtizedek jellegzetes stílusa nemcsak a divatban köszön vissza, a popkultúrára is hatással van. A Netflixnek hála, a retró filmek és sorozatok újra a nézettségi listák élére törtek, a Spotify-on megnőtt a ’80-as, ’90-es évek slágereinek hallgatottsága, és ma már rengeteg olyan programon, rendezvényen vehetünk részt, amely a régi korok idilli hangulatát idézi. De nem is szükséges a Jóbarátok vagy a Twin Peaks összes évadát ledarálni ahhoz, hogy nosztalgikus légkört teremtsünk – a saját emlékeik között is visszautazunk a múltban, feleleveníthetünk egy kellemes emléket. Ezzel mentális jóllétünkért is sokat tehetünk.
Svetlana Boym író és professzor kétféle nosztalgiát különböztet meg: a „helyreállító” és a „reflektív” nosztalgiát. A „helyreállító nosztalgia” esetében a múltról való ábrándozás cselekvésre késztet minket. Vagyis teszünk valamit azért, hogy a régi emléket újra átéljük, a kellemes helyzetet újra megteremtsük az életünkben. Például meglátogatunk egy olyan helyszínt, amihez kötődünk. Vagy egy parfüm megszagolásával hívjuk elő a régi emlékeket, illetve az ezzel járó érzéseket. A „reflektív nosztalgiázás” során viszont már az a tény is boldoggá tesz minket, hogy van egy kellemes emlékünk. Egyszerűen megfogalmazva: nem kell semmit sem tennünk, mert már attól jobb kedvre derülünk, hogy az emlékre gondolunk.
Nosztalgiázás, a legjobb lélekfröccs
Valójában nem is számít, melyik áll közelebb a szívedhez – a nosztalgiázás mindkét formája csodát tehet a közérzeteddel. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a nosztalgia enyhítheti a szorongást és a magányt, különösen a 20-as, 30-as éveinkben. Emellett azt is bebizonyították, a nosztalgia erősítheti az empátiát és az emberek közötti kapcsolatokat. Plusz: segíthet abban, hogy jobb jövőt teremtsünk magunknak. Ugyanis a múlt tapasztalataira támaszkodva képesek vagyunk egyfajta elképzelt valóságot létrehozni, amelynek motiváló erőt tulajdonítanak. Ismerve a nosztalgiázással járó előnyöket, egyértelmű, miért lelnek egyre többen, egyre gyakrabban örömet és megnyugvást benne.
Mivel a világjárvány alatt elképesztően megnőtt azoknak a száma, akik szorongással, depresszióval vagy más mentális zavarokkal küzdenek, a szakemberek arra biztatnak minket, hogy a nosztalgiázást építsük be a self-care rutinunkba. A felmérésekből azt is megtudhatjuk, hogy az elmúlt 50 év alatt sosem érezték magukat ennyire magányosnak az emberek – a múlt felidézése erre is gyógyír lehet, enyhíti ezt az érzést. Tehát ha mostanában stresszesek a napjaid, zaklatottnak érzed magad, merülj el egy kicsit az emlékeidben.
Induljon a banzáj!
Nem mondunk azzal újdonságot, hogy egy régi dal hallgatása közben mennyi múltbéli emlék törhet a felszínre. De a tudományos kutatásoknak köszönhetően azt is tudjuk, hogy azokat a régi slágerek érdemes a leggyakrabban lejátszanod, amelyeket 12-22 éves korodban hallgattál. Ez az időszak a változásokról, a fejlődésről szólt. A dalok segítségével próbáld feleleveníteni, újra átélni azokat a kellemes érzéseket, amelyek életed ezen szakaszát jellemezték (izgalom, szabadság, kíváncsiság). Hidd el, elképesztő hatással lesz a hangulatodra. Például melyik volt a kedvenc dalod, ami az első kazettádon/lemezeden szerepelt? Milyen zene szólt, amikor elcsattant az első csókod? Melyik volt az a szám, ami mindig a táncparkettre csábított?
Elő a régi fotóalbumokkal!
Ha legközelebb lehetőséged lesz rá, mindenképp keresd meg a régi családi fotóalbumokat, vagy keresd meg a számítógépen a barátaiddal közös nyaralás képeit. A múlt kézzelfogható emlékei egy pillanat alatt nosztalgikus hangulatba ringatnak, ráadásul biztonság- és kényelemérzetet is kiválthatnak. Amennyiben ezt éppen nem tudod megtenni, keress az interneten archív fotókat, videókat, hiszen ezek is eszedbe juttathatják a személyes élményeid. Ha ez mégsem hozna lázba, akkor nézz meg egy Disney-mesét vagy egy filmet, amiért gyerekként/tiniként őrülten rajongtál.
A gyerekkor ízei
Jordan Troisi pszichológius 2015-ben azt vizsgálta gyerekkorunk jellegzetes fogásai, illetve a kényelmi ételek milyen hatással vannak a közérzetünkre. A kutatásból kiderült, hogy ezeket akkor kívánjuk a legjobban, amikor egyedül érezzük magunkat. Ezek az ízek, illatok megnyugtatnak, enyhítik a stresszt és a szorongást, hiszen azokat az időket idézik fel, amikor nem kellett ilyen problémákkal foglalkoznunk. Eléggé szubjektív, hogy kinek mit jelent a „gyerekkor ízei”, de ha tippelnünk kellene: a grízes tészta, a rántott hús a húsleves biztosan elég sok család menüjén szerepelt.
Forrás: Shine
Nyitókép: RF._.studio/Pexels
