Öltsd magadra a természet színeit! A Hellobotanika textilfestő workshopján jártam

A kedvenc gyógynövényeink vagy néhány konyhai alapanyag is kiindulópontja lehet a botanikai festés izgalmas kalandjának. Ez remek módja a régi ruhadarabjaink újrahasznosításának, nem mellesleg egy természetes és fenntartható módszerről van szó.

A növényi textilfestés egyszerre hagyományos és modern. Hagyományos, mert az emberiség történetével közel egyidős, és modern, mert elengedhetetlen részét képezi a természetes, fenntartható életmódnak. A növények iránt érzett csillapíthatatlan rajongásomnak köszönhetően sok érdekes eseményre eljutok. Így bukkantam rá a Hellobotanika workshopjára is. A műhelymunkának a Goldberger Textilipari Gyűjtemény épülete adott otthont. A helyszín hangulatát és érdekességét a saját múltja adja. Ugyanis az építménynek abban a részében, ahol a workshop zajlott, az 1700-as évek végétől néhány fős manufaktúraként egy kékfestő műhely működött.  

Beavatás és pácolás

Hajgató Sára, a Hellobotanika márka megálmodója tartott nekünk olyan textilfestő foglalkozást, ahol kizárólag növényi festékeket használtunk. A folyamat közben a különböző textilek, különböző módon reagálnak a természetes festékekre, éppen ezért fontos az anyagismeret és a megfelelő textilválasztás. Sára ötféle textilt adott nekünk a workshop elején: pamutot, lent, selymet, gyapjút, és egy pamut-selyem keveréket. Ez utóbbiból készültek el a résztvevők egyedi sáljai. Megtudtuk, hogy az állati eredetű textileken élénkebbek, míg a növényi eredetűeken finomabbak a növényi festékek színei. A legjobb eredmény eléréséhez a kelméket először be kell avatni, vagyis nagyon magas hőfokon kimosni, hogy az anyag szálai és mérete rendeződjön. Ez némi zsugorodást fog eredményezni. Sára már beavatott textileket hozott nekünk, így azonnal rátérhettünk a következő fázisra: a pácolásra. Ez a folyamat elősegíti, hogy a szín élénkebb és tartósabb legyen a vásznakon. Vizet melegítettünk, amibe tannin került. Ez egy olyan csersav, ami megtalálható többek között a tölgyfagubacsban, a dió burkában és a fekete teában is.

Fotó: Kovács Kata

 

A festés filozófiája 

Amíg a natúr textíliák a forró páclében áztak, mi szemügyre vettük Sára növényekkel festett anyagmintáinak gyűjteményét, miközben ő lelkesen mesélt a természetes festés rejtelmeiről. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen széles a növényi festékek palettája. Az aranyvessző virága például nem egyszerűen sárgára festi az anyagot, hanem az aranytól kezdve, a napsárgán keresztül, egészen az olajzöldig csalogathatunk elő belőle árnyalatokat. Mindez attól függ, hogy lúgos, vagy savas környezetben pácolunk, illetve, hogy növényi vagy állati eredetű a felhasznált textilünk. A leggyakoribb szín a sárga, a sárgás-zöld, valamint a sárgás-barna, a legritkább pedig a tiszta zöld. A workshop alatt lehetőségünk volt arra, hogy a növényvilág legkülönbözőbb árnyalataival dolgozzunk. A menyecskeszem borostyánt, a mórmályva lilát, a festőpipitér pedig sárga színt kölcsönzött a textileknek. De számomra különösen kedves volt a kékberzseny kékje, a festőbuzér rózsaszínje, és a lósóska karamelles árnyalata is.

Fotó: Kovács Kata

A meglepetés ereje

A beavatott, pácolt szöveteket alaposan kiöblítettük, majd jó alaposan megszórtuk a szárított festőnövényekkel.

Fotó: Kovács Kata

Ezután két módszer közül választhattunk: palacsintát tekerhettünk vagy batyut készíthettünk.

Fotó: Kovács Kata

Míg az előbbi technikának köszönhetően a mintának ritmikussága lesz a vásznon, addig az utóbbi módszer szabálytalan motívumokat eredményez. Én mindkettőt kipróbáltam – akárcsak a többiek – és így tettük gőzfürdőbe a csomagokat. Az, hogy a növények színe és elrendezése milyen végeredményt produkál, nehéz volt elképzelni is. Így maradt az izgatott várakozás. Körülbelül fél óra elteltével kibonthattuk a textilbatyukat. Nem győztük csodálni a saját munkánkat és egymás színes vásznait. Túlzás nélkül állíthatom, hogy mindannyian örömünket leltük ebben a ma már rendhagyónak nevezhető technikában.

Ez az élmény csak olaj volt a tűzre a legjobb értelemben. Azóta beszereztem néhány tő menyecskeszemet, szorgosan gyűjtöm a hagymahéjat, és már jó pár csokorral szedtem az éppen virágzó aranyvesszőből is. És nagyon várom, hogy a téli hónapokban, amikor a természet pihen, újjá varázsolhassam a ruhásszekrényem néhány megunt, régi darabját.

Nyitókép: Kovács Kata

Ha tetszett a cikkünk, akkor ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: