Ördögi kör: a szorongás vagy a függőség volt előbb?

Az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés az, hogy melyik jelentkezik előbb: a szorongás vagy a függőség, és egyáltalán milyen kapcsolat van a kettő között?

Máté Gábor addiktológus szerint minél több stressz jellemzi a hétköznapjainkat és minél több traumát cipelünk magunkkal, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy függőség alakul ki. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a függőséggel küzdő emberek hajlamosabbak a depresszióra, szorongásra és más pszichológiai zavarokra. A függőség és a mentális zavarok gyakran kéz a kézben járnak, ami még összetettebbé teszi mindkét állapot kezelését. Az addiktív szerek használata egyfajta önmedikáció, amely rövid távon enyhíti a pszichológiai problémákat, de hosszú távon súlyosbíthatja azokat. De hogy melyik volt hamarabb az éles vitákat vált ki, és legalább olyan nehéz ennek a kérdésnek a megválaszolása, mint a tyúk vagy tojás dilemma.

A szorongást jól ismerjük

Akár testközelből, akár a környezetünkből, de a szorongást már jól ismerjük. Ez egy természetes reakció stresszhelyzetekre, amelynek célja a túlélés elősegítése. Azonban mára már népbetegségnek számít, hiszen az életünket folyamatos készenléti állapot jellemzi. Pszichológiai szempontból a szorongás gyakran kapcsolódik negatív gondolatokhoz, traumatikus élményekhez, vagy a személyes kompetencia érzésének hiányához. A kiváltó okok között említhetjük a genetikai hajlamot, a hormonális egyensúlyhiányt vagy a túlhajszolt életmódot. Ugyanakkor a szorongásos rendellenességek gyakran összefüggésbe hozhatók a szerotonin- és a dopaminrendszerek működési zavaraival, amelyek szerepet játszanak a hangulat és a jutalmazás érzésének szabályozásában.

A függőségeket már kevésbé

Míg a szorongást többen a saját bőrünkön is megtapasztaljuk, addig a függőségek még mindig hatalmas tabunak számítanak. Hajlamosak vagyunk önellátásra képtelen alkoholistákat vagy szerektől elbódult embereket elképzelni lelki szemeink előtt, ha az addikció kerül szóba. Holott az irodában túlórázó öltönyös férfiak vagy a féktelen shoppingolásba menekülő nők is ugyanolyan függők, mint a kaszinókban pénzt herdálók. A függőség egy krónikus, relapszusokkal járó rendellenesség, amelyet az anyag vagy viselkedés iránti kényszeres vágy és az önkontroll hiánya jellemez. Pszichológiailag a függőség gyakran az érzelmi fájdalom elkerülésének egy formája. Biológiai szinten a függőség az agy jutalmazási rendszerének megváltozásával jár, ami nehezen visszafordítható változásokat hoz létre a szervezetben.

Az ördögi kör motorja: a dopamin

Így meg is érkeztünk a közös metszőponthoz: a dopaminhoz. A dopamin egy neurotranszmitter, amely kulcsszerepet játszik az agy jutalmazási rendszerében. Ez a kémiai anyag felelős a kellemes érzésekért, amelyeket például evés, szex vagy akár egy sikeres munka elvégzése után élünk át. A dopamin szintje akkor növekszik, amikor valami örömtelit tapasztalunk, és ez motivál minket arra, hogy újra megismételjük az adott viselkedést. A függőségek esetében a problémát az okozza, hogy az addiktív szerek vagy viselkedések mesterségesen magas dopaminszintet eredményeznek. Ez hosszú távon az agy természetes dopamintermelésének csökkenéséhez vezet, és egyre nagyobb mennyiségű szerre van szükség ugyanazon hatás eléréséhez. A kutatások szerint a tartós szorongás túlzott dopamin-felhasználáshoz vezet. A folyamatos stressz és feszültség miatt az agy dopaminkészletei kimerülhetnek, ami alacsonyabb szintet eredményezhet. Ami aztán arra ösztönözhet minket, hogy külső, gyors forrásból (étel, szex, alkohol stb.) pótoljuk a hiányt.

 Valójában kialakul egy ördögi kör, ahol a szorongás csökkenti a dopaminszintet, és a csökkent dopaminszint tovább növeli a szorongást.

Az, hogy melyik jelentkezik előbb – a szorongás vagy a függőség – egyénenként változó lehet, és számos tényezőtől függ, beleértve a genetikai hajlamot, a környezeti hatásokat és az egyén életében bekövetkező eseményeket.

  • Szorongás előbb: számos esetben a szorongás előzi meg a függőséget. Azok az emberek, akik krónikus szorongással küzdenek, gyakran keresnek megkönnyebbülést az alkoholban, drogokban vagy más addiktív viselkedésekben. Ezek az anyagok vagy viselkedések kezdetben enyhíthetik a szorongást, de hosszú távon súlyosbíthatják azt, mivel függőséget és további pszichológiai problémákat okoznak.
  • Függőség előbb: az is előfordulhat, hogy a függőség jelentkezik előbb, és ennek következtében alakul ki a szorongás. Az addiktív szerek használata ugyanis megváltoztatja az agy kémiai egyensúlyát, és a szerhasználat abbahagyása elvonási tünetekkel, köztük szorongással járhat. Ezen kívül a függőség következményei – mint például a kapcsolatok romlása, munkahelyi problémák, pénzügyi gondok – szintén növelhetik a szorongást.

4 hét alatt eldől

Az egyik hatékony módszer annak kiderítésére, hogy a szerhasználat okozza-e a szorongást, azaz egy hónapos absztinencia. Ezzel a megközelítéssel egy meghatározott időszakra (kutatások szerint ideális esetben minimum 4 hétre) teljesen felhagyunk az addiktív szer vagy viselkedés használatával. Ez az időszak elegendő lehet ahhoz, hogy az agy részben helyreállítsa a természetes dopaminszintjét, és lehetővé tegye a szorongás szintjének természetes megfigyelését.

Ha az egyhónapos szünet után a szorongás jelentősen csökken vagy megszűnik, valószínű, hogy a szerhasználat közvetlenül hozzájárult a szorongás kialakulásához. Ebben az esetben a szerhasználat elhagyása és a további pszichológiai támogatás, például kognitív viselkedésterápia (CBT) vagy más stresszkezelési technikák, segíthetnek a hosszú távú szorongás kezelésében és a függőség elkerülésében.

Ha azonban az egy hónapos szünet után a szorongás továbbra is fennáll, annak oka valószínűleg mélyebb pszichológiai vagy biológiai eredetű, és nem kizárólag a szerhasználat következménye. Ilyen esetekben szükség lehet átfogóbb kezelési megközelítésekre, amelyek magukban foglalhatják a gyógyszeres kezelést, pszichoterápiát, valamint életmódbeli változtatásokat, mint például a rendszeres testmozgást, egészséges táplálkozást és a megfelelő alvási szokások kialakítását.

Nyitókép: Tara Moore/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)