Új sorozatunkban a Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát alapítvány egyik tagjának, Rikker Patríciának a segítségével végigvezetünk az örökbefogadás folyamatán. Az első részből megtudhatod, mit kell átgondolnod, mielőtt úgy döntesz: gazdi leszel.
Míg az állattartás régen inkább vidéken volt jellemző, ma már egyre több kutyussal találkozok például Budapesten is. Sorra nyílnak az állatbarát helyek a fővárosban – engem például mindig megmosolyogtat, amikor elsétál mellettem egy-egy négylábú tündér az Allee-ban, miközben a könyvesboltban nézelődök. Sőt, szerencsére egyre több ismerősömtől hallok arról, hogy örökbe fogadtak egy házi kedvencet – végre egy trend, amit tényleg érdemes, és jó követni! De annak ellenére, hogy szívem szerint mindenkit arra biztatnék, csatlakozzon a gazdák sorához, az ördög ügyvédjét is el kell játszanom ebben a helyzetben. Legyünk őszinték, egy édes kutya, vagy cica láttán sokan hajlamosak (meggondolatlanul) felkiáltani magukban: „Én is szeretnék egyet!” Azonban míg ez az impulzív döntés nem okozhat neked (vagy másoknak) nagy kárt például egy ruhaboltban, úgy az állattartás esetén valaki életéről határozol –a felelősség pedig kétszer akkora rajtad, ha a városi nyüzsgésbe, egy lakásba szeretnél hazavinni egy négylábú társat. Éppen ezért összefogtunk a Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát alapítvánnyal, hogy új sorozatunkban minden fontos információt át tudjunk neked adni arról, hogy ne bánd meg a döntésed, és ne kerüljön vissza újabb kutya a menhelyre. Tarts velünk!
A legelső lépések
Át kell gondolnod, hogy…
- mennyi helyed, élettered van egy háziállatnak?
- mennyire vagy aktív, mennyire tudod lefárasztani az energiáit?
- tudsz-e olyan életet biztosítani, ami mindkettőtök számára kényelmes?
Ne félj önzőnek lenni, és priorizáld a saját igényeidet, különben könnyen előfordulhat, hogy pár nap, vagy hét után azt mondod, a gazdiságot mégsem neked találták ki. „Álszentség lenne azt mondani, hogy nincsenek preferenciáink, mert mindenkinek vannak. Sokkal korrektebb, ha ezeket felvállaljuk, és úgy vágunk bele az állattartásba” – mondta Rikker Patrícia, a Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát alapítvány egyik tagja. A döntést neked kell meghozni!
Menhely, vagy tenyésztő?
Ha pedig az alapos lélekbúvárkodás után továbbra is elhivatott vagy abban, hogy szeretnél egy háziállatot, akkor két irányba indulhatsz: tenyésztőtől vásárolsz, vagy örökbe fogadsz. „Semmiképpen sem mondanám, hogy ne vásároljunk tenyésztőtől (olyantól, aki rendelkezik minden szükséges igazolással)” – emeli Patrícia. „Ha valakinek konkrét elképzelése van, milyen kutyával szeretne együtt élni, mire van szüksége, és mit tud neki biztosítani, akkor ez egyáltalán sem elítélendő. A szaporító az, amit mi igyekeznénk kerülni, mert gyakran borzasztóan rossz körülmények között élnek náluk az állatok.” Ha pár tízezer forintért látsz valahol eladó kisállatot, akkor bizony szaporító áll a hirdetés mögött! Egy kutya és macska egészségügyi kezelései, és maga a gondozás költségei is sokkal többe kerülnek ennél, ezért ha ilyen olcsón kínálnak eladásra kisállatot, nagy valószínűséggel, teljes egészében hiányoznak, vagy hiányosak oltásaik, és lehet, hogy a fontos egészségügyi kezeléseken sem estek át, amik segítségével súlyos betegségek szűrhetők ki.
A körültekintés pedig mindenféleképpen szükséges, akárhonnan hozzuk el a kisállatot. „Rengetegen átgondolás nélkül visznek haza kutyát, vagy macskát, és rengeteg a szaporító, ezért a gyepmesteri telepek és a menhelyek iszonyatosan telítettek (főleg kutyusokat illetően), ráadásul az utcák is tele vannak kóbor állatokkal” – meséli Patrícia. „Ezért ha valaki úgy érzi, hogy szeretne egy házi kedvencet, társat, az örökbefogadás hasznos és jó döntés is egyszerre. Szerintem nagyon szép dolog, ha valaki úgy dönt, hogy nem azon az úton indul el, hogy vesz magának akár több ezer euróért egy tenyésztett kutyát, hanem segít egy gazda nélküli kisállaton. Menhelyeken, és örökbefogadó szervezeteknél is nagyon ragaszkodó, jó természetű kutyákat és cicákat lehet találni.”
Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát!
A Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát például egy olyan önkéntesekből álló szervezet, amelynek tagjai munka mellett, szabadidejükben végzik az állatmentést. Nem rendelkeznek telephellyel, nagyrészt az online térben működnek és ideiglenes befogadók közreműködésével hoznak el gazdira váró kutyákat és macskákat a velük kapcsolatban álló 3 gyeptelepről – Kisvárdáról, Ózdról és Miskolcról. A csapat története még 2014-ben kezdődött, amikor a szervezet alapítója ideiglenes befogadó lett, és megmentette Zsebi kutyát. Annak érdekében, hogy megtalálja számára az álomgazdit, létrehozta a Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát Facebook-oldalt. Miután Zsebi gazdisodott, mégsem zárta le az oldalt, és ismerősi köréből is sokan csatlakoztak ideiglenes befogadóként, így egyre több kutyus tudta maga mögött hagyni a telepek kenneljeit.
Mára már több mint 100 önkéntessel dolgoznak a gyeptelepi kutyák megmentésén (ideiglenes befogadók, fuvarosok, önkéntesek, grafikusok, social media csapat, koordinátorok, fordítók egy 4 fős board támogatásával). A hozzájuk jelentkező befogadóknak segítenek tapasztalatuk, életvitelük alapján kiválasztani a tökéletes négylábú társat, akinek gondozását, szocializációját vállalni tudják – és persze otthont biztosítanak a mentvényeknek a gyeptelepről való megérkezés napjától a gazdihoz költözés napjáig.
Hagyj időt az ismerkedésre!
A menhelyekre, örökbefogadó szervezetekhez egyébként általában keverék kutyusok kerülnek, és nagyon ritka, hogy pontosan meg tudják állapítani, milyen fajtájúak, milyen természetűek. „Előfordulhat, hogy mégsem olyan a kutya, mint amilyennek először láttuk. Ezért sok állat kerül vissza” – árulja el Patrícia. „Ha ideiglenes befogadónál van először a kutyus, annak az a nagy előnye, hogy így az ideiglenes gazdának már van egy előzetes tapasztalata vele: több napot, több hetet együtt töltenek. Itt kiderül, milyen a habitusa, ez alapján készül el a bemutatkozója, és csak ezután indul el az örökbefogadási folyamat.” És bár a Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát ideiglenes gazdái külön dokumentumot vezetnek minden mentvényükről (hogyan viselkedik otthon, egyedül lehet-e hagyni, hogyan jön ki más állatokkal, vagy gyerekekkel, stb.), még így is az az ideális, ha több randit leszervezünk a kiszemelt négylábúval, mielőtt hazavisszük.
Patrícia szerint az első találkozás nem mérvadó, hiszen ilyenkor például a kutyák általában örülnek, vagy visszahúzódnak, később jönnek elő majd a viselkedési mintái, amikor már megnyugodtak, kinyíltak az új gazdájuknál. „Szánj rá időt, energiát: menj el vele sétálni, etesd meg, ismerkedj vele, amennyire a lehetőségek engedik, hogy kapj róla egy átfogóbb képet!” – tanácsolja. „Hasznos a lexikális tudás is, de a gyakorlati tudás, a tapasztalat, a hibázás az igazi tanító. Senki nem úgy születik, hogy mindent tud, és ez teljesen rendben van. Időt, energiát kell szánni erre, és foglalkoznunk kell vele, hiszen ez egy folyamat, életforma. Ha kutyát szeretnénk, ezt is vállalnunk kell” – mondja.
Nem szabad megijedni az örökbefogadástól! Lehet jól választani, csak nem szabad kapkodni!
Fotók: Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát (Facebook/Instagram)
Nyitókép: alexei_tm/GettyImages
