Otthonunk titkos üzenete – A tér-lélek-tan módszerének megálmodója, Trom Kata mesélt

A tér-lélek-tan feltárja a személyiségünk és a lakásunk közötti rejtett összefüggéseket

Az otthonunk nem tárgyak és bútorok halmaza, hanem egy olyan tér, amelynek különböző helyiségei segíthetnek abban, hogy mélyebben megértsük kapcsolatunkat a világgal, a családtagjainkkal, és önmagunkkal.

Amikor Trom Kata könyvét elolvastam, izgalmas felfedezéseket tettem a házunkban. Végre világossá vált, hogy miért nem feltétlenül jó, ha a nagypapám fotója az ágyunk mellől néz ránk, ha a hárfámat a hálószobában tárolom vagy ha nem a házunk eredeti bejáratán közlekedünk. Később részt vettem a tér-lélek-tan kurzusokon, amik segítettek abban, hogy jobban megismerjem önmagam és környezetem. Sokkal érzékenyebbé váltam az engem körülvevő térre. A tanfolyamokat követően az otthonunkra már nemcsak fizikai menedékként tekintettem, hanem egy olyan láthatatlan térképként, ami irányt adhat a belső útvesztőimben is.

Kata könyvét és a vele töltött időt ajánlom mindenkinek, aki igazán kíváncsi önmagára, és az őt körülvevő világra. Egy lakás sok mindent elárulhat az ott élők személyiségéről, az egymáshoz és a világhoz fűződő kapcsolatukról is. Mást tükröz egy egyedül élő és mást egy pár, illetve egy többtagú család otthona. De bármilyen is a lakáson osztozó emberek viszonya, családi állapota, az otthonra úgy tekinthetünk, mint egy élő egységre. A különböző helyiségek ennek az élő egységnek a különböző minőségei, és a lelkünk másféle dimenzióinak megnyilvánulásai. A személyiségünk eltérő aspektusait is felfedezhetjük, ha szobáról szobára végigjárjuk otthonunkat, én így tettem, és nagyon izgalmas felfedezésekre jutottam.

 Akaszd a fogasra a napi terhed 

 A háznak, amiben élünk, két bejárata van. Az egyik a hivatalos bejárat, előszobával, ruhafogassal, cipőtárolóval és tükörrel. A másik ajtó a teraszról nyílik és egyből a nappaliba vezet. Bár nagyon kényelmes az utóbbin közlekedni, rendszerint koszos cipővel trappolunk át a nappalink szőnyegén. Emiatt mindig van bennem egyfajta ’ajtóstól rontunk a házba’ érzés.  Amikor hazaérek, a táskát a földre, a kabátot pedig a kanapéra teszem, és csak egy kis idővel később kerülnek az őket megillető helyükre: az előszobába. Mindazt, amit aznap a külvilágból hozok magammal fizikailag és lelkileg, azt a nappali kellős közepén vetem le magamról. Trom Kata kurzusain rádöbbentem arra, hogy ezt rosszul teszem. Az előszoba fontos funkciót tölt be az otthonban és az ott lakók életében is: zsilipként szolgál a külvilág és a magánéletünk között. „Amikor hazaérkezünk, ebben a helyiségben vetjük le cipőnket, a kabátunkat, és ezekkel együtt az adott nap terhét is. Amikor reggel pedig munkába indulunk, ebben a térben készülünk fel az előttünk álló napra, és egy más lelki állapotban lépünk ki az ajtón. Másképp vagyunk jelen a testünkben és az életünkben, az otthonunk falain belül és kívül” – árulja el Kata. Aztán hirtelen eszembe jutnak azok az újépítésű társas ingatlanok, amiknek a tervezése során az építész nem tartotta fontosnak az előszoba kialakítását. A tér-lélek-tan megközelítéséből az előtér hiánya önző, és bizonyos értékeket figyelmen kívül hagyó és nem tisztelő hozzáállást sejtet.

A gondoskodás tervrajza

Amióta felújítottuk a konyhát, a legtöbb időmet ott töltöm. A kedvenc helyiségemmé avanzsált. Csak az a divatjamúlt gáztűzhely bántotta sokáig a szépérzékemet. De a tér-lélek-tan kapcsán rájöttem, hogy milyen szerencsés is vagyok miatta. Valódi láng lobog abban a helyiségben, ami a táplálásnak, a gondoskodásnak, a családi tűzhelynek ad teret. „Itt készül az életminőséget meghatározó táplálék – meséli a módszer megalkotója. A konyha kialakításánál fontos a megfelelő burkolat, szín és forma kiválasztása, ugyanis ezek különböző jelentéstartalommal bírnak. A túl sok fém, a kék bútor, a sötétkék csempe például a víz jellegzetességeit képviselik, és könnyen kiolthatják a helyiség lényegét: a tűz minőségét. Akkor se keseredjünk el, ha elektromos főzőlap van a konyhában. Egy-egy mécses meggyújtásával megjeleníthetjük a régi otthonok tüzét és melegségét.” Azt hiszem, hogy a legtöbbünk életében fontos a konyhában töltött idő, ami nem korlátozódik feltétlenül a főzésre. Már megfigyeltem, hogy egy házibuliban is a konyhában gyűlik össze a legtöbb vendég, ott zajlanak a legjobb beszélgetések, jelezve azt, hogy ez a tér az összetartozás és a másokkal való törődés szimbóluma is. Az ismeretségi körömben akadnak olyan emberek is, akikről az ételfutár gondoskodik, és a konyhájuk érintetlen. „Ha az otthonunkra, mint élő egységre gondolunk, és a konyha használaton kívül marad, akkor a lakás egy bizonyos részével soha nem törődünk. Ennek következménye lehet egyfajta elidegenedés a párkapcsolatunkban. Ha egy egyedül élő személy nem használja a konyhát, akkor az tükrözheti azt, hogy az illető még kívülről várja a gondoskodást, esetleg éretlen személyiség. De ez is könnyen változtatható akár azzal, hogy hétvégenként barátokat hív át közös főzésre. Fontos, hogy tudatosan időzzünk a konyhánkban, jelenléttel és életenergiával töltsük meg otthonunknak ezt a helyiségét” – hívja fel a figyelmemet a szakértő.

Vénusz az otthonunkban 

Azt, hogy hány percet töltök a fürdőben, nem tudom megmondani pontosan. De azt teljes bizonyossággal állíthatom, hogy számomra elegendő időt fordítok a tisztálkodásra, a felfrissülésre és a szépségápolásra. „A test ápolásán túl az itt töltött idő lelki tartalommal is gazdagodik. Ez a helyiség a vénuszi területhez tartozik.  A fürdőszoba kialakítása és berendezése megmutatja, legyen szó akár nőről, akár férfiról, hogy mennyire képes lágyan bánni saját magával, a kedvesével, és a családtagjaival” – mondja Trom Kata. A napi ellazulást és a vizes minőséget, akárcsak az otthonunk különféle energetikai jellemzőit, támogathatjuk a megfelelő színekkel és tárgyakkal. A fürdőben kerülendők az olyan markáns színek, mint a vörös és a fekete, mert keménységet sugároznak. Viszont helye van a lágyabb, vízre emlékeztető, megnyugtató tónusoknak, valamint a természetes anyagokból készült tárgyaknak. Ebből a szemszögből nézve egyetlen dolog van, amin változtatnék a fürdőszobánkban. A kádat zuhanyfülkére cserélném. A tér-lélek-tan szempontjából ez egy praktikusabb, környezettudatosabb választás. Mindemellett rámutathat arra a jelenségre is, hogy a mai rohanó világban, egyre kevesebb időt szentelünk önmagunk ellazulására és ápolására.

Mutasd meg, ki vagy!

Nálunk a nappali egy központi hely. Nemcsak azért, mert innen nyílik minden más helyiség, hanem azért is, mert itt töltjük a közös szabadidőnk nagy részét a férjemmel. Ez az a hely, ahol megbeszéljük a világ nagy történéseit, tervezgetünk, ötletelünk, olvasunk és filmet nézünk. „A nappali egy közösségi tér. A kommunikációról, a közösen eltöltött időről, a szórakozásról, a nagy beszélgetésekről, az információáramlásról, azaz a külvilággal való kapcsolatunkról árulkodik. Racionálisabb és mentálisabb tér. Itt jelennek meg az életünket és anyagi helyzetünket reprezentáló tárgyak. És ebben a szobában szembesülhetünk azzal, hogy mit merünk megmutatni magunkból a világnak” – részletezi Trom Kata. Ezen a ponton döbbentem rá, hogy sok dolgot, amire büszke lehetnék, rejtegetem az emberek, gyakran még a saját barátaim előtt is. Ilyen például a hárfám, amit a hálónkban őrizgetek. De sorolhatnám a könyvgyűjteményemet, és az ízlésemet tükröző különféle művészeti alkotásokat. Jól tudom, hogy van még mit dolgozni az önértékelésemen.

Hálószobatitkok 

A hálóban töltött idő mindig kikapcsol, az éjszakák pihentetőek és megnyugtatóak. Úgy érzem, hogy az otthonunk legkuckósabb helyisége. Ezáltal pedig feljogosítva érzem magam arra, hogy a legkedvesebb tárgyaimat, könyveimet és fényképeimet ebben a szobában halmozzam fel. Ez azonban kissé ellentmond a tér-lélek-tan szemléletével. „Otthonunk egyik legintimebb helyisége a háló. Ide kapcsolódik az alvás misztériuma, a boldog szerelem és a szexualitás terén is megalapozott házasság. Ez a helyiség értünk van, és rólunk szól: érett felnőttként itt a társunk és a közös élményeink a legfontosabbak. Nincs szükségünk szüleink vagy gyermekeink tekintetére a hálószobában, még fotó formájában sem.” Az ágy, annak elhelyezése és tartalma kiemelt szerepet kap a hálószoba funkciójában. Nálunk mindig is lényeges szempont volt az, hogy a franciaágyunkat egyformán könnyen meg tudjuk közelíteni. A módszer szempontjából ennek nemcsak praktikus előnye van, hanem adott esetben a párkapcsolat egyenrangúságát is erősíti. Ha valaki szingli, mégis szeret nagy ágyban aludni, az jelezheti azt, hogy van tér egy párkapcsolat számára is. „A hálószobában, illetve az ágyneműtartóban ne tároljunk semmilyen munkára vagy kötelezettségre emlékeztető tárgyat: varrógép, fúrógép, szerszámkészlet, görkorcsolya. Nem túl szerencsés sok könyvvel sem körbevenni magunkat, mert a könyvek mentális energiákat képviselnek, és akadályozhatják a pihentető alvást” – javasolja Trom Kata.

Fontos, hogy otthonunk minden helyiségét használjuk, életenergiával töltsük meg nap mint nap, és ne legyenek kihasználatlan helyiségek, sem raktárként kezelt szobák. Ne legyenek sötét, „nem szeretem” sarkok, mert az olyan, mintha a saját lényünkben valamit elrejtenénk, és nem lenne ott élet. Ha mégis akad ilyen, akkor szánjunk időt és figyelmet arra, hogy megértsük a tárgyakhoz és helyiségekhez fűződő kapcsolatunk minőségének gyökerét.

Nyitókép: Szász Marcell

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk: