Életmentő lehet, ha tudod, mi a különbség pánikroham és szívroham közt. A tünetek nagyon hasonlóak, de ha az alábbiakat megjegyzed, nagyobb eséllyel fogod tudni, melyikkel van dolgod.
Az első pánikrohamomra úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna. Elég zsúfolt, stresszes időszakot éltem meg, mindenféle magánéleti hullámvölggyel, amikor – látszólag derült égből villámcsapásként – rosszul lettem a konyhában. Arra emlékszem, hogy vadul kalapál a szívem, a gyomrom meg mintha máshová vándorolna át a testemben, és miközben a padlón kuporgok, próbálva normalizálni a légzésem, teljes értetlenség fon körbe. Mi ez az egész, mi történik velem? Nekem most szívrohamom van? Akkor, abban a pillanatban tényleg fogalmam sem volt, hogy pánikroham vagy szívroham gyűrt-e le, de később utánaolvastam, mennyire hasonlóak lehetnek a tünetek. Mindkettő mellkasi fájdalommal járhat és alig kapunk levegőt. Szédülés, hányinger és hideg verejtékezés is előfordul. Mégis meg kell próbálni valahogy különbséget tenni, mert azzal szó szerint életet lehet menteni. De mit tehetsz, mire figyelhetsz oda? Például, ha az alábbiakat megjegyzed, a szakemberek szerint is közelebb kerülhetsz ahhoz, hogy jól tegyél különbséget a kettő között.
Pánikroham vagy szívroham: ez a három dolog segíthet különbséget tenni
- A mellkasi fájdalom súlyossága: a szívrohamból eredő mellkasi fájdalom általában erősebben jelentkezik, és megerőltetés (például némi mozgás) után jobban érezhető. Míg a pánikrohamból eredő mellkasi fájdalmat nem befolyásolja a fizikai aktivitás szintje.
- A fájdalom helye: Az is szerepet játszhat, hogy pontosan hol érzel fájdalmat. Míg a pánikroham és a szívroham egyaránt okozhat fájdalmat a mellkas közepén, szívroham esetén a fájdalom kisugározhat a karodba, a hátadba, a válladba vagy az állkapcsodba, a Cleveland Clinic szerint. Pánikroham alatt azonban nincs ilyen.
- Időtartam: Amikor pánikroham lép fel, utána körülbelül 10 perccel már jobban kell érezed magad, de a szívroham tünetei nem múlnak el (sőt, igazából rosszabbodhatnak), amíg nem kezelik őket.
És még egy dolog, amit ne felejts el: bár az érzelmi stressz nagyobb valószínűséggel vált ki pánikrohamot, idővel a szorongás és a stressz is növelheti a szívroham kockázatát. Egy, a Journal of the American Heart Association című folyóiratban 2023 februárjában megjelent tanulmány szerint a depresszióban szenvedő emberek közel kétszer nagyobb valószínűséggel kaphatnak szívrohamot, mint azok, akik nem depressziósak.
Biztonsággal kizárható a szívroham otthon?
Sajnos nem. Jó jel lehet, ha pár perc után jobban érzed magad (illetve jobban van az az illető, akinek segíteni szeretnél), könnyebb a légzés és enyhül a mellkasi fájdalom vagy szorítás. Akkor nagy valószínűséggel pánikroham volt a ludas, amin te is segíthetsz. De ha továbbra sem múlik a mellkasi fájdalom, esetleg más tünetek is társulnak mellé, azt komolyan kell venni. A mellkasi fájdalomnak sokféle oka lehet, de a szívrohamot teljes bizonyossággal csak úgy lehet kizárni, ha bemész a kórházba, vagy beviszed azt, aki erre panaszkodik. Ha nem vagy biztos benne, mivel állsz szemben, inkább ne kockáztass. Hívd a 112-t, vagy irány a sürgősségi, amilyen hamar csak lehet.
Fotó: MoMo Productions/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- „Nem nyomkodni kell! Megnyugodni!” – Pánikroham testközelből
- 8 érdekes dolog, amit lehet, hogy eddig nem tudtál a szorongásról
- Íme, az 5 leggyakoribb ok a szorongás hátterében – ismerd meg ezeket, és legyél úrrá az aggodalmakon
