Legyünk őszinték, bármennyire is szeretjük, bizony sokszor a gyermekünk hisztijétől a falra mászunk. Az alábbi gyakorlat azonban segíthet higgadtnak maradni és nyugodtan kezelni a helyzetet.
Ahogy a párkapcsolatunkban előfordulhatnak konfliktusok, úgy a gyereknevelés terén is teljesen normális, ha néha elszakad a cérna. A legtündéribb gyerek is tud borzasztóan idegesítő lenni, és nem csak mások, hanem a saját szülei számára is.
Emlékszem, hogy amikor még nem volt gyerekem, mennyire idegesített, amikor bizonyos szituációkban úgy tűnt, hogy a szülőket nem zavarja a gyerekük hisztije. Kiabálhatott a legnagyobb hangerővel, a szülők úgy beszélgettek egy másik párral, mintha az ő fülüket nem sértené az ordibálás. Aztán amikor édesanya lettem, rájöttem, hogy ez a stratégia része volt. Engem is számtalan bölcs tanáccsal elláttak a tapasztalt szülőtársak, hogy bizony, vannak olyan helyzetek, amikor úgy kell csinálni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Még akkor is, ha legszívesebben kifutnánk a világból, mert annyira idegesítő számunkra is, amit szemünk fénye művel.
Helyzetek, amelyekre nem lehet előre felkészülni
A gyereknevelés egy tanulási folyamat, amit azonban nem tanítanak sehol, a gyakorlatban kell megtalálni és elsajátítani a legjobb és legcélravezetőbb megoldásokat. Mivel minden gyerek más, nincsenek kőbe vésett szabályok, vagy általánosan alkalmazható technikák, nem lehet megúszni a tanulási folyamatot. A világon nincs olyan szülő, akinél ne ment volna még fel a pumpa a saját gyerekétől. Mert amikor huszadik alkalommal kérjük meg ugyanarra, és úgy tűnik, hogy jóízűen kacarászik azon, hogy figyelmen kívül hagyja még azt is, hogy egyáltalán hozzá beszélünk, akkor nehéz higgadtnak maradni.
„Gyermekneurológusként megtanultam, hogy dühösnek vagy idegesnek lenni nem csupán érzés. Valójában a szervezet fiziológiai változásaihoz kapcsolódik. A pulzusunk felgyorsul, a légzésünk felgyorsul, a „gondolkodó agyunk” offline állapotba kerül, és idegi és hormonális tevékenységek sorozata következik. A légzésünk segítségével a pillanatnyi önszabályozás megtanulása azonnal visszaállít a nyugodt állapotba, akár egy reset gomb. S ebből a nyugodtabb állapotból hatékonyabban tudunk reagálni az éppen aktuális konfliktusra” – mondja Dr. Jorina Elbers gyerekneurológus, kutató szakorvos.
Tanuld meg az önszabályozást!
Hogyan segíthet az önszabályozás a gyerekkel való konfliktus kezelésében? A konfliktus a kapcsolatok természetes velejárója, azt azonban nem igazán tanítják meg, hogyan kell hatékonyan eligazodni benne. „Amikor a konfliktusokat mély meghallgatással, kölcsönös megértéssel és problémamegoldással tudjuk megoldani, a konfliktus lehetőséget ad a fejlődésre és a másokkal való mélyebb kapcsolatra” – teszi hozzá a szakember.
A konfliktusok megoldása azonban nem könnyű, mert érzelmi felborulásunk útjába állhat ezeknek a konstruktívabb stratégiáknak. Sok dolog van, amely régi sebeket tép fel, és haraghoz, félelemhez vagy szégyenhez vezet. Ha nem oldjuk meg, ezek az érzések felhalmozódnak, és hozzájárulhatnak a neheztelés és az elszakadás általános érzéséhez. Gyakran nem maga a konfliktus okoz problémát, hanem az, amit a konfliktusra válaszul mondunk vagy teszünk.
A gondolataink, érzelmeink és viselkedéseink kezelésére való képességünket hívják önszabályozásnak. Ennek elsajátítása alapvető fontosságú, és nem csak a gyermekneveléshez szükséges.
Az önszabályozás elengedhetetlen eszköze a stresszes helyzetekben való eligazodásnak. Ugyanis megakadályoz bennünket abban, hogy olyasmit mondjunk vagy tegyünk, amit később megbánhatunk. „Van egy speciális agyrészünk – az úgynevezett prefrontális kéreg -, amely általában segít ebben. Sajnos, ha kiváltjuk, akkor az agyunk „túlélési módba” kerülhet. Túlélési módban az agynak ez a racionális, gondolkodó része „offline” lesz, és az irracionálisabb, érzelmi agyunk átveszi az irányítást. Emiatt elveszíthetjük érzelmi nyugalmunkat, és tudat alatt több nemkívánatos „harcolj vagy menekülj” viselkedést aktivál, amelyek károkat okozhatnak” – teszi hozzá a doktornő.
Hogyan csináld?
Annyira már mindenki ismeri magát, hogy nagyjából tudja, de legalábbis sejti, hogy mikor vannak olyan helyzetek, amelyektől dühös, mérges vagy ideges lesz. Bár az elmélet szinte mindig könnyebb, mint a gyakorlat, el kell dönteni fejben, hogy nem akarunk idegesek lenni. Az ugyanis árt a szervezetünknek.
Az ilyen szituációkban vegyünk lassú, mély lélegzetet, próbáljuk meg kizárni a külvilágot, és csak a légzésünkre koncentráljunk.
Nem véletlen, hogy a jóga megszállottjai számára nincs a légzésnél fontosabb, a rendszeresen gyakorlok pontosan tudják, hogy ennek köszönhetően szinte azonnal nyugalmi állapotba lehet kerülni. Az önszabályozás képességének segítségével nem hagyjuk, hogy a pillanat heve felzaklasson.
Gyakorlat teszi a mestert
Természetesen az önszabályozás nem fog egyik pillanatról a másikra automatikusan bekapcsolni, főleg nem azokban a helyzetekben, amikor a legnagyobb szükséged lenne rá. Éppen ezért fontos gyakorolni. Próbálgasd a technikát, hisztitől és stresszes szituációktól függetlenül. Szánj naponta pár percet a légzőgyakorlatokra, és figyeld a hatást.
Amikor lassítjuk a légzésünket, a testünk azonnal üzenetet küld az érzelmi agynak, amelyet nyugodtként értelmez. Mert a leghatékonyabb módja az idegrendszerünk irányításának a légzés, és nem a gondolataink. „Amikor lassú, mély lélegzetet veszünk, az automatikusan módosítja az idegrendszeri aktívitást, és megváltoztatja szívritmusunk mintázatát, nyugalmat és biztonságot sugározva az agyba, ami visszaállítja gondolkodó agyunkat. A szív-fókuszált légzésnek nevezett technika a leggyorsabb és leghatékonyabb módja a konfliktusok alatti önszabályozásnak, amely visszahozza gondolkodó agyat, és bekapcsolja a szív tulajdonságait.”
Szánj egy pillanatot arra, hogy megfigyeld, milyen érzéseket kelt benned ez a lélegzet. Kicsit nyugodtabbnak érzed magad? Talán leesett a vállad? Lehet, hogy a hasizmok ellazultak? Ezek mind arra utalnak, hogy a tested nyugodtabbá válik. Vedd észre a gondolataidat is – talán kevésbé kaotikusak, talán lelassult az idő, vagy talán tisztábban tudsz gondolkodni. De a nem érzel a kezdetekben semmit. Gyakorolj egy csendesebb helyen pár percig, és előbb-utóbb menni fog. Utána pedig már rutinosan fogod tudni alkalmazni a legstresszesebb helyzetekben is.
Forrás: mindbodygreen.com
Nyitókép: hoozone/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 13 fontos gondolat Vekerdy Tamástól a gyereknevelésről
- 7+7 izgalmas játékötlet a nyári szünetre, amivel lekötheted a gyereket
- Így szoktasd le a gyereket a tévéről és a telefonról – dopaminmentes nevelési tippek
Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)
