A pszichológia világa tele van olyan kifejezésekkel, amelyeket a mindennapok során hallhatunk vagy akár használunk is, ám ezek valódi jelentése sokszor homályos előttünk.
Mindannyiunk életében jelen vannak azok a helyzetek, amikor valamilyen pszichológiai kifejezést hallunk, legyen szó egy baráti beszélgetésről vagy egy inspiráló TED-előadásról. Bár ezek a szavak gyakran előfordulnak, valójában sokszor nem teljesen egyértelmű, mit is jelentenek pontosan. Egy-egy szó, mint például a „regresszió” vagy „reziliencia”, nemcsak tudományos kontextusban bukkan fel, hanem a mindennapi beszélgetésekben is. De vajon tudod-e, mit is takarnak ezek a fogalmak valójában? Cikkünkben olyan pszichológiai fogalmakat járunk körbe, amelyekről talán azt hiszed, hogy ismered őket, de a pontos jelentésük mégis meglephet.
Regresszió
A regresszió kifejezést gyakran hallhatjuk, ha valaki a múltban ragad vagy úgy viselkedik, mint egy gyerek. A pszichológia szerint a regresszió egy védekező mechanizmus, ami akkor üti fel a fejét, ha stressz vagy szorongás hatására visszatérünk egy korábbi fejlődési szakaszban megszokott viselkedésformához. Például egy nehéz élethelyzetben lévő felnőtt gyermeteg viselkedést produkálhat, hiszen a gyermekkori viselkedésmódok egyfajta menedéket nyújthatnak számára. Vagy akkor is regresszióról beszélünk, ha egy már régóta szobatiszta gyerek életében valamilyen trauma vagy nehézség miatt újra éjszakai balesetek jelentkeznek.
Antiszociális vs. aszociális
Ez a két szó nagyon gyakran keveredik, pedig jelentésük teljesen eltérő. Az antiszociális viselkedés olyan magatartást jelent, amely nyíltan ellenséges és mások kárára történik, gyakran törvényszegéssel jár. Egy ilyen személy cselekedetei kifejezetten rombolóak lehetnek a társadalom számára. Akár azt is mondhatnánk, hogy a pszichopata szinonimája. Ezzel szemben az aszociális kifejezés inkább olyan viselkedést jelöl, amikor valaki nem keresi mások társaságát, de nem ártalmas másokra nézve. Egy aszociális személy egyszerűen csak szeret egyedül lenni. A hétköznapi nyelvezetben azonban előszeretettel használjuk az antiszociális kifejezést ezutóbbi esetben, az aszociálisról pedig sokan még csak nem is hallottunk. Ha tehát legközelebb azt szeretnéd a tudtára adni valakinek, hogy nem igazán kedveled a nagy társaságot, gondold meg kétszer, mielőtt elmebajosnak nyilvánítod magad.
Reziliencia
A reziliencia talán az egyik legpozitívabb fogalom a pszichológiában. Ez a képesség arra utal, hogy valaki mennyire képes rugalmasan alkalmazkodni a stresszes vagy traumatikus helyzetekhez, és milyen gyorsan tud talpra állni egy-egy nehézséget követően. A reziliens emberek nemcsak hogy túlélik a nehéz időszakokat, hanem tanulnak is belőlük, erősebbé és tapasztaltabbá válnak általuk. A hétköznapokban az ilyen személyeket szokták a „jég hátán is megél” kifejezéssel illetni. Egyfajta lelki ellenállóképességet értünk a kifejezés alatt.
Séma
A séma egy olyan fogalom, amely a pszichológiában a gondolkodás és a viselkedés alapvető mintáit jelöli. Ezek a minták meghatározzák, hogyan értelmezzük a világot és hogyan reagálunk különböző helyzetekre. A sémák általában gyermekkorban alakulnak ki, és a felnőttkori viselkedésünket is befolyásolják. Például, ha valaki gyerekkorában nem kapott elég figyelmet a szüleitől, felnőttkorában lehet, hogy a „nem vagyok elég jó” sémát követi majd, ami befolyásolja az önértékelését és a kapcsolatait is.
Projekció
A projekció egy másik védekező mechanizmus, amely során valaki a saját elfogadhatatlan érzéseit vagy gondolatait másokra vetíti ki. Például, ha valaki nem hajlandó beismerni, hogy féltékeny, akkor másokat vádolhat féltékenységgel. Ez a mechanizmus gyakran tudattalanul működik, és segít megvédeni valakit a saját belső konfliktusaitól. Ha tisztában vagyunk a fogalom jelentésével és ezáltal képesek vagyunk felismerni a jelenséget, akkor egy értékes eszközzel gazdagodhatunk a konfliktuskezelést illetően.
Intellektualizálás
Az intellektualizálás akkor történik, amikor valaki érzelmileg megterhelő helyzeteket túlságosan racionálisan próbál megérteni és kezelni, ezzel elkerülve a valódi érzelmi megélést. Például egy súlyos betegség diagnózisakor valaki inkább a betegség tudományos részleteit tanulmányozza, ahelyett, hogy szembenézne az ezzel járó félelmekkel és szorongásokkal. Ez a mechanizmus lehetőséget ad arra, hogy egy ideig távol tartsuk magunktól az érzelmi fájdalmat.
Drive
A „drive” kifejezést általában az ösztönös késztetésekre használják, amelyek a cselekedeteinket irányítják. Freud szerint ezek az alapvető ösztönök – mint például az éhség, szexualitás vagy az agresszió – hajtóerőt adnak a viselkedésünknek. Ezek a belső késztetések meghatározzák a céljainkat és a motivációinkat, és nagy szerepük van a pszichológiai fejlődésünkben.
Imprinting
Az imprinting, vagy magyarul bevésődés, egy olyan jelenség, amely során az újszülöttek – legyenek akár állatok, akár emberek – az első tapasztalataik alapján maradandó kötődést alakítanak ki. Például a kislibák az első mozgó tárgyat, amit születésük után látnak, anyjuknak tekintik, és követik. Emberek esetében is hasonló folyamatok játszódhatnak le, különösen a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásakor.
Ezek a fogalmak mind hozzátartoznak a pszichológia gazdag és összetett világához. Bár elsőre talán bonyolultnak tűnhetnek, ha megértjük a jelentésüket olyan szavak birtokában leszünk, amelyekkel könnyebb leírni és kifejezni a belső folyamatainkat.
Nyitókép: Westend61/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 5 podcast, amit érdemes hallgatnod, ha érdekel a pszichológia
- Gökotta és társai – különleges kifejezések a természet szótárából
- Keretezd át a boldogságot, hogy boldogabb legyél
