Eláruljuk, hogy miért jobb, ha leszoksz róla!
Még szinte ki se nyitottad a szemed, de már pörgeted a közösségi médiát? Rossz hírünk van: ez az agy számára kifejezetten mérgező hatású!
A testi-lelki egészségünkkel foglalkozni ma már nem számít újkeletű dolognak, egyre többen ismerik fel, hogy minden összefügg mindennel, ebből kifolyólag pedig van egy csomó dolog, amit nem lehet büntetlenül csinálni.
„Agyatlan” szokások
Mivel azt viszonylag kevesen helyezik fókuszba, hogy az aggyal sem árt néha „törődni”, így azzal sem biztos, hogy mindenki tisztában van, hogy mivel tud ártani neki. Pedig számos olyan, akár jelentéktelennek tűnő tevékenység van, amivel mérgező csapást viszel be az agyadnak. Ezek közé tartozik a tartósan kevés alvás, a rendszeres fülhallgató használat, különös tekintettel a szó szerint dobhártyát sértő hangerővel, a túl sokáig tartó monitor előtt ülés vagy TV nézés, a nagymértékű cukorfogyasztás… és még hosszasan lehetne folytatni a sort. A mérgező szokások között ráadásul van egy mostanában igencsak elterjedt, és szinte öntudatlan, de rögzült szokás, amelyet az agy jólétének érdekében el kellene kerülni: a közösségi felületek reggeli monitorozása kifejezetten káros az agy számára.
„A közösségi média színes, „szagos”, emiatt esztétikus, és vonzó. S mint ilyen, fokozza agyunk dopamintermelését, ezért nehezen állunk ellen neki” – mondja Emily McDonald, idegtudós. De a magyarázatnak van egy összetettebb oldala is: „Tudományos értelemben „jutalom-előrejelzési hibáról” beszélünk, vagyis lényegében az agyunk „jutalmat” észlel, amikor előrejelzési hiba történik, vagyis amikor a tényleges jutalom eltér attól, amit a dopamin neuronok előre jeleztek. Ha a vártnál nagyobb jutalom következik be, akkor a dopaminválasz növekszik. Tehát minden alkalommal, amikor görgetjük vagy frissítjük hírfolyamunkat, új, ösztönző és kiszámíthatatlan tartalmat látunk és akárcsak a kaszinó játékgépeinél, a jutalmazó végkimenetelhez kapcsolódó kiszámíthatatlanság növeli a dopamin termelését. Ez pedig egyértelműen a szokások kialakulásához, rögzüléséhez vezet”.
Az ember társas lény, akinek emberi kapcsolatokra van szüksége. A közösségi oldalak pontosan ezt kínálják számunkra, ami egy kicsit csapdahelyzet is, hiszen azzal, hogy minden ismerősünk, vagy ismeretlen életét látjuk, kicsit úgy érezzük, hogy annak részesei is vagyunk, tudjuk, hogy mi történik velük, azaz olyan, mintha elmesélték volna nekünk. Ha hozzászólunk a poszthoz, érkezik rá reakció, és ezt lehet húzni jó ideig, vagyis a „párbeszéd” fenntartásával azt érezhetjük, hogy a kapcsolatainkat is ápoljuk.
Miért káros ez, különösen reggel?
Lehet, hogy már annyira rutin nálad ez a szokás, hogy fel sem tűnik, hogy az első, ami után ébredéskor nyúlsz a telefonod. De hogy miért is káros ez reggel? „Amikor reggel felébredünk, az agyhullámok erősebbek, és agyunk jobban befogadó állapotban van. Tehát ebben az agyilag friss időszakban „elfogyasztott” tartalmak sokkal nagyobb hatást gyakorolnak a mentális állapotunkra. S mivel ez a reggeli szokás növeli a dopaminszintet, az agyat nagyobb figyelemeltelésre hajlamosítja, ami kihat a nap további részére is” – fogalmaz a szakember. Vagyis, ha ezzel kezded a reggelt, akkor a nap további részében is sokkal jobban hagyod az agyad elkalandozni, ami teljesen logikus, hiszen ha reggel „belecsöppentél” valamelyik ismerősöd történetbe vagy egy hírfolyamba, akkor tudni akarod a későbbiekben is, hogy áll a helyzet. Ha pedig te magad is véleményt nyilvánítottál, akkor folyamatosan jelezni fogja a telefonod az újabb hozzászólásokat, így a napodra komoly hatást gyakorol az egész. Az egész tulajdonképpen ugyanolyan ördögi kör, mint a vércukorszint-ingadozás: ha reggel cukros étellel indítod a napot, az megemeli a vércukorszintet, ami a nap folyamán cukoréhséghez vezet.
De ezen túlmenően is vannak az agyra nézve káros hatásai a reggeli közösségimédia-fogyasztásnak, ugyanis azáltal, hogy már reggel ennyi információ befogadására késztetjük, teljesen túlingereljük. Egy a Samsung által végzett átfogó tanulmány szerint ez a túlingerlés komoly hatással van a koncentrációs képességre, egészen konkrétan az elmúlt években a figyelmünk nagyon sokat romlott.
Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy ez a reggeli tevékenység sokaknál pszichológiai szorongást is okoz, ami a mentális egészség romlásához és akár depresszió kialakulásának kockázatához is vezethet. Több felmérés is foglalkozott vele, hogy azok, akik napi három, vagy annál több órát töltenek a közösségi oldalakon, nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a depresszió és szorongás kockázatainak. S bár ez most sokadrangúnak tűnhet, de azért érdemes magunkban feltenni a kérdést, hogy miközben három óránk elmegy ezzel a napból, mennyi mindenre mondjuk azt, hogy nincs rá időnk?!
A folyamat bármikor visszafordítható
Sokan úgy gondolják, hogy ez a reggeli „rutin”, annyira az életük szerves része, hogy már változtatni sem tudnának rajta. Pedig a változás sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk, hiszen senki nem tart fegyvert a fejünkhöz, hogy a mobiltelefonnal aludjunk, ez mindenkinek a saját döntése. Ennél fogva tehát az első és legfontosabb lépés, hogy soha ne legyen melletted vagy abban a szobában a telefon, ahol alszol! De az is kézenfekvő ötlet, hogy kikapcsolod az értesítéseket éjszakára vagy egyszerűen lenémítod a telefont.
Ne álltasd magad azzal, hogy ha nincs melletted a telefon, akkor megáll az élet, pontosan tudod te magad is, hogy ez nem így van! Természetesen vannak olyan helyzetek (pl. betegség, családi gondok) amikor elkerülhetetlen, hogy kéznél legyen a készülék, ha hívnak, de az értesítéseket ilyenkor is simán kikapcsolhatod.
Ráadásul az alvási ciklusodat is megzavarja a folyamatos agyi készenlét, hiszen ha pittyeg melletted a telefon, akkor nem tudhatod, hogy most éppen fontos, vagy egy kéretlen, automatikus reklámüzenet jött. Ha semmilyen élethelyzet nem teszi szükségessé, akkor telefon nélkül aludj, reggel pedig az első dolgod az legyen, hogy kinyitod az ablakot, beszívod a friss levegőt és átgondolod a napodat. Reggelizz egészségesen, és inkább koncentrálj a saját feladataidra mások életének böngészése helyett.
Forrás: vogue.com
Nyitókép: Leo Patrizi/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
