A biológus végzettségű lány olyan apró állatkákat alkot, amik kisebbek, mint a körmünk.
Sándor Fannit már gyerekkorában lenyűgözték az apró figurák. Hatéves kora óta épít pici maketteket fogpiszkálóból, gyertyaviaszból és papírból. Ezekből az összetevőkből készült el legelső miniszobra is, egészen fiatalon. Az 1:12-es arányban megalkotott, két ujjunkkal közrefogható miniatűrök készítését egy az egyben külföldi oldalakról tanulta meg az évek során, mivel itthon kevesen foglalkoznak ilyesmivel. „Nálunk Magyarországon nem nagyon találni olyat, aki 1:12-es miniatűröket készít, az interneten találtam rá erre a formára, már bőven huszonévesen. Teljesen lenyűgöztek!” – nyilatkozta nemrég a Colossal nevű külföldi magazinnak.
Mivel Fanni biológusként végzett, igyekezett ezt a tudományt is beépíteni a művészetébe. A kenyérdarabkából kimászó egeret, vadkacsa családot, fiókáit etető madarakat és apró gyíkokat a lehető legrészletesebben kidolgozta, hogy szinte teljesen ugyanolyanok legyenek, mint élő megfelelőjük. A darabok elkészítésének időtartama lehet egy-két nap, de akár két hét is. A fiókáját etető vörösbegy mamához tartozó kis fészket például három napon át készítette.
Az alkotási folyamat sokrétű: miután összegyűjt néhány fényképet és rajzot az adott állatkáról, készít egy vázlatot róla, megszületik egy prototípus, majd következik az összeállítás. A már meglévő formákhoz a művész tű végű és dombornyomásos eszközöket alkalmaz, a részletesebb alakokat pedig polimerből és huzalból alakítja ki. Miután az apróságokat magas hőfokon kisütötte, néhány dolgot még finomít rajta, kifesti őket és ha szükséges felragasztja a tollakat, a prémet vagy épp a pikkelyeket.
Fanni lenyűgöző munkáját már nemzetközi szinten is elismerik: 2016-tól a Miniatűr Kézművesek Nemzetközi Céhének is tagja.
Forrás: thisiscolossal.com
Nyitókép: @fanniminiature/Instagram
