Aki gyorsan sétál, boldogtalan? A kutatók legalábbis ezt állítják…

A szakemberek azt mondják, párhuzamot lehet vonni az állandó rohanás és a mentális problémák kialakulása között. Szóval lehet, hogy hatékony, de mégsem túl szerencsés, ha egész nap rohansz A-ból B-be.

A kutatók ma már gyakorlatilag mindent vizsgálnak, szóval talán nem lep meg, ha azt mondjuk, hogy még a járásunkat is analizálják. Így jöhettek rá arra is, hogy jóval gyorsabban szedjük a lábainkat, mint a szüleink vagy a nagyszüleink tették. Egy tanulmány szerint 1 másodperccel gyorsabban teszünk meg 18 métert, mint az 1 évtizeddel korábban jellemző volt. És bár a séta „önmagában” jót tesz a (fizikai) egészségünknek, a szakemberek szerint a felturbózott sebesség arról árulkodhat, hogy a mentális állapotunk nem feltétlenül kiegyensúlyozott. Szóval, ha te is állandó rohanásban élsz, akkor talán érdekelni fog, hogy mit mondanak a kutatások.

Tempó felgyorsítva, külvilág kizárva

Az aktív életmód és a sétálás pozitív hatásával természetesen minden szakértő egyetért, ám egy 32 ország bevonásával végzett elemzésben megállapították, hogy a modern élet rákényszerít minket arra, hogy sose lassítsunk le. Ám ez felfokozott stresszhez vezethet, ami akár a szívünket is megviselheti. Richard Wiseman professzor és csapata megfigyelt 35 férfit és 35 nőt, hogy mennyi időbe telik, míg átkelnek az úttesten, miközben az egyik kezükben a mobiljukkal, a másikban pedig bevásárlószatyorral egyensúlyoznak. Arra a következtetésre jutottak, hogy amint plusz feladatok (mint például a telefonálással vagy a chateléssel) elvégzésére kényszerítettek valakit, ösztönösen azonnal rákapcsoltak a tempóra (mondhatni problémamegoldó-üzemmódra váltottak) és egyszerűen nem foglalkoztak többé magukkal, illetve azzal sem, mi zajlik körülöttük.

Szélsebesen robogunk a boldogtalanság felé?

Richard Wiseman segítségképpen össze is gyűjtött néhány olyan jelet, amelyek arról árulkodnak, hogy a saját boldogságunk érdekében egy kicsit le kell lassítanunk:

  • Túl gyorsan beszélsz
  • Úgy érzed, hogy sürgetned kell valakit, mert túl sokáig tart neki, hogy eljusson oda, ahova indult
  • Mindig te vagy az első, aki befejezi az étkezést
  • Frusztráltnak érzed magad, amikor mások miatt nem tudsz a megszokott tempódban haladni, megakadsz mögöttük
  • Ingerlékeny leszel attól, hogy akár csak egy órán keresztül is ücsörögsz, nem csinálsz semmit
  • Kisétálsz az éttermekből vagy a boltokból, ha meglátod, hogy egy kicsit is nagyobb a sor

Lassan járj, tovább érsz!

Bár a multitaskingra való képességet (vagyis azt, hogy egyszerre több feladat ellátására vagyunk képesek) általában hatalmas előnynek tartjuk, sajnos könnyű átesni a ló túloldalára. Minél inkább túlterheljük magunkat, annál több esélyünk van a hibázásra. Az irreális határidők miatt folyamatosan rohannunk kell, végeredményként pedig gyorsabban beszélünk és sétálunk. Ez pedig olyan stresszfaktort jelenthet, ami a legoptimistább esetben is csalódással és szomorúsággal járhat.

Forrás: Bright Side
Nyitókép: Marcos Paulo Prado/Unsplash

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: