Mit tanított nekünk Simone Biles visszalépése? A mentális egészségnél semmi sem fontosabb

A 24 éves tornászcsillag elképesztő bátorságról és erőről tett tanúbizonyságot, amikor mentális egészsége érdekében visszalépett az olimpiai szerepléstől.

Simone Biles mindössze 20 éves volt, amikor a Final Five, vagyis az amerikai női tornászcsapat tagjaként megnyerte a riói olimpia aranyérmét. A fiatal tornász azóta világszerte az egyik legismertebb olimpikonná vált, és már hónapokkal, talán évekkel a tokiói olimpia előtt kikiáltották az idei nyári játékok egyik legnagyobb esélyesének. Természetesen nem hírneve, hanem teljesítménye miatt. Hiszen minden jel arra utalt, hogy tovább gyarapítja az olimpiai éremgyűjteményét. Májusban még a történelemkönyvekbe is beírta a nevét, miután egy olyan gyakorlatot teljesített, amelyet előtte egyetlen nő sem mutatott még be versenyen.

„Sima lesz. Nem lesz olyan ellenfél, aki csatába szállhat vele az aranyéremért” – ilyen és ehhez hasonló véleményekkel volt tele a sajtó, illetve a közösségimédia-oldalak. Azonban eljött a csapatdöntő napja, ahol az elvárásokkal járó nyomás, a teher, amit hónapok óta a vállán cipel megtörte Bilest. Visszalépése ráébresztett minket, hogy a mindig tökéletesen teljesítő élsportoló, a legyőzhetetlen tornász valójában egy 24 éves fiatal, érző és sebezhető nő.

Önző? Inkább önzetlen döntés

Simone Biles úgy döntött, hogy a világ legnagyobb színpadán, több millió néző szeme előtt felvállalja emberi mivoltát és mentális egészsége érdekében visszalép az olimpiai szerepléstől. Bejelentése megosztotta az embereket. Habár sokan támogatták, a negatív kommentek is célba vették. Néhányan gyengének, mások önzőnek nevezték azt a lányt, aki az egész életét a sportnak áldozta. Kérdem én, ezek az emberek vajon tisztában vannak azzal, hogy a mentális egészség nem választás kérdése? Mintha a társadalom egy része elfelejtette volna, hogy fenntartása folyamatos munkát, törődést igényel. Csak elképzelni tudom – mivel, ahogy sokan mások, én sem voltam soha hasonló helyzetben –, ez milyen nehéz feladat lehet, amikor az ember egy olimpiára készül és azt hallja, nyernie kell. 

Valójában a tornászcsillag tette nem önző, éppenhogy önzetlen volt. Biles tudta, hogy a mentális egészségének állapota miatt nem tud olyan teljesítményt nyújtani, amit szerinte hazája és csapattársai megérdemelnének. Mert a sport nemcsak emberfeletti fizikai, hanem szellemi erőt is igényel. Ha valaki nincs ott fejben, akkor az az eredményén is meglátszik. Ki tudja, mi történt volna, ha a négyszeres olimpiai bajnok tornász úgy áll oda a következő szerhez, hogy a mentális egészsége miatt eluralkodik rajta a bizonytalanság. Lehet, hogy semmi, és meg sem látszott volna a teljesítményén. Viszont az is előfordulhatott volna, hogy rosszabban teljesít és ezzel veszélybe sodorja az amerikai csapat éremesélyeit. Ehelyett átadta helyét Sunisa Lee-nek, akivel a válogatott megszerezte az ezüstérmet. Ne felejtsük el azt sem, hogy milyen veszélyes sport a torna. Ha Biles úgy vállalta volna be a következő szert, hogy nem koncentrál, könnyen sérüléssel végződhetett volna a történet. De erre már sosem kapunk választ. Nem véletlenül mondják, hogy a sportban feleslegesek a „mi lett volna, ha..” kezdetű mondatok. Mindenesetre Biles helyesen cselekedett, amikor úgy döntött, hogy saját magáért és másokért is hátrébb kell lépnie.

„Mi is csak emberek vagyunk”

Biles később bevallotta, nem bízik magában úgy, mint régen. Már nem lel örömöt a sportban. „Azt akartam, hogy ez az olimpia rólam szóljon” – mondta a Washington Postnak. „Idejöttem és úgy éreztem, még mindig másokért csinálom. Megszakad a szívem, hogy egykor szerettem tornázni, de ezt elvette tőlem az, hogy más emberek kedvében járjak.” Biles ezzel csatlakozott azon élsportolók csoportjához, akik az elmúlt időszakban kiálltak, felszólaltak a mentális egészség fontossága mellett. „Sajnálom. Tudom, hogy néhány embert cserben hagytam. Nem okoz gondot, hogy ezt a beismerjem. De a nap végén mi is csak emberek vagyunk. Van, amikor vissza kell lépned egyet. Nem akartam semmi hülyeséget csinálni. Ez az olimpia, a világ legnagyobb sporteseménye, amelyen, ha nem száz vagy százhúsz százalékot teljesítesz, megsérülhetsz” – mondta Biles. „Meg kell védenünk az elménket és a testünket ahelyett, hogy csak odamegyünk és azt tesszük, amit a világ elvár tőlünk.” 

Forrás: Washington Post, The Lily
Nyitókép: Laurence Griffiths/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked: