Stresszelsz vagy hatalmába kerített a szorongás? A mentális egészséged szempontjából nem mindegy melyikkel kell szembe nézned

Sokszor érezhetjük, hogy a napi problémák leterhelnek, azonban azt már kevesebben tudjuk, hogy ez mikor jelent egy egyszerű stresszfaktort, és mikor vált ki belőlünk komoly szorongást. Mutatjuk a különbségeket és egy lehetséges megoldást is.

Az általános jóllét, azon belül is a mentális egészség, az elmúlt évek alatt hétköznapi témává vált sokak számára, így ma már nem lepődünk meg, ha valaki arról beszél, hogy folyamatosan szorong valami miatt, vagy a kiégés szélén áll. Viszont annak ellenére, hogy beszélünk az érzéseinkről, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban helyesen azonosítjuk be őket. Az egyik leggyakrabban összetévesztett érzelempár pedig a stressz és a szorongás. Bár a kettő valóban sok közös vonással rendelkezik, ahhoz, hogy tudatosan odafigyelhessünk a lelki egészségünkre, fontos különbséget tenni a kettő között.

Külső vs. belső feszültség

Pablo Vandenabeele, a mentális egészség szakértője szerint, a két érzelem sok hasonlóságot mutat, illetve hasonló tüneteket is produkál, mint a fejfájás, nyugtalanság vagy alvási nehézségek, viszont van néhány sajátosság, ami alapján egyértelműen elkülöníthető a kettő. Az egyik ezek közül, hogy míg a stressz minden minket érő megpróbáltatás természetes velejárója, addig a szorongás alapja nem egy külső behatás, hanem a belső feszültség felhalmozódásából alakul ki. Így tehát, ha úgy érezzük, hogy meglepően idegesek vagyunk valami miatt, anélkül, hogy még bármi történt volna, illetve még sosem voltunk hasonló helyzetben, akkor valószínűleg már egy tartós belső szorongásról van szó.

Eseményhez kötött vs. folyamatos készenléti állapot

Ha a tüneteket nézzük, akkor a legegyszerűbb módja, a tényleges érzés beazonosításának, ha megfigyeljük az időtartamát. Míg a stressz egy konkrét eseményhez kötött, addig a szorongás egyik fő jellemzője a folyamatos aggodalom, még akkor is, ha már nem ér minket közvetlen stresszhatás. Ha például azt tapasztaljuk, hogy egy hosszas projekt befejezése után hatalmas kő esik le a szívünkről, akkor valószínűleg csak stresszről volt szó. Azonban, ha a stresszes állapot egy adott helyzet vagy probléma befejeztével is tovább fennmarad, akkor már sima stressznél többről beszélünk. Azt még fontos észben tartani, hogy bár a mindennapi halmozott stressz akár szorongáshoz is vezethet, az már korántsem jellemző, hogy ebből tartós, akár krónikus szorongás alakuljon ki.

Két kérdéses check-list, hogy mit is érzel valójában:

1. Kiváltja valami belőlem ezt az érzést?

Elsőnek azt kell eldöntenünk, hogy valami konkrét helyzet vagy esemény miatt érzünk-e úgy, ahogy. Ha például egy fontos megbeszélés előtt állunk, vagy épp késésben vagyunk, akkor minden bizonnyal csak stresszt élünk meg. Ha viszont nincs a közeljövőben beazonosítható tényleges „veszélyforrás”, akkor generalizált szorongásról beszélünk, aminek nincs tárgya és az egész életünket hatalmába kerítheti. Míg a stressz valójában reakció egy szituációra, addig a szorongás inkább egy belső lelkiállapot.

2. Mióta tapasztalom ezeket az érzéseket?

Gondolkodjunk el azon, hogy mikor jelentek meg először az érzéseink. Ha a negatív tünetek olyan gyorsan elmúlnak, ahogyan jöttek, akkor ismét valószínű, hogy stressz áll a háttérben. Ha viszont a tünetek még akkor is jelen vannak, amikor a stresszhelyzet már megszűnt, akkor szorongással küzdhetsz.

Feszültségoldás az otthonod kényelméből

A stresszre és szorongásra tekinthetünk úgy is, mintha egy tőből fakadnának, csak míg a stresszt általában komolyabb lelki energiák mozgosítása nélkül is képesek vagyunk kezelni, addig a szorongás már sokkal komolyabb megoldási stratégiákat igényel és szakértőre is szükség lehet a teljes megoldáshoz. Ami mindkét helyzetben segítségünkre lehet,  azok a különböző relaxációs technikák. Egy otthon is könnyen kivitelezhető formája ennek, a progresszív izomrelaxáció. Aminek a célja a testi érzetekre való fókuszálás, az izmok összehúzásával majd elernyesztésével. Ez segít visszairányítani minket a fejünkből és a kusza érzelmeinkből, ahol gyakran nem találjuk a kontrollt, a testi érzetek szintjére, ahol viszont, ennek a technikának köszönhetően, uralni tudjuk a kortizolszintünket. A progresszív izomrelaxáció 15 percet igényel és a következő videó segítségével bárki bárhol elvégezheti.

Nyitókép: Lourdes Balduque/ Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: