Az RTL Klub híradósa ezúttal egy gyermekeknek szóló kötetet adott ki a kiadója, a Libertine gondozásában. A KÖNYVnyERŐ célja, hogy játékos feladatok segítségével megszerettesse az irodalmat és a kötelező olvasmányokat a 9-12 éves korosztállyal.
Újabb kötettel jelentkezett Szabados Ági, ám a Libertine Könyvkiadó legújabb műve nem a felnőtteknek, hanem a 9-12 éves korosztálynak szól. A KÖNYVnyERŐ címet viselő olvasónapló célja, hogy kreatív feladatok és rejtvények segítségével megszerettesse az irodalmat az általános iskolásokkal. Az RTL Klub híradósa régóta álmodozott már egy kifejezetten gyerekeknek szóló kötetről, hiszen úgy érezte, a Nincs időm olvasni elnevezésű kihívása kapcsán a felnőtteket sikerült elérnie. „Az elmúlt években a NIOK és a közössége által rengeteg ember vált könyvmollyá. A 9-12 éves gyermekek azonban nem aktív Facebook-felhasználók, nem ismernek a televízióból. Így az olvasásnépszerűsítő projektjeim kevésbé jutnak el hozzájuk – legfeljebb a szüleiken keresztül.”
A felső tagozatosok átka
Azt mondja, szeretett volna alkotni valamit, ami kifejezetten nekik szól: 2020 nyarán eszébe jutott, mi lenne, ha egy olyan alternatív naplót adna ki, ami játékos módon segíthet feldolgozni a könyveket. Végső soron pedig olvasókká neveli őket. Ági szerint az általános iskola felső tagozata kritikus időszakot jelent a 9-12 évesek életében, hiszen a kötelező irodalmak valójában nem feltétlenül megfelelőek a korosztályukat tekintve, ezáltal a gyermekek elfordulhatnak a könyvektől. „Én éppen most olvasom Gárdonyi Géza ’Ida regénye’ című művét, és még számomra sem egyszerű a nyelvezete a sok kortárs szerző után” – vallotta be nevetve. „Elképzelésem sincs, hogy egy ilyen kaliberű szöveggel hogyan küzd meg egy tizenéves, annyit változott a szóhasználatunk azóta. Az általános iskolások azonban emiatt úgy érzik, az olvasás csak ilyen élmény lehet.”
TikTok vs. olvasás
Ági szerint óriási felelősség kiválasztani, milyen köteteket érdemes ebben a korban a gyermekek kezébe adni. Tehát a KÖNYVnyERŐ lapjain 22 olyan mű kapott helyet, aminek könnyebben fogyasztható a nyelvezete. Természetesen azzal is tisztában van, hogy ma már annyira sok impulzus éri a 9-12 éveseket (legyen szó akár a Netflixről, akár a médiáról), hogy nem egyszerű számukra izgalmas köteteket ajánlani. „De nem engedhetjük, hogy a következő generációk elhiggyék, az olvasás titka és csodája a TikTok-ra cserélhető.” – jelenti ki. „Meg kell tanítanunk nekik, milyen fantasztikus időtöltés is ez és nem a sznobizmusról, az irodalmi jártasságról szól. Ha pedig felnőnek, azt is megtudják, hogy a könyveknek akár terápiás hatása is lehet.”
A Ragacs-tengertől a grundon át az egri várig és tovább
A Libertine Könyvkiadó és Könyvesbolt alapítója úgy gondolja, ő maga egyfajta kiváltságos helyzetben volt tiniként, ugyanis éppen 12 éves volt, amikor megjelent J. K. Rowling „Harry Potter és a bölcsek köve” című regénye, ami megváltoztatta az életét. „Hihetetlenül szerencsés vagyok, mert ennek köszönhetően megszerettem az olvasást. Ezt az érzést, élményt szeretném átadni másoknak is.” Ági a KÖNYVnyERŐben szereplő 22 művet tanárok segítségével választotta ki, akik egyébként a NIOK közösségének aktív tagjai. „Olyan emberek véleményét kértem ki, akiknek hozzám hasonlóan szívügyük az, hogy megszerettessék az olvasást a környezetükkel, illetve amellett, hogy oktatók, szülők is.”
A KÖNYVnyERŐ utópiája
Ágitól azt is megtudtuk, hogy bár mindenki szabadon javasolhatott feldolgozandó könyveket, ahhoz azért ragaszkodott, hogy két kötelező irodalom (A Pál utcai fiúk Molnár Ferenctől és az Egri csillagok Gárdonyi Gézától) bekerüljön a listába. „Így nem egyedül kell megküzdeniük ezekkel a kötetekkel.” Ági reméli, hogy ezek a klasszikusok a KÖNYVnyERŐnek hála kevésbé számítanak majd mumusnak a jövőben és a gyermekek meglátják bennük a szépséget. (Azt azért kiemeli, a Vígszínház musical előadásának köszönhetően szerencsére a Pál utcai fiúkkal egy kicsit egyszerűbb volt a dolguk.)
„Az az utópisztikus vágyam, hogy a tanárok az iskolákban is ajánlják a KÖNYVnyERŐt a diákjaiknak, esetleg a gyerekek úgy menjenek vissza idén ősszel az osztályukba, hogy arról mesélnek a társaiknak, ezzel az olvasónaplóval töltötték a nyarukat.”
Libériusz, az irodalom Pókembere
Ági elképzelése az volt, hogy iszonyatosan kreatív feladatokat készítsenek minden műhöz: ám mégsem munkának, inkább jutalomjátéknak élték meg az összeállítás időszakát. A kérdéseket a tanárok gyermekei tesztelték is. A megoldásokat viszont kihagyták a kötetből: az a céljuk, hogy a fiatalok átbeszéljék a szüleikkel azt, amire nem tudják a választ. „Azt pedig már a szerkesztővel, Kemény Katával közösen álmodtuk meg, hogy legyen egy narrátor, aki egységessé teszi az olvasónaplót és kommunikál a gyerekekkel.” Ő lett Libériusz, a látszólag hétköznapi 12 éves kisfiú, akinek van egy szuperképessége. Bele tud bújni a könyvekbe, és el tudja kísérni a szereplőket a kalandjaikra. „Szerintem sok múlik a mesélőn. Olyan valakit szerettünk volna, aki a saját nyelvükön szól a tizenévesekhez, ezért sem lettem én az. Rengeteget gyúrtuk a személyét, felépítettük a világát. Azért nem kislány karakter lett, mert ahhoz a fiúk nehezebben tudtak volna kapcsolódni.” Ági elárulta, azt tervezi, hogy Libériusz később kap egy önálló mesét is, mert a munka végére teljesen beleszerettek ebbe a különös szupersrácba. Sőt, valamilyen formában a Libertine Könyvesboltban is megjelenik majd – hiszen a nevét többek között az üzletről kapta.
Összefogás az irodalomért
De nemcsak a tanárok és Libériusz siettek Ági segítségére a napló elkészítésben, hanem több olyan ismert személy is, akire a 9-12 éves korosztály felnézhet. A KÖNYVnyERŐ oldalain többek között Bánki Beni, Dallos Bogi, Puskás Peti és Viszkok Fruzsi is beavatják a gyermekeket abba, miért is ragadta őket magával az irodalom világa. Viszkok Fruzsival például évek óta ismerik egymást, az olvasás népszerűsítése pedig közös pont kettőjük életében. „Nagyon örültem Ági felkérésének, mert én is fontosnak tartom azt, hogy minél fiatalabb korban megszeressék a gyermekek a könyveket. Egyetértek abban, hogy sok esetben az irodalomórák és a kötelező olvasmányok pontosan ennek az ellenkezőjét érik el” – emelte ki Fruzsi.
A jövő olvasói
„Szerencsére engem az olvasás már egészen kicsi koromtól kezdve elkísért. A Harry Potter-generációhoz tartozom, a sorozat első része tett könyvmollyá. Én voltam az a diák, aki a nyári szünetben is folyamatosan otthon ült és falta a regényeket. A lelkesedésem pedig azóta is kitart.” Fruzsi azt vallja, a mai tizenévesek számára már furcsa az, hogy hosszú ideig egy dologra koncentráljanak, ezzel kapcsolatban kell érzékenyíteni őket. Mindennek ellenére egyáltalán nem borúlátó, a saját közösségén is egyértelműen azt tapasztalja, hogy az olvasás népszerűsége felfelé ível. „Abszolút bizakodó és pozitív vagyok ebben a kérdésben.”
Nyitókép: Szabados Ági
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- „Olyan, mintha megvalósult volna a könyvtár és a könyvesbolt fúziója” – Szabados Ági a Libertine Könyvesbolt megalapításáról mesélt
- „A lényem egy részét jelentik a könyvek.” – A tíz kicsi könyv blog szerzőjével, Balanyi Daniellával beszélgettünk
- „Az olvasásban is tudatosságra van szükség” – Szabados Ági a Nincs időm olvasni kihívásról mesélt
