Számtalan kiváló alkotást megihlettek már az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei. Hozunk közülük néhányat, amelyet érdemes meg- vagy újranézni október 23-án.
Lehetetlen vállalkozásnak bizonyulna összegyűjteni mindazon művek listáját, amelyek ’56-nak állítanak emléket. Rengeteg kiváló alkotás született határainkon innen és túl is, legyen szó kis- vagy nagyjátékfilmről, dokumentumfilmről vagy akár musicalről, s akkor még csak és kizárólag a vizuális művészetet vettük górcső alá. Nem kíséreljük hát meg maradéktalanul bemutatni a magyar filmipar forradalmi művészetét, inkább csak egy kis kedvcsinálóként hozunk néhány kihagyhatatlan klasszikust olvasóinknak, amik jó programot jelenthetnek ezen a jeles, ámde kissé borús napon.
Szabadság, szerelem (2006)
Premierjének évében nem véletlenül döngetett nézettségi rekordokat ez a film a magyar mozikban. Olyan színészeket vonultat fel, mint Dobó Kata, Fenyő Iván, Csányi Sándor vagy Gesztesi Károly, míg a történet egyik fő szálát adó vízilabdás vonalat olimpiai bajnok pólósaink jegyzik. A művészeket ugyanis nem más készítette fel a szerepekre, mint Benedek Tibor és Fodor Rajmund, a legendás melbourne-i olimpiai elődöntőt felidéző jelenetekben pedig olyan kiváló sportolók személyesítik meg az orosz játékosokat, mint Kiss Gergely, Székely Bulcsú vagy Szécsi Zoltán.
1956. Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, az ’56. novemberi melbourne-i olimpiára készülnek. De a történelem alaposan összekavarja a terveiket…
A szabadság vihara (2006)
Nem a Szabadság, szerelem című alkotás az egyetlen, amely a vízilabdát hívta segítségül az ’56-os események felidézéséhez. A melbourne-i olimpia legendássá vált véres ütközete, a szovjet-magyar pólómeccs – egészen pontosan az egész világot bejárt fotó Zádor Ervin sebesült arcáról – Hollywoodot is megihlette. A dokumentumfilm mögé nem kisebb nevek sorakoztak fel Andy Vajna mellé producerként, mint Lucy Liu és Quentin Tarantino.
Miközben Magyarországon egy kis nemzet magára hagyatva vívja szabadságharcát a hatalmas Szovjetunióval szemben, az 1956-os Melbourne-i olimpián a szovjet és a magyar vízilabda válogatott a medencében csap össze. A kint lévő sportolók bár nagyjából ismerik az itthon történteket, de szeretteikről, barátaikról, az itthon hagyottakról nem tudnak semmit. A magyar csapat tagjai ebben a pattanásig feszült helyzetben szállnak a vízbe, hogy a szovjet válogatottal megmérkőzzenek. Az első pillanattól szinte forr a víz a medencében, és az utolsó perc az, amikor egy magyar játékos vére megfesti a vizet. Hogyan történt mindez? Erről mesélnek a játékosok mind két oldalról, és az 56-os magyar forradalom történetét is nyomon követhetik a nézők.
Eldorádó (1988)
Ugyan inkább a személyes történet háttereként jelenik meg az Eldorádóban az ’56-os forradalom, ez volt az első film, amely már cenzúra nélkül, archív felvételek felhasználásával mutathatta be az utcai harcokat. A korabeli képsorok beillesztése miatt is vált fekete-fehérbe a végén az Eldorádó, amely ezzel a gesztussal szimbolizálja, hogy ’56-tal lealkonyult a kapitalista Monorik élete, és utána már egy más világ, a kádárizmus pangó és szürke hétköznapjai következtek.
1945. Teleki tér. A piac királya, Monori Sándor új lendülettel lát munkához. Most, hogy lánya, Marika hazajött Bécsből és fiú unokát szült neki, van értelme az életének. Először a vejétől szabadul meg két marék aranyért, majd Marikától, a lányától szabadul meg, hogy csak az övé lehessen a kis Imi, akit ő akar felnevelni a feleségével. Az ötvenes évek nem kedveznek az üzletnek, de a mi Monorink tudja, hogy „akinek aranya van, annak mindene van”. Nem ugrál, inkább kivár…
Szamárköhögés (1987)
Gárdos Péter filmje különleges a maga nemében azzal, hogy gyerekszemszögből közelíti meg a forradalmat, saját – és baráti körének – ’56-os élményeire építkezve. Nem a forradalom hőseiről forgatott filmet, hanem azokról a hétköznapi, félős kispolgárokról, akik a lakásukban begubózva, a rádióra tapadva élték át a forradalom napjait. Aki szereti Woody Allen humorát, az szereti majd a Szamárköhögést is.
1956 októberében egy reggel egyetlen gyerek sem ment iskolába. Apa, anya és nagyi Tomival és Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit. A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs iskola, a felnőttek megzavarodtak. Gárdos Péter nem a forradalom hőseiről forgatott filmet, hanem azokról a hétköznapi, félős kispolgárokról, akik a lakásukban begubózva, a rádióra tapadva élték át a forradalom napjait.
Szerelem (1971)
A magyar filmtörténet egyik leggyönyörűbb alkotása, amely az élet legfontosabb kérdéseit állítja középpontba: a szerelmet, a halált és a túlélést. Egy nagyon intim világba csöppen a néző, az anyós hálószobájába, ahonnan egyszerre marad távol, mégis szűrődik be a külvilág borzalma. Törőcsik Mari, Darvas Lili és Darvas Iván neve garancia a minőségre, és érdekesség, hogy a főszerepet játszó Darvas Iván a forradalomban való részvétele miatt nemcsak a vásznon, de a való életben is ült börtönben.
Az ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet.
+1. A tanú (1969)
Bár szigorúan véve A tanú nem ’56-os film, Pelikán elvtárs ki nem maradhatna a listánkról. Bacsó Péter szatírája igazi kultuszfilmmé vált, amelynek zseniális mondatait ma is előszeretettel idézik még azok is, akik csak hiú ábrándok voltak a film elkészültekor. A bemutatását körüllengő kálvária nem ismeretlen senki számára, 2019-ben viszont megjelent a film digitálisan felújított, na és cenzúrázatlan változata, amely új színbe öltöztette ezt a legendás filmet.
Pelikán József hithű kommunista, aki végig harcolta elvbarátaival a vészterhes éveket. Győzelmük után, a személyi kultusz idején, gátőrként is elkötelezett munkát végez. Lecsap az orvhorgászra, akiről kiderül, régi barátja és harcostársa, Dániel Zoltán, aki jelenleg miniszter. Épp ez a kedves barát buktatja le akaratán kívül, amikor feketevágás miatt megjelenik a hatóság. Pelikán börtönbe kerül, ahonnan egyre magasabb beosztásba helyezik. Ő lesz a vidámpark, az uszoda, majd később egy narancstermelő gazdaság igazgatója. Természetesen mindez nem ajándék. Virág elvtárs minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit. És ez az egyszer el is érkezik, amikor Dániel Zoltánt koholt vádakkal letartóztatják…
Ha kedvet kaptál egy kis házi mozizáshoz az emléknap alkalmával, a listánkon szereplő legtöbb filmet online is megnézheted, a Nemzeti Filmintézet kínálatában!
Forrás: port.hu
Nyitókép: imdb.com
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Az ősz legjobban várt filmjei – 5 izgalmas mozipremier
- Sikersztorik a tengerentúlról – világhírű magyarok a film fővárosában
- 5 magyar vígjáték, amit mi biztosan megnézünk a Magyar Film Napján
