Az utóbbi években sajnos, több mint 4000 gyógynövény került a veszélyeztetett fajok listájára. A bioregionális személetmóddal azonban megkímélhetjük környezetünket, és újra kapcsolatba kerülhetünk a gyógynövényhasználat több ezer éves gyökereivel.
Bár a kifejezés újnak tűnhet, a bioregionális gyakorlat a gyógynövények gyűjtésének és felhasználásának legősibb módja. A globális kereskedelem előtt az emberek azt használták, amit a közvetlen környezetükben találtak. Ez megtanította a régi idők embereit arra, hogy a növények gyógyhatásain túl, sokkal szorosabb kapcsolatot ápoljanak az őket körbeölelő természettel. Ez a mély, tapasztalati tudás hálát ébresztett bennük, és kapcsolatot teremtett a földdel, és a növényekkel, amik nélkül nem tudtak volna boldogulni. A bioregionális megközelítés a globális kereskedelem etikátlanságának következtében, egyfajta válaszként született újjá, és terjed viharos sebességgel a gyógynövényszakértők és -felhasználók köreiben.
Ahogy a történelem során bővült a kereskedelem, úgy gyarapodtak az idegen kontinensekről származó gyógynövényekkel kapcsolatos ismeretek is. Ma már szinte végtelen lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy idegen kultúrák gyógynövényes gyakorlatait tanulmányozzuk és tapasztaljuk meg. Azonban a gyógynövénypiac bővülése megterheli a növényállományt, és csökkenti a gyógynövényes gyakorlatok fenntarthatóságát. A bioregionális módszer egy olyan gyakorlat, ami által újra kapcsolatba kerülhetünk a gyógynövényhasználat több ezer éves gyökereivel.
Mi a bioregionális gyógynövényhasználat?
Ez egy olyan gyakorlat, ami arra törekszik, hogy a gyűjtő szorosabb kapcsolatba kerüljön az őt körülvevő természeti világgal, és a helyi gyógynövények gyűjtésével és használatával javítsa az ágazat fenntarthatóságát. A bioregionális nézetek szerint a növények magukban hordozzák azt a bölcsességet, ami által képesek megválasztani a számukra legideálisabb környezetet a növekedéshez. Így nem véletlen, hogy bizonyos gyógynövények csak bizonyos régiókban képesek nagy állományokat alkotni. A közvetlen környezetünkből származó növények felhasználásával nemcsak mélyebb kapcsolatot alakíthatunk ki a természettel, de jobban megérthetjük a helyünket is az élet hálójában.
Hogyan ültessük át a mindennapokba a bioregionális módszert?
A módszer elsajátításával olyan etikai döntések mellett köteleződünk el, amik jó hatással vannak a környezetre. Ez ugyanúgy vonatkozik a gyógynövényekre, illetve a gyógynövényes készítményekre, amik más régiókból kerülnek forgalomba. A bioregionális gyakorlat során mindig győződjünk meg arról, hogy helyben nőtt vagy termesztett gyógynövényt használunk, és csak akkor forduljunk idegen országokból érkező termékekhez, ha annak biztosan nincs lokális alternatívája. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy egy bioregionális gyógynövényszakértő soha nem fog más régióból érkező növényekkel dolgozni. Inkább azt jelenti, hogy mérlegelni fogja, milyen láthatatlan árat fizet a messziről érkező készítményekért, illetve azok mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, vagyis hogy döntései milyen hatással vannak a környezetére.
Mit jelent a bioregionális gyakorlat az emberek számára?
Ez a módszer megköveteli mindenkitől a tanulást. Ez egy izgalmas kihívást jelenthet, hiszen túl kell lépni a szakkönyvekből elsajátított tudáson, és bővíteni kell azt tapasztalati ismeretekkel is. A gyógynövényszakértő azon túl, hogy megtanulja, melyik növény milyen esetben hasznos, a növény szövetségeseként, annak egy mélyebb megértésére törekszik, és felelősséget vállal a környezetéért, és ez által az egész bolygóért. Ha nincs lehetőség arra, hogy a gyógynövényeket mi magunk termesszük, akkor keressünk fel olyan forrásokat, esetleg kisvállalkozásokat, ahol az előbb leírt eszmék szerint dolgoznak. Az ilyen pici, lelkiismeretes vállalkozások támogatása növeli az ágazat sokszínűségét, és fokozza a fenntarthatóságot.
Mit jelent a bioregionális gyakorlat a növények számára?
Az utóbbi évtizedekben fokozatosan nőtt a gyógynövények, és a gyógyhatású készítmények iránti érdeklődés, és ezzel párhuzamosan bővült a kereskedelem. Ez a változás hatalmas nyomást gyakorolt a növényállományra világszerte. 2002-ben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete tanulmányt tett közzé a gyógynövények termesztéséről és gyűjtésének hatásairól. Az eredmény elszomorító volt, ugyanis a felmérések alapján világszerte több mint 4000 gyógynövényfaj került fel a veszélyeztetett fajok listájára. Azok a gyógynövények, amik viszonylag kicsi állománnyal, illetve specifikus környezeti igénnyel rendelkeznek, nem tudják kiszolgálni a világméretű keresletet. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a természet bővelkedik gyógynövényekben, előfordulhat, hogy a megugrott kereslet miatt a populáció véglegesen kimerülhet, ami sebezhetővé teszi a környezetet, és természeti katasztrófákhoz vezethet.
Akár gyógynövényszakértők vagyunk, akár laikus végfelhasználók, a döntéseinkkel hatással vagyunk a természetre. Ha képesek vagyunk a bioregionális gyakorlatot elsajátítva a helyi gyógynövényeket előtérbe helyezni, azzal tehermentesíthetjük a növényállományt, beleértve a veszélyeztetett fajokat is. Ha szoros és folyamatos kapcsolatot ápolunk a környezetünkkel, akkor a saját szemünkkel észlelhetjük egy-egy faj populációjának változásait is. Tudatos döntéseinkkel pedig elköteleződhetünk egy fenntarthatóbb jövő mellett.
Nyitókép: Annie Spratt/Unsplash
