Az újév kapujában nemcsak a céljainkat érdemes megfogalmazni, hanem ajánlott egy mentális nagytakarítást is végezni, amikor a minket már nem szolgáló hiedelmektől megszabadulunk.
Carl Gustav Jung analitikus mondta: „Mindaddig, amíg a tudattalan tudatossá nem válik, a tudatalatti fogja irányítani az életed, és te sorsnak fogod hívni.” Mentális minták, hiedelmek hálójában élünk, melyeket, ha nem ismerünk fel, a felelősséget mindig a külvilágra fogjuk tolni. Nincs ez másként a pénzügyek terén sem. A bőség- vagy szegénységtudat egy általunk kreált állapot, attól függően, hogy mit vélünk valósnak magunkra vonatkoztatva. Azt gondoljuk, hogy megérdemeljük az anyagi biztonságot, a bőséget? Vagy esetleg generációk óta hordozzuk a mintát, hogy a mi családunk, mióta világ a világ, szűkölködött? A gondolatok teremtő erejét egyre többen felismerik és azt is, hogy ennek segítségével fokozatosan átalakítható a pénzhez való hozzáállás.
A szegénységtudat nemcsak anyagi korlátokat jelent, hanem egy olyan mentális állapotot, amely korlátozza az egyén potenciálját és lehetőségeit. Fontos megérteni, hogy a szegénységtudat nem egyszerűen az anyagi körülményekről szól, hanem mélyen gyökerezik az énképben és az önbizalomban. A változás és a fejlődés elindítása szükségessé teszi az egyén belső világában történő átalakulást is. De főként azt, hogy mindazokat a korlátozó hiedelmeket, amelyek gátolják, leküzdje.
Ha nincs pénzem, nincs lehetőségem a sikerre
A pénztelenséget összekötjük a nyomorral. Ebben az esetben a siker egy távoli és elérhetetlen valami, ami csak azoknak jár, akik „többre vitték”. Pedig a siker felé vezető útra bárki ráléphet, bármilyen háttérrel is rendelkezzen. Ez az önkorlátozó hiedelem csak arra jó, hogy megfosszon minket a bennünk rejlő potenciál kiteljesedésétől.
A szegénységből csak aljas módon lehet kitörni
Tisztességtelen eszközökkel, lopással, csalással lehetne csak meggazdagodni? Aligha. A szegénységtudattal élő emberek számára azonban ez tűnik az egyetlen megoldásnak. Így könnyen eltávolítják maguktól a felelősséget. „Én jó ember vagyok, ezért inkább gürcölök tovább. Ilyen áron nem kell pénz.” Csakhogy ez egy olyan sarkítás, ami valójában csak azt eredményezi, hogy nem fektetünk be munkát és erőfeszítést abba, hogy változtassunk a helyzetünkön.
A nulláról nem lehet meggazdagodni
„Ha szegénynek születtem az is maradok” – gondolják sokan. Pedig a szegénység nem öröklődik. Ez nem egy olyan dolog, amit ránk osztott a sors és csak a kiváltságosok tudnának meggazdagodni. Rengeteg sikertörténetet látunk, ahol mélyszegénységből törnek ki az emberek és váltják valóra az álmaikat. Miben különböznek ők? A magukba vetett hitükben és abban, hogy nem elégszenek meg azzal, amit dobott a gép.
Elégedj meg azzal, amid van
A megalkuvás, megelégedés a fejlődés legnagyobb akadálya. Ha nincs bennünk hajtóerő, ami a céljaink felé visz, akkor egy idő után megrekedünk. Miért ne vágyhatnánk többre? Ha megfordítjuk ezt a mondatot, hogy elégedj meg azzal, amit kaptál, akkor jól látszik, hogy ez valójában az önbizalomról szól. Nem hiszem el, hogy többet érdemlek. Ha pedig nem hiszem el, akkor megteremteni sem tudom a bőséget.
Akinek nem volt fiatalon egy jó ötlete, amit eladott, annak később már nincs esélye
A vállalkozás egy szegénységtudattal élő számára elképzelhetetlen. Ha pedig az illető már betöltötte a negyedik ikszet, akkor pedig teljességgel képtelenség. Ez egy olyan elszegényítő mondat, ami ráadásul a kort használja kifogásként. Legalább van mivel takarózni, van valami, ami elfedi a bátortalanságot és kishitűséget. Manapság szinte már követelmény, hogy egy 50 pluszos ember ne önmegvalósításra készüljön, hanem legfeljebb a temetésre. Mintha az élet minden lehetősége bezáródna az élet második felében. Holott csak rajtunk múlik, hogy mikor kezdünk új életet.
Jó helyre kell születni
A pénz csak egy eszköz. A valódi gazdagság, az tudati beállítódás kérdése. Ám az, aki úgy gondolja, hogy a gazdagság feltétele egy bizonyos földrajzi helyzet vagy család az nagyot téved. Nem kell jó helyre születni. Jól kell felhasználni a tehetségünket, a képességeinket, az időnket és a munkánkat. Erre bárki képes, de nem mindenki alkalmas.
Nyitókép: Guido Mieth/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Más útravalót kapnak a szegény családban felnővő gyerekek és mást a jómódúak
- Az álmodozás fontosabb, mint az IQ?
- Kibe szeret bele a nő? Rangon alul vagy felül házasodni ma sem könnyű
