Nem cuki alvósbabákról és a mai napig – általam is nagyon szeretett – népszerű Barbie-król fogsz olvasni ebben a cikkünkben. Ezek a para játékok a frászt hozták a gazdájukra különös viselkedésükkel.
Úgy tartják, hogy egyes entitások nagyon szeretnek játékbabákba költözni és nem kis galibákat okozni azzal, hogy „életre keltik őket” és ezzel a frászt hozzák birtoklóikra. Távolról sem célom, hogy beparáztassalak, de amikor ezt a cikket írtam, a fejem fölött lévő polcról a nyakamba pottyant egy kép és egy kis ébresztőóra, úgyhogy remélem, valami biztonságos helyen olvasod ezt az írást. Na jó, igaz, huzatot csináltam, mert nagyon meleg volt… de ezeknek a babáknak nincs ilyen mentségük.
Annabelle, akiből mozisztár lett
A hetvenes években borzolta fel a kedélyeket egy Donna nevű főiskolás lány története, aki anyukájától kapott egy rongybabát, amit Annabelle-nek nevezett el. Angie-vel, a lakótársával egy idő után azt tapasztalták, hogy a baba mozog, feláll, helyet változtat, és rejtélyes papírdarabokat találtak körülötte, amelyeken gyerekes írással egy-egy mondat szerepelt. A lányok állították, hogy Lou nevű barátjukat rendszeresen meg is támadta, ezért egy médiumhoz fordultak, aki azt mondta nekik, a babát egy hétévesen meghalt kislány szelleme szállta meg, aki épp azon a helyen halt meg.
Mivel a jelenségek egyre ijesztőbbé váltak Annabelle körül, paranyomozókat kerestek fel. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy a babát egy veszélyes démon szállta meg, amit jobb nem szabadon engedni, ezért egy dobozba zárták, amire ráírták: „Veszélyes! Ne nyisd ki!”. Története Gary Dauberman írót is megihlette, 2014-ben be is mutatták az Annabelle című horrorfilmet, ahol egy sátánista szeánsz kiszabadítja a babában rejlő gonoszt.
Okiku, akinek mai napig nő a haja
Okiku egy nagyjából 40 centiméter magas, tradicionális kimonót viselő, szinte élethű baba volt, amit egy 17 éves fiú vásárolt 1918-ban kétéves kishúgának, Okikunak. A kislánynak kedvenc játéka, sőt, szinte a legjobb barátja lett a baba, így a saját nevét adta neki. A lány azonban sajnos nem sokáig élvezhette a játékot, miután a következő évben sárgalázban elhunyt. A család egy házi oltárt állított emlékére, amelyre elhelyezték a babát is. Egy nap azonban a család arra lett figyelmes, hogy a játékbaba haja nőni kezdett és azt állították, hogy a házukban fények villóznak, dörömbölést hallottak és többször került rejtélyes módon a baba reggelre az ágyukba.
Ezek a jelenségek főleg Okiku születésének, illetve halálának évfordulója környékén szaporodtak meg, ezért a család és a helyi spirituális vezetők kész tényként könyvelték el, hogy a halott kislány szelleme költözött bele a játékbabába. A család 1938-ban elköltözött, a babát pedig a helyi Mannen-ji templomba vitték, hogy a helyi szerzetesek gondjaira bízzák, mert nem akarták, hogy egy helyváltoztatással megszűnjön varázslatos ereje. Haja állítólag a mai napig nő, egy szakértői vizsgálattal pedig azt is megállapították, hogy a haj szerkezete megfelel egy embergyermekének. Sőt, többen látni vélték, hogy néha kinyitja a száját és láthatóvá válnak tejfogai. A kísérteties baba rengeteg turistát vonz a templomba, akik megcsodálhatják a külön neki emelt oltáron.
Robert, aki imádott kupit csinálni
A Robert nevű babát Eugene Otto 1906-ban kapta a szüleitől, azonban kiderült, hogy azt egy olyan szolga adta a szülőknek, aki nem szerette a családot, ráadásul fekete mágiával is foglalkozott. A kisfiú viszont nagyon megszerette a játékot, sokat beszélgetett vele, szinte a legjobb barátjává vált. Egy kis idő elteltével azonban Eugene Otto szülei és a szolgák úgy hallották, mintha egy démoni hang felelgetne a fiúnak, ráadásul ezt a szomszédok és a házban vendégeskedők is megerősítették. Az egyik éjjel azután Eugene sikoltozására riadtak fel a szülők, és megdöbbenve látták, hogy fiuk szobájában a bútorok fel vannak döntve – a gyerek viszont megesküdött, hogy nem ő, hanem a baba tette.
A szülők után Eugene örökölte meg a házat, ahová 1974-ben bekövetkezett halála után egy család költözött be, amelynek 10 éves kislánya találta meg a babát. Ám a kislány nemsokára arra panaszkodott, hogy a játék megpróbálta őt megölni – ezért múzeumba került. Itt a mai napig látható, de mindenkit figyelmeztetnek: ha esetleg le akarnád fotózni, először engedélyt kell kérni tőle, különben megátkoz. Ha véletlenül mégis kattintasz, kérj tőle bocsánatot, ezzel elkerülheted a balszerencsét.
Mandy, aki hangos sírásával riogat
A Mandy nevezetű babát azzal az indokkal ajándékozta egy idős hölgy a Quesnel Körzeti Múzeumnak, hogy megóvja attól, nehogy játék közben összetörje kislánya, mert a régi tárgy már eleve rossz állapotban volt. Persze, ez csak egy indok volt arra, hogy megszabadulhasson végre tőle, ugyanis Mandy megkeserítette a nő életét: nem bírta elviselni, hogy a baba egész éjszaka hangosan sír. Az ugyan tisztázatlan, hogyan került az idős asszonyhoz, de a legenda szerint egy férfi sírást hallott egy régi parasztházból, amiről mindenki tudta, hogy már rég lakatlan. Bement, és a pincében egy lány holttestére talált, kezében a babával.
A múzeumban restaurálták és betették egy műanyag zacskóba, de egyre többen esküdni mertek volna, hogy hallották, ahogy a zacskó csörög. Egy idő után ki is vették belőle, fényképeket készítettek róla és egy zárt helyiségben hagyták, ahol másnap hatalmas rendetlenséget találtak, holott senki nem járt ott. Az alkalmazottak többször panaszkodtak, hogy eltűnik az ételük, éjszakánként furcsa lépéseket halottak és a babáról készült fényképeken fura fények jelentek meg, vagy egyszerűen homályosak lettek a felvételek. A látogatók viszolyogtak tőle, ezért egy hátsó szobába száműzték, mivel azt tartották, a halott lány szelleme szállta meg. És persze, azt remélték, így majd megnyugszik.
Fotó: Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Egy kis borzongás a nyári melegben: ördögi erejű tárgyak
- 5 hátborzongató hely Magyarországon, ahol egész évben halloweeni a hangulat
- 5 titokzatos hely, ami hátborzongató élményeket tartogat
