Nincs lélekemelőbb hobbi a világon – Ezért szerettem bele az indiai táncokba

Táncok, amiket mezítláb járnak

Az indai táncok több műfaját kipróbáltam már, van, amit most is rendszeresen gyakorlok és egyet bizton állíthatok: ez nemcsak egy hobbi, ez egy életérzés. Elmondom, miért!

2011 tavaszán, a szakdolgozatom írása alatt már-már a megőrülés határáig vitt, hogy kizárólag az eszemet, az intellektuális oldalamat használom. Egyedül egy Indiában játszódó, rettenetesen érzelmes sorozat tudott egyensúlyba hozni, kikapcsolni. Nem hiszem, hogy az India – Álmok útján-t képes lennék még egyszer végignézni, viszont a mai napig hálás vagyok ennek a kevésbé minőségi filmszériának, hogy felkeltette az érdeklődésemet az indiai kultúra, ezen belül is az indiai táncok iránt.

Az államvizsga után el is döntöttem, hogy elmegyek egy indiai táncórára. Azt a műfaját kerestem, ami klasszikus alapokra épül, ugyanakkor könnyed, és kiderült, hogy létezik ilyen, úgy hívják: bollywood tánc. Az első alkalom fantasztikus élményként maradt meg bennem: az oktató, Pintér Ági (vagy, ahogy ezeken a berkeken belül ismerik: Ananya) órája felhőtlen és pörgős volt. Már a bemelegítéseknek köszönhetően rengeteget fejlődtem, izmosodtam, lazább lettem. Ezek után még jobban vágytam arra, hogy elsajátítsam az indiai táncművészet alapjait, a klasszikus műfajokat, a paletta többi színét is.

A Holi ünnep a Bollywoodi filmekben is gyakran szerepel
A rádzsásztáni táncok a szabadság élményével ajándékoznak meg
Sok gyakorlás szükséges a templomos táncok elsajátításához
A ghungaroo vagy lábcsörgő gyakori kelléke az indiai táncműfajoknak
A kathak tánccsoport harmonikusan mozog együtt
A kathakali táncdrámákhoz jellegzetes smink is tartozik

Tánc, ami háromévesen kezdődik

A klasszikus, templomos mozgásműfajoknak Indiában több ezer éves hagyományuk van, az első írásos emlékek pedig ezekről a táncformákról a Kr.e. 2. századra tehetőek. Teljes mitikus történetek elmesélésére alkalmasak, hiszen az egyes testtartásokhoz, kézjelekhez (más néven: mudrákhoz) és mimikához konkrét jelentések társulnak. Mára már kevesen tudják ezeket a szimbolikus jelzéseket olvasni, de az indiai kultúrának ma is nagyon fontos része a tánc. A tanítómestereket, gurukat itt is kimagasló tisztelet övezi, az egyes műfajokon belül az ő nevük is fémjelezhet egy-egy stílust, az egyes rangos iskolák pedig szintén védjegyei az egyes irányzatnak. A táncművészek nagy megbecsülésnek örvendenek, nem véletlenül: a tanulási folyamat legkésőbb 3 éves korukban kezdődik, és egy életen át tart.

Nincs olyan, hogy indiai tánc”, helyesen: „indiai táncok”!
Rengeteg indiai eredetű műfaj létezik, ezeket három nagy csoportra osztjuk: a tradicionális, mély gyökerekre visszanyúló, vallási szempontból is jelentős templomos táncok, a néptáncok és a modern fúziós műfajok.

Templomos táncok

A szent táncok közös vonása a történetmesélő jelleg, a szigorú ritmus- és mozdulatkeretek. Itthon a legismertebb típus a dél-indiai bharatanatjam, amit Somi Panni táncművész és koreográfus, indológus, a Sivasakti Kalánanda Táncszínház vezetője honosított meg. De templomos műfaj még az odisszi, a kúcsipúdí is, melyeket szintén tanítanak itthon Indiában tanult magyar táncosok. A mohíni attam, a manipuri, a szattrija és a kathakáli is ide sorolandó, ám ezeket Magyarországon sajnos még nem tudod kipróbálni.

Az én személyes kedvencem a kathak lett. Nemcsak azért, mert dinamikus, mert alapköve a ritmusjáték és a lábcsörgő, hanem azért is, mert ez az egyetlen tánc, ami a hinduk és muszlimok számára is egyaránt vallási jelentőséggel bír, így a vallási megbékélés és a közös emberi gyökerek jelképe.

Amikor először ki akartam próbálni a kathakot, itthon még senki nem tanította, de Somi Panni szervezett egy workshopot, amit a legendás Pandit Rajenda Gangani tanítómester, táncművész tartott. A karizmatikus guru kurzusa csak tovább növelte az elhatározást bennem, hogy ezt a műfajt elsajátítsam.

Az életem következő szakaszát Bécsben töltöttem, de ott sem állt szándékomban feladni az új szenvedélyemet. Így találtam rá Kaveri Sageder táncművészre, aki amellett, hogy komoly tradicionális művészeti tudással rendelkezik, jazz- és világzenei vonalon is rendkívül képzett, és egy nagyon nyitott, kedves, közvetlen személyiség.

Amikor hazatértem Budapestre, közösen szerveztünk workshopokat, amin a magyar érdeklődők is megismerhették a táncost. Ez azóta is tart, van egy haladó csoportunk, májusban pedig tervezzük kezdő kurzus meghirdetését is.

A közösség táncai

A templomos műfajokon kívül, az indiai néptáncok mellett sem szabad szó nélkül elmenni. India legtöbb tartományának van saját tánca, tükrözve az adott közösség kultúráját. Az egyik legismertebb közülük a bhangra, amely Pándzsábból származik, vagy a sodró lendületű rádzsásztáni táncok, amelyekben a nomád életérzés és a sivatag vadsága tükröződik vissza:

Ide tartozik a kalbélia nevű nomád törzs „kígyóbűvölő” tánca is, amely a kobra mozgását utánozza, az előadó szinte teljességgel átlényegül, és imitálja kígyóvá változását. Ezt a stílust is van lehetőséged Magyarországon tanulni.

Modern fúziók

Az indiai táncművészet harmadik nagy kategóriáját a modern fúziós stílusok alkotják, ahol a tradicionális templomos elemeket ötvözik nem Indiából származó, kortárs technikákkal. Ilyen például az említett bollywood is, amelynek célja sokrétű: az egyik a tökéletes illúzió megteremtése, a másik a mitikus, történelmi vagy vallási történetek mindenki számára érthető előadása, amiben nemcsak a tökéletes és szép emberek kapnak jelentős szerepet, a táncos-zenés betétekben a közösség egészét megjelenítik:

Amennyiben mélyebben szeretnéd megismerni az indiai táncművészetet, bátran vágj bele a templomos stílusok valamelyikébe, viszont ha kezdő vagy, azt javasoljuk, az „egyveleg” kategóriából szemezgess. Ez a világ sokszínű és gazdag, ha egyszer belekóstolsz valamelyik indiai táncműfajba vágyni fogsz arra, hogy a többit is kipróbáld! Én legalábbis így voltam vele.

Hogyan készülj egy indiai táncórára?
A legfontosabb, hogy válassz kényelmes ruhát! Mivel igencsak meg fogsz izzadni, érdemes természetes anyagú darabokra szavazni. Cipőre nem lesz szükséged, hiszen a táncokat eredetileg mezítláb táncolták, a legtöbb órán ezt kötelező is így gyakorolni, hogy megtanuld, hogyan legyél stabil cipő nélkül is.

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: